Napok óta az jár a fejemben, hogy milyen jó lenne, ha minden magyar legalább olyan védelmet és kiállást kapna a kormány részéről, mint a fradi szurkolók. Miért? Nézzétek csak meg! A külügyminiszter bekérette az osztrák nagykövetet csak azért, mert a szurkolói különvonatot megállították a határon a szurkolók balhézása és rongálása miatt. Hogy mennyire jogosan, az most nem ide tartozik. De vajon mikor láthatunk hasonló kiállást mondjuk az intézeti gyermekekért? Mikor láthatunk minisztereket oroszlánként küzdeni ápolásra szoruló idős emberekért? Vagy fogyatékkal élő gyereküket segítség nélkül nevelő szülőkért? Reménytelenül leszakadt települészárványokban tengődő családokért? És most akkor olyan nemszeretem csoportokat már nem is említek, akik ellen meg nem csak nem állnak ki, de nyíltan uszítanak ellenük, mint a hajléktalan, a meleg, vagy éppen függőséggel küzdő magyarokért. Pedig ők is honfitársaink. Nem egy fradis sas tetoválás tesz valakit magyarrá. Mikor láthatjuk már azt, hogy a kormány azt mondja: botrány, amilyen körülmények között emberek élnek ma Magyarországon, felelős politikai vezetőként ezt nem tűrhetjük és addig nem nyugszunk, amíg „a jog asztalánál mind egyaránt foglal helyet”? (költői kérdések a drogriporteren)