Ez megint egy ilyen tipikus demagóg hergelés. Engem is felkavart az ügy, apaként és polgárként. Következményeket akarunk. A nép bosszúra vágyik és legszívesebben megölné azt, aki gyereket ölt. Fogat fogért. De egy picit gondolkodjunk már: vajon tényleg azt hisszük, hogy a halálbüntetés majd megakadályozza a hasonló bűncselekményeket? Ez tényleg az igazságról szól, vagy inkább csak a saját indulataink üres, terméketlen levezetéséről? Azokban az államokban, ahol van halálbüntetés, egyáltalán nem alacsonyabb a brutális emberölések száma. És olyan országokban, ahol a halálbüntetést eltörölték, nem nőtt az erőszakos bűncselekmények száma. Sőt, inkább csökkent, amennyiben ehelyett értelmes bűnmegelőzési stratégiákba fektettek be. Amik azt nézték meg, hideg fejjel, hogy milyen rendszerszintű okok vezetnek a hasonló bűncselekmények ismételt elkövetéséhez, és mit tudunk tenni, hogy ezek ne ismétlődjenek meg. Az ilyen bűncselekmények elkövetői nagyon gyakran maguk is áldozatként kezdték a karrierjüket: gyermekként elhanyagolták, bántalmazták őket. Volt honnan meríteniük, ha hozott egészségtelen, ön- és közösségpusztító viselkedésmintákról volt szó. Ez nem erkölcsi felmentés: ezt szokták sokan rosszul gondolni. Egyszerűen csak megértése annak, ami történik, és ennek a transzgenerációs trauma-láncolatnak a megértése vezethet oda, hogy kevesebb gyermek váljon áldozattá. A kriminológiai szakirodalomban közhely, hogy nem a büntetés szigorúsága, hanem a lebukás kockázata az, aminek elsősorban bűnmegelőző hatékonysága van. Azt kellene megnézni, hol lukas a rendszer: miért hullanak ki folyamatosan belőle gyerekek anélkül, hogy időben védelmet és támogatást kapnának. Hogy miért nem történik időben jelzés, vagy ha történik, mint a miskei esetben, miért nem reagál időben és megfelelően a hatóság? De ehhez már ugye agy kéne, átgondolt stratégiai gondolkodás, és nem elég hozzá a terméketlen hergelés és bosszúpornós maszturbáció…