Ilyen az, amikor a kormányzati drogháborús propaganda próbál számokat használni: honnan van ez az adat? Milyen mintán, milyen módszerrel mérték? Miért éppen százszor? És mekkora időtartamon belül? Persze ezekre a kérdésekre Laci sem tudja a választ. Úgy sejtem, ez az ún. ex has, avagy hasraütésszerű mintavételezésen és módszertanon alapuló adatgyűjtés eredménye. Egyszerűen jól hangzik, hogy 100-szor. Az olyan sok, nem? A célcsoportnak jó lesz, mert ők amúgy sem nagyon használják a kritikai gondolkodásukat. „Ha százszor elismételjük, akkor biztos beakad,” gondolják. Üres PR, zéró-tolerancia a tényekkel szemben. Mert ha tényleg érdekelnék őket az adatok, akkor nem lőtték volna le a Nemzeti Drog Fókuszpont honlapját, ahol még tavaly ilyenkor meg lehetett találni a megbízható, alátámasztott adatokat, jelentéseket a drogtémában. Minek is az… Egyébként már kicsit unom, hogy mindig ezzel kell előhozakodnom, de vajon szerintetek hányszor találkozik az egyszeri fiatal alkoholt népszerűsítő üzenettel? Hát valószínűsítem, hogy százszor gyakrabban, mint kábítószert népszerűsítő üzenettel… De azzal persze nincs bajuk. Sőt, elöl járnak a szesznépszerűsítésben, miniszterelnökúrral az élen.