Nem tudod jobb emberré utálni magad. Hiába adsz teret annak a belső kritikus hangnak, ami folyamatosan lekicsinyel. Hiába próbálsz görcsösen megfelelni mások elvárásainak. Vagy hiába hagyod el magad, és teszel dolgokat, amire nem vagy büszke, csak hogy elfelejtsd egy időre, ki vagy. Hiába bújsz el aztán a szégyen elől, hiába fogadkozol, hogy megváltozol. Hiába eszelsz ki rafinált önmegtagadási módszereket, csak hogy más legyél. Hogy beolvadj a normálisok közé. Hiába próbálsz velük a felszínen maradni. Hogy mutasd, te is olyan vagy, mint mások. Végül a saját önutálatod lehúz a mélybe, mint a hínár. Te nem vagy „mások”. Te – te vagy. Nem élheted mások életét. Normálisok csak a te fejedben léteznek, mindenki küzd a maga démonaival. Aki a legjobban tagadja, az a leginkább. Jobban akarod érezni magad – de amíg nem érzed jobban magad a bőrödben, amíg menekülsz saját magad elől, addig végül mindig alulmaradsz. Azt akarod, hogy mások jobban szeressenek – de amíg nem szereted jobban magad, esélyed sincs erre. Egyedül maradni magaddal, szembenézni magaddal fájdalmas. De ez a fájdalom kell. A gyors fájdalomcsillapítás később szenvedést okoz. Az igazi gyógyszer pedig rövid távon fáj és hosszú távon csillapítja a szenvedést. Nem küzdened kell a fájdalom ellen. Teret kell engedned neki. Anélkül, hogy engednéd, hogy maga alá temessen. És ezt a mutatványt úgy tudod elvégezni, hogy közben együtt érzel magaddal. Teret kell engedned magadnak. Oké, hogy fáj, tesó. Itt vagyok veled. Nem, nem vagy selejtes. Amit érzel, egyetemesen emberi. Minden érzésed érvényes és valamilyen célt szolgál. De nem minden gondolatod helyes és érvényes. Nem minden történet igaz, amit az elméd állít elő, hogy a valóságot magyarázza. Végig kell követned a történeteidet egészen a forrásukig. Látod, honnan jöttél, hol vagy és hová tartasz. Támogató jelenléttel tanúskodsz múltról, jelenről és jövőről. Tanúságot teszel magad mellett a csillagok kozmikus ítélőszéke előtt. Van helyed ezen a világon. Ha átélted, engedd el a fájdalmat. Ne utáld magad érte. Nem tudod jobb emberré utálni magad. (note to myself)