Beteganyag. Nemrég hallottam ezt a szót, és őszintén szólva végigfutott a hátamon a hideg. Ugyanis itt nem valamiféle szövetmintáról volt szó, amit leadnak egy laborba elemezni – hanem emberekről. Például ha ilyet hallok: „A kardiológiai osztály éves beteganyaga 2000 fő.” Brrr. Nem tudom, ki hogy van vele, de én kész vagyok attól, ha embereket holmi szakbarbár bikfanyelv kedvéért egyfajta biomasszává degradálunk, amit a nagy fehérköpenyes mágusok majd formálhatnak a kedvük szerint. Rossz történelmi korszakokat idéz. Az ember nem anyag. Minden ember önálló mikrokozmosz – test és lélek egysége. Önmagában cél, sosem eszköz. Az ember „fenség, Észak-fok, titok, idegenség, lidérces, messze fény”. (Ady) „Olyan görbe fából, amilyenből az ember készült, nem lehet egyenest faragni.” (Kant) A szavak számítanak.