Az a helyzet, hogy mindig akkor bukik az ember a legnagyobbat, amikor a legnagyobb az arc. Amikor éppen azt hiszed, hogy sínen vagy, és neked semmi sem árthat – akkor fog kisiklani a vonat. Amikor már éppen elteltél magaddal, hogy veled olyan biztos nem fordulhat elő, mint X-el vagy Y-al – pont akkor fog előfordulni veled. Ha meg vagy győződve róla, hogy te már ezen túl vagy – akkor fogsz visszaesni egy régi szenvedélybe. Mikor kigúnyolod a másikat, aki gödörbe esett – te is bele fogsz esni. Ha a kudarcaink valamit tanítanak nekünk, akkor az alázat fontosságát. Még akkor is, és akkor a leginkább, amikor éppen azt hisszük, hogy jól mennek a dolgok. Törékeny, tökéletlen, gyarló lények vagyunk. Minden ember az. Rugalmasságot, rezilienciát az adhat, ha ezt elfogadjuk és belátjuk. (note to myself)