Széljegyzetek – 2025-10-03
Nem tudom, hogy Semjén bűnös-e gyermekek bántalmazásában. Azt viszont tudom, hogy bűnös annak a rendszernek a kiépítésében és fenntartásában, ami lehetővé tette, teszi, hogy kiszolgáltatott gyermekek tömegesen váljanak áldozattá.
Egy olyan rendszernek, ahol lerohadhatnak a gyermekotthonok, miközben ez a pökkhendi ájtatos manó 17 milliárdot tapsolhat el teljesen értelmetlen vadászkiállításokra.
Meddig lehet egy országot így irányítani?
A közjó helyett önző egyéni és csoport-érdekek mentén.
Mint ahogy a rákos daganat burjánzik a testben, elhatározva, hogy az ő növekedése fontosabb az egész organizmus létérdekénél. Leépítve a társadalom immunrendszerét, ami szavatolja, hogy az emberek kiálljanak magukért és egymásért. Gyáva alattvaló mentalitással, a hallgatás, a sunnyogás, a kéz kezet mos uram-bátyám kultúrájával fertőzve meg már óvodától kezdve mindenkit. Semmibe véve bizonyíték-alapú döntéshozást. Érintettek, szakemberek, civil társadalom véleményét.
Közelleneséget csinálva azokból, akik aktív, jogtudatos polgárt nevelhetnének az alattvalókból – akik a legelesettebbekkel vállalnak szolidaritást, akik a közéletet tennék átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá. Gyűlöletkeltő propagandával mérgezve az emberek agyát.
A szomorú igazság az, hogy sokáig. A történelemből bőven látunk példákat rá, hogy hasonló lábszagú autokráciák akár évtizedekig poshasztották a társadalmat. Egészen addig el tud pötyögni egy ilyen rendszer, ameddig mi hagyjuk. Megrendezett kamuválasztásokkal, leuralt közélettel, lerabolt közvagyonnal. Egészen addig, amíg kritikus számú emberben érik a felháborodás elhatározássá: ezt már nem tűröm.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyelőre ki tudjuk fejezni a véleményünket és nincs terror. Egyelőre még csak tesztelgetnek, kóstolgatnak, fenyegetnek minket. És mégis: egy bátor kisebbségtől eltekintve az emberek jelentős része még mindig hallgat. Sok rezsimben csak álmodozhatnak arról a szabadságról az emberek, ami nekünk még rendelkezésünkre áll. Használd ki, mielőtt még késő lesz és megbánnád, hogy nem emelted fel a szavad!

Nem tudom, hogy Semjén bűnös-e gyermekek bántalmazásában. Azt viszont tudom, hogy bűnös annak a rendszernek a kiépítésében és fenntartásában, ami lehetővé tette, teszi, hogy kiszolgáltatott gyermekek tömegesen váljanak áldozattá.
Egy olyan rendszernek, ahol lerohadhatnak a gyermekotthonok, miközben ez a pökkhendi ájtatos manó 17 milliárdot tapsolhat el teljesen értelmetlen vadászkiállításokra.
Meddig lehet egy országot így irányítani?
A közjó helyett önző egyéni és csoport-érdekek mentén.
Mint ahogy a rákos daganat burjánzik a testben, elhatározva, hogy az ő növekedése fontosabb az egész organizmus létérdekénél. Leépítve a társadalom immunrendszerét, ami szavatolja, hogy az emberek kiálljanak magukért és egymásért. Gyáva alattvaló mentalitással, a hallgatás, a sunnyogás, a kéz kezet mos uram-bátyám kultúrájával fertőzve meg már óvodától kezdve mindenkit. Semmibe véve bizonyíték-alapú döntéshozást. Érintettek, szakemberek, civil társadalom véleményét.
Közelleneséget csinálva azokból, akik aktív, jogtudatos polgárt nevelhetnének az alattvalókból – akik a legelesettebbekkel vállalnak szolidaritást, akik a közéletet tennék átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá. Gyűlöletkeltő propagandával mérgezve az emberek agyát.
A szomorú igazság az, hogy sokáig. A történelemből bőven látunk példákat rá, hogy hasonló lábszagú autokráciák akár évtizedekig poshasztották a társadalmat. Egészen addig el tud pötyögni egy ilyen rendszer, ameddig mi hagyjuk. Megrendezett kamuválasztásokkal, leuralt közélettel, lerabolt közvagyonnal. Egészen addig, amíg kritikus számú emberben érik a felháborodás elhatározássá: ezt már nem tűröm.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyelőre ki tudjuk fejezni a véleményünket és nincs terror. Egyelőre még csak tesztelgetnek, kóstolgatnak, fenyegetnek minket. És mégis: egy bátor kisebbségtől eltekintve az emberek jelentős része még mindig hallgat. Sok rezsimben csak álmodozhatnak arról a szabadságról az emberek, ami nekünk még rendelkezésünkre áll. Használd ki, mielőtt még késő lesz és megbánnád, hogy nem emelted fel a szavad!







