Széljegyzetek – 2025-06-24
Na, hát ide is eljutottunk, Magyarország! Náci karlendítéssel simán lehet rendezvényt szervezni a majálison, ahol hemzsegnek a gyerekek. De a szabadságjogokért felvonulni nem lehet. Mert az állítólag veszélyezteti a gyerekeket.
„A totalitarizmus lényege, hogy a valóságot fikcióval helyettesíti,” mondta Hannah Arendt, a neves politikai gondolkodó.
Itt most pont ez történik. Felcserélik a társadalomra valóban leselkedő veszélyt egy fiktív veszéllyel. Ahelyett, hogy attól kellene félnünk, hogy a gyermekvédelem átalakult nagyüzemi gyermekveszélyeztetési iparággá, majd rettegünk attól a fiktív veszélytől, hogy úristen, meglát egy gyerek egy drag queent felvonulni. Vagy meglát egy bőrszerkós meleg csávót félmeztelenül. És közben meg a náculás oké, meg az is oké, hogy gyerekek ezrei válnak abúzus áldozatává, és az állam cserbenhagyja őket.
Hát nem. Én ebbe a játszmába nem megyek bele. És remélem, Ti sem.
Karácsony Gergely főpolgármesternek hála és köszönet, hogy védelmébe veszi a Pride felvonulást. Ugyanakkor nem értek vele egyet akkor, amikor ezt mondja: ez a rendezvény „nem Pride, azon sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni.”
De, én igenis a Pride felvonulásra fogok kimenni. Akár lesznek kamionok, akár nem. És igenis, ez bizony, egyebek mellett, szól a „szexualitásról” is. Nem úgy, ahogy a rettegők izzadtságszagúan láttatni akarják. Mintha valami pornófilmet akarnának lejátszani az utcán. Hanem úgy, hogy emberek büszkén vállalják azt, hogy nekik más a szexuális orientációjuk, a nemi identitásuk, mint a többségnek. Hogy ha megfogják egymás kezét, vagy, horribile dictu, megcsókolják egymást nyilvánosan – az semmivel se szégyellnivalóbb, mintha egy heteró pár tenné. És más emberek is felvonulnak velük együtt, akik akár személy szerint nem tartoznak egyik kisebbséghez sem. De kimennek, hogy kinyilvánítsák a szolidaritásukat.
Lehet, hogy idén lesznek olyanok, akik félelemből otthon maradnak. De talán lesznek velünk sokan olyanok is, akik egyébként nem mennének ki a Pride-ra. Akiket akár taszít az, hogy egyes felvonulók túl exhibicionistán öltözködnek. De most kijönnek azért, hogy kiálljanak a szabadságért. Akár tetszik ez a Hatalomnak, akár nem.
Pride volt, van és lesz. Éljen a magyar szabadság, éljen a Pride – ott találkozunk szombaton! ️

Na, hát ide is eljutottunk, Magyarország! Náci karlendítéssel simán lehet rendezvényt szervezni a majálison, ahol hemzsegnek a gyerekek. De a szabadságjogokért felvonulni nem lehet. Mert az állítólag veszélyezteti a gyerekeket.
„A totalitarizmus lényege, hogy a valóságot fikcióval helyettesíti,” mondta Hannah Arendt, a neves politikai gondolkodó.
Itt most pont ez történik. Felcserélik a társadalomra valóban leselkedő veszélyt egy fiktív veszéllyel. Ahelyett, hogy attól kellene félnünk, hogy a gyermekvédelem átalakult nagyüzemi gyermekveszélyeztetési iparággá, majd rettegünk attól a fiktív veszélytől, hogy úristen, meglát egy gyerek egy drag queent felvonulni. Vagy meglát egy bőrszerkós meleg csávót félmeztelenül. És közben meg a náculás oké, meg az is oké, hogy gyerekek ezrei válnak abúzus áldozatává, és az állam cserbenhagyja őket.
Hát nem. Én ebbe a játszmába nem megyek bele. És remélem, Ti sem.
Karácsony Gergely főpolgármesternek hála és köszönet, hogy védelmébe veszi a Pride felvonulást. Ugyanakkor nem értek vele egyet akkor, amikor ezt mondja: ez a rendezvény „nem Pride, azon sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni.”
De, én igenis a Pride felvonulásra fogok kimenni. Akár lesznek kamionok, akár nem. És igenis, ez bizony, egyebek mellett, szól a „szexualitásról” is. Nem úgy, ahogy a rettegők izzadtságszagúan láttatni akarják. Mintha valami pornófilmet akarnának lejátszani az utcán. Hanem úgy, hogy emberek büszkén vállalják azt, hogy nekik más a szexuális orientációjuk, a nemi identitásuk, mint a többségnek. Hogy ha megfogják egymás kezét, vagy, horribile dictu, megcsókolják egymást nyilvánosan – az semmivel se szégyellnivalóbb, mintha egy heteró pár tenné. És más emberek is felvonulnak velük együtt, akik akár személy szerint nem tartoznak egyik kisebbséghez sem. De kimennek, hogy kinyilvánítsák a szolidaritásukat.
Lehet, hogy idén lesznek olyanok, akik félelemből otthon maradnak. De talán lesznek velünk sokan olyanok is, akik egyébként nem mennének ki a Pride-ra. Akiket akár taszít az, hogy egyes felvonulók túl exhibicionistán öltözködnek. De most kijönnek azért, hogy kiálljanak a szabadságért. Akár tetszik ez a Hatalomnak, akár nem.
Pride volt, van és lesz. Éljen a magyar szabadság, éljen a Pride – ott találkozunk szombaton! ️







