Jó reggelt, Oroszország! – ezzel a telexes hí­rrel nyitottam ma a napot. Igazán remek.Államunk és állampártunk ugyanis benyújtotta azt a törvényjavaslatot, ami, ha elfogadják, megadja a végső lökést a putyini úton. Mint ahogy a vonakodó gyereket lökik meg hátulról a csúszda tetején. Dióhéjban: ugrik a külföldi támogatás, de még az 1% is, ha azÁVH…öö… szutervédelmi hivatal feketelistára tesz, mint gyanús civil szervezetet (ha külföldről nem támogathatnak, akkor otthonról se támogathassanak, logikus, ja nem). És az ávh-sok kijöhetnek rendőri segédlettel házkutatni, belenézhetnek minden számí­tógépbe. Gondolom a szennyeskosárba is, hátha ott bújik meg egy ürgebőrbe varrt jelentés, amit a búvárruhás imperialista ügynökök csempésztek fel a csatornából. AGYRÉM! 50-es évek reloaded. Ennek a törvénynek egyetlen célja van: betiltani az olyan szervezetek munkáját, mint a miénk. Betiltani az olyan oldalakat, mint ez itt. Elhallgattatni a kritikus hangokat. Ennek neve is van: totalitárius rendszer. Ahol csak egy a zászló, egy az eszme, egy a kormány, egy a párt, mindenki csak ugyanazt mondhatja és gondolhatja. Tudjátok, mivel jár, ha az ilyen kritikus hangok elhallgatnak? Azzal, hogy gyakorlatilag az állam bárkivel bármit megtehet majd. Agyonverhetnek téged vagy a gyereked két gramm fű miatt, vagy csak mert rossz helyen voltál rossz időben, és még csak szólni se mer majd senki érted. És ha abban reménykedsz, hogy majd áprilisban úgyis megbuknak: vajon ha a kritikus hangokat addig betiltják, akkor ki fogja majd ellenőrizni a Hatalmat, hogy nem csalja el annak rendje és módja szerint a választást? Marad egyáltalán bárki, aki kiáll bármiért és bárkiért ebben a megnyomorí­tott országban? Hát jó reggelt, Magyarország, édes hazám! Te, aki 1848-ban és 1956-ban világtörténelmet í­rtál, most kirabolva, megalázva szenderegsz, megfosztva a méltóságodtól és szabadságodtól. A pulzusodat tapogatom: élsz még? Megrázlak: szuszogsz még ott valahol, a rád aggatott orosz göncök alatt?