Tudtad, hogy tudományos kutatók gyakran gyümölcslegyeken (drosophila) szokták vizsgálni az alkoholfogyasztás jelenségét? A gyümölcslegyek természetes környezetükben erjedő gyümölcsökből táplálkoznak, ahol etanol keletkezik. Kifejlesztettek evolúciósan egy enzimet, ami lebontja az alkoholt – nagyjából ugyanazt, mint az emberek. Ráadásul az idegrendszerükben nagyon hasonló változásokat lehet látni a problémás ivó emberekéhez: a jutalmazó (dopaminerg) rendszerükön keresztül vésődik beléjük az alkoholkereső viselkedés (függőség). Ha megvonják az alkoholt a függő legyektől, akkor ingerlékenyebbé, szorongobbá válnak. A gyümölcslegyeknél az alkohol társas tanuláson keresztül is terjed: ha egy légy látja, hogy a többiek az alkoholtartalmú gyümölcsöt választják, ő maga is nagyobb eséllyel követi a példájukat. Ez a primitív „kortárshatás” azt mutatja, hogy a társas megerősítés és az addiktív jutalomtanulás már nagyon korai evolúciós szinten összefonódott. Az alkoholos hatás alatt lévő hím gyümölcslegyek gyakrabban agresszívek a többi hímmel – akárcsak az emberhímek. Csökken a gátlás, nő az impulzivitás és a dominancia-keresés. És persze nyomulósabbak a nőstényekkel szemben is. A kísérletekből az is kiderült, hogy a nőstényekkel kevésbé sikeres hímek aztán több alkoholt fogyasztanak, mint a sikeresebb társaik: a társas kirekesztés a függőség egyik legerősebb motorja. A gyümölcslegyek viselkedése jól mutatja, hogy a kémiai tudatmódosítás társas és idegrendszeri hatásai mélyen gyökereznek az evolúcióban. A függőség alapmintái nem az emberi kultúrával kezdődtek. Ami viszont köztünk és a gyümölcslegyek között – jó esetben – különbség, az önreflexióra és az empátiára való képességünk. A mámor keresése mindig a kapcsolódás keresése – és ha nem tudunk jól más emberekhez kapcsolódni, akkor mesterséges mennyországokat teremtünk magunknak. De szerencsére mi, emberek, képesek vagyunk arra, hogy felismerjük, tudatosítsuk a félresikerült kapcsolódási mintákat, sérüléseket a saját viselkedésünkben és mások viselkedésében. Képesek vagyunk mértékletességre, képesek vagyunk felépülni a függőségekből – és képesek vagyunk egymást támogatni ebben.