Fő tartalom átugrása

Széljegyzetek – 2025-12-01

A függőség nem csak az egyénekben létezik – hanem rendszerekben. Rosszul működő közösségekben. Diszfunkcionális családokban. Mérgező munkahelyekben. Kiégett kapcsolatokban. Életszerűtlen elvárásokban. Kirekesztő társadalmakban. Nárcisztikus kultúrákban. A függőség nem egyszerűen egy egyén rossz döntéseiből fakad. Pedig ezen a fikción alapul az egész jelenlegi politika: mintha minden drogprobléma abból fakadna, hogy valaki felkel hétfő reggel és úgy dönt, hogy „ő drogos lesz”. Mert „rossz társaságba” került, vagy „rossz hatások” érték popzenészek dalaiból. Ezért el kell rettenteni, le kell beszélni az embereket erről a döntésről. És akkor majd nem lesz függőség sem. Ez butaság. A függőség bele van kódolva a rendszerekbe és újratermeli magát. Gyökeret ereszt minden közösségben, ahol a traumákat nem dolgozzák fel. Ahol együttérzés helyett titkolózás és tagadás van. Ahol megszégyenítéssel próbálják az embereket kontrollálni. Ahol az érzelmek, valós szükségletek elfojtásából sportot űznek. Ahol a sérülékenységet büntetik, mint gyengeséget. Ahol a kritikus gondolkodás helyét átveszi a tekintélyelv. Ahol merev, rideg hierarchiákba rendeződnek az emberi kapcsolatok. Nem, a függőséggel küzdő emberek nem egyszerűen rossz pillanatnyi hatások alatt rossz döntéseket hozó rossz emberek. Bizonyos örökölt érzékenységeket magukban hordozó, a kultúra, a közösség betegségeit manifesztáló, katalizáló kanárik a szénbányában. A függőség nem egyszerűen „benne” van az emberben – körülvesz minket. Hol függőség van, ott magad is függőség vagy. Ezt nem értik meg azok, akik „harcolni akarnak” a drogok és a függőség ellen. Mintha csak ki kéne vágni az egészséges társadalom testéből a beteg részt. A függőség ellen nem lehet „harcolni” – mert mindig rosszul végződik. Egyének büntetésében, megszégyenítésében nyilvánul meg. Ehelyett a rendszereket kell átalakítani, amelyek a függőséget újratermelik. Ahogy William L. White, a téma egyik kitűnő szakértője írja: „Nem egyszerűen csak embereket kell kezelni. Hanem kultúrákat, ami körülveszi őket.” Oszd meg, ha egyetértesz!
 |  Péter Sárosi
A függőség nem csak az egyénekben létezik – hanem rendszerekben. Rosszul működő közösségekben. Diszfunkcionális családokban. Mérgező munkahelyekben. Kiégett kapcsolatokban. Életszerűtlen elvárásokban. Kirekesztő társadalmakban. Nárcisztikus kultúrákban. A függőség nem egyszerűen egy egyén rossz döntéseiből fakad. Pedig ezen a fikción alapul az egész jelenlegi politika: mintha minden drogprobléma abból fakadna, hogy valaki felkel hétfő reggel és úgy dönt, hogy „ő drogos lesz”. Mert „rossz társaságba” került, vagy „rossz hatások” érték popzenészek dalaiból. Ezért el kell rettenteni, le kell beszélni az embereket erről a döntésről. És akkor majd nem lesz függőség sem. Ez butaság. A függőség bele van kódolva a rendszerekbe és újratermeli magát. Gyökeret ereszt minden közösségben, ahol a traumákat nem dolgozzák fel. Ahol együttérzés helyett titkolózás és tagadás van. Ahol megszégyenítéssel próbálják az embereket kontrollálni. Ahol az érzelmek, valós szükségletek elfojtásából sportot űznek. Ahol a sérülékenységet büntetik, mint gyengeséget. Ahol a kritikus gondolkodás helyét átveszi a tekintélyelv. Ahol merev, rideg hierarchiákba rendeződnek az emberi kapcsolatok. Nem, a függőséggel küzdő emberek nem egyszerűen rossz pillanatnyi hatások alatt rossz döntéseket hozó rossz emberek. Bizonyos örökölt érzékenységeket magukban hordozó, a kultúra, a közösség betegségeit manifesztáló, katalizáló kanárik a szénbányában. A függőség nem egyszerűen „benne” van az emberben – körülvesz minket. Hol függőség van, ott magad is függőség vagy. Ezt nem értik meg azok, akik „harcolni akarnak” a drogok és a függőség ellen. Mintha csak ki kéne vágni az egészséges társadalom testéből a beteg részt. A függőség ellen nem lehet „harcolni” – mert mindig rosszul végződik. Egyének büntetésében, megszégyenítésében nyilvánul meg. Ehelyett a rendszereket kell átalakítani, amelyek a függőséget újratermelik. Ahogy William L. White, a téma egyik kitűnő szakértője írja: „Nem egyszerűen csak embereket kell kezelni. Hanem kultúrákat, ami körülveszi őket.” Oszd meg, ha egyetértesz!

CÍMÜNK

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

TÉMÁK

SOROZATOK


©