Orbán Ráhel New Yorkba költözik családostul. Ahol „önállóságot, rugalmasságot, nyitottságot” tanulhatnak majd a gyermekei, írja. Egyem a száját! Csupa olyan dolgot tanulhatnak, amit idehaza nem igazán. Apu sokat tett azért, hogy így legyen. Hogy rugalmatlan, zárt gondolkodású alattvalókat képezzünk önálló, rugalmas, nyitott polgárok helyett. Hogy a hazai közoktatás jelentős része a leszakadást és ne a mobilitást szolgálja. Sőt, hogy szinte tanár se maradjon már benne. No de persze a NER-elit gyermekeire nem vonatkozik az, ami egy zsákfalu szegregált osztályának tanulóira. Ők tanulhatnak külföldön – és persze nem a Moszkvai Állami Egyetemen, hanem az otthon egyébként megvetett és szidott Nyugat elitiskoláiban, elitegyetemein. Pont, mint valami átlagos afrikai vagy közép-ázsiai diktatúra elitjének a gyermekei. És persze ha megbukik a rezsim, akkor se kell aggódni: közben szépen kimentik és fehérre mossák az otthon ebül szerzett vagyont. Régi recept ez. Azt már meg sem merem kérdezni, hogy miniszterelnök úr, aki rendszeresen azon retteg, nehogy hozzánk is beköszöntsön a nyugati apokalipszis, vajon hogyan érez azzal kapcsolatban, hogy unokái egy olyan város utcáin fognak lófrálni, ahol legális fűboltok vannak és a szivárványcsaládok látványa mindennapos? Ő, aki hónapok óta azt harsogja, hogy még egy évben egyszer, a Pride látványától is tartós mentális károsodást szenvednek a gyerekek? Ő, aki évek óta arról papol, hogy füvet szívni ördöggel cimborálás? Aki minket, civileket rögtön idegen ügynöknek bélyegez meg, amikor a nyugati világban működő megoldásokat próbálunk meghonosítani a közjó érdekében? Hát így. A császár meztelen.