Curtis után immár Dopeman is önjelölt drogpreventor lett – a sajtó szerint „drogprevenciós előadásokat is tart”. Igazán remek! Ugye Magyarországon, a 10 millió vírusszakértő országában mindenki is ért a focihoz és a drogprevencióhoz. Vajon ki lesz a következő, Győzike vagyÁkos?
Csak éppen pont azokat nem engedik be az iskolákba, akik értenek is hozzá: a 2021-es homofób törvény ugyanis kitiltotta a szexedukációval és drogprevencióval foglalkozó civil szervezeteket az iskolákból.
Dopeman a lányának azt mondja, hogy ha „eléd raknak valami port”, és beleszippantasz, akkor 50% esélyed van, hogy meghalsz. Mit mondjak, ha ez a drogedukáció lényege, akkor ez nagyon sok sebtől vérzik.
Először is, ha valaki azt se tudja, mi az a por, amit elé raknak, és mit sem tud az adagolásáról, a fogyasztás lehetséges hatásairól és kockázatairól, akkor az önmagában veszélyforrás. Gondoljunk bele, hogy valaki elé raknak egy üveg italt, amiről azt se tudja, hogy sör vagy pálinka: megigya az egész üveggel, vagy csak egy kupicával? Az bizony veszélyes. Ha nem tudjuk belőle a helyes mértéket, akkor még a víz is halálos méreggé válhat!
Viszont tegyük fel, hogy az illető nem légüres térben használ, hanem tudja, mit raknak elé (azért az esetek nagy részében erről van szó). Tegyük fel, hogy mondjuk kokaint. És tudja azt is, hogy a kokainból mennyi egy átlagos fogyasztói adag. Ebben az esetben is ilyen magas a halálozás kockázata?
Egyáltalán nem. És ezt tudja jól Dopeman is: ha 50%-os lenne a halálozási arány, akkor már rég halott lenne. De vajon mekkora a valós kockázat? Nem könnyű kiszámítani, mivel olyan sok ismeretlen van: a drog tisztasága, a fogyasztó testi-lelki állapota (set) és a fogyasztás környezete (setting). Mindenesetre a nagy számok, statisztikák alapján lehet bizonyos becsléseket tenni.
A The Norm Chronicles című könyv szerzői, David Spiegelhalter és Michael Blastland mikromortokban (1 a 1 millióhoz esély a halálra) fejezik ki az egyszeri, akut halálkockázatot különféle tevékenységeknél – köztük a drogfogyasztásnál is. Ezt egy adag kokain orrba szippantásánál kb. 2-4 mikromortra becslik. Magyarul 1 millió esetből körülbelül átlagosan 2-4 haláleset fordul elő. Ez nem 50%, hanem 0,0002-0,0004%.
Összehasonlításként: egy skydive ugrásnál a halálozás kockázata ennek négyszerese, tehát 8 mikromort. A síelésnél 0,7 mikromort. Ha ejtőernyővel ugrasz ki, akkor ugrásonként 10 mikromort. Ha valaki 400 kilométert vezet az autójával, akkor a kockázat 1 mikromort. Ha valaki befekszik egy altatós műtétre, akkor a halálozás kockázata 5 mikromort. A 8 ezer fölötti hegycsúcsok megmászásánál pedig 12 ezer mikromort.
A kokain tehát nem veszélytelen: különösen a fekete piac körülményei között, különösen, ha a fogyasztó elveszti a mértéket, vagy keveri más szerekkel. De egyébként az emberek egy csomó olyan (legális) tevékenységet folytatnak, amelyeknél a halálozás kockázata hasonló, vagy jóval nagyobb, mint a kokain-fogyasztásé. Azzal riogatni a fiatalokat, hogy ha kokainozol, akkor az „orosz rulett”, és hogy meghalsz – nem csak egyszerűen aránytévesztés, de káros.
Azért káros, mert az, aki ennek ellenére is kipróbálja a kokaint, elég hamar rá fog jönni, hogy a halálozás kockázatát erősen eltúlozták. És akkor gondolhatja azt is, hogy egyébként minden más hazugság volt, amit a kokain ártalmairól hallott. Pedig nem: a kokain bizony, különösen hosszú távon, rendszeresen fogyasztva, súlyos testi-lelki problémákhoz vezethet. Különösen azoknál, akik egyébként más szempontból is veszélyeztettek: mert bizonyos alapvető fizikai, érzelmi szükségleteik kielégítetlenek. És nem érzik jól magukat a bőrükben.
Szóval ezért is lenne fontos, hogy dilettáns riogatás helyett szakszerű drogprevenciós programok kerüljenek be az iskolákba, olyan képzett szakemberektől, akik értenek ahhoz, amit csinálnak. És itt most nem csak arról beszélek, hogy tisztában vannak az egyes szerek fogyasztásának kockázataival. Hanem arról is, hogy elsajátítsák annak a módszertanát, hogy miként lehet fiatalokkal interaktív módon, eredményesen dolgozni felmerült problémákon, kérdéseken. Hát többek között a szakmai szervezetekkel mi éppen ezért fogalmaztuk meg a Szakmai minimumpontokat, többek között arról is, mi működik a drogprevencióban (belinkelem a hozzászólásba). Reméljük, egyszer még eljön egy olyan időszak Magyarországon, amikor a döntéshozók is komolyan veszik ezt! Addig is, az iskoláknak, pedagógusoknak azt javaslom, hogy ne influencereket, rendőröket hívjanak az iskolákba, hanem olyan szakembereket, akiknek le tudják ellenőrizni a szakmai hitelességét.
