Széljegyzetek – 2026-02-11
Elnézem ezeket a rendőrségi videókat, ahogy kommandósok rontanak rá a „veszélyes” fűtermesztőkre. És csak fogom a fejem.
Az üzenet nyilván az, hogy nézzétek, milyen keményen dolgoznak a rend őrei az adófizetők pénzéért. És biztos van, akinél ez működik is. Például azoknál, akiknek fogalmuk sincs, mi a fű. Akik szerint a marihuánát éppúgy szúrják, mint a heroint.
De aki egy kicsit is képben van, az tudja: ezek az akciók legalább annyira aránytalanok, mintha bortermelőket tepernének le a földre és vinnének el bilincsben.
Sőt, ha mellé tesszük az alkohol népegészségügyi ártalmait a kannabiszéhoz, akkor kényelmetlen kérdés merül fel: vajon tényleg a fűtermesztők jelentik a nagyobb társadalmi veszélyt?
Amikor ezeket a lefoglalt növényeket megsemmisítik, az érzés inkább olyan, mintha minőségi bort öntenének ki a lefolyóba. Nem kell a fű kritikátlan hívének lenni ahhoz, hogy az ember felismerje: ez nem megoldás, hanem látványpolitika. A rendőrségi erőforrások értelmetlen pazarlása.
Veszélyes bűnözőket akarnak láttatni a fűtermesztőkben. Évekre börtönbe zárják őket. Miközben a legtöbbjük kevesebb kárt okoz a társadalomnak, mint bármelyik sarki kocsmáros. Azokról a fehérgalléros bűnözőkről nem is beszélve, akik minden évben milliárdokkal károsítják meg a közös kasszát, mégis büntetlenül megússzák.
Én egyébként az illegális fűtermesztés ellensége vagyok. De a megoldás a szabályozás: fizessenek adót a nemzeti kenderboltok, jelentsék be a munkavállalókat, tartsák be a minőségellenőrzéssel, 18 éven aluliak védelmével, reklámok tilalmával stb. kapcsolatos szabályokat! És ha nem tartják be a szabályokat, zárják be őket! De a szabályok szolgálják a közegészséget, legyenek életszerűek és betarthatók.
Valahogy így kéne.
(a kép illusztráció)

Elnézem ezeket a rendőrségi videókat, ahogy kommandósok rontanak rá a „veszélyes” fűtermesztőkre. És csak fogom a fejem.
Az üzenet nyilván az, hogy nézzétek, milyen keményen dolgoznak a rend őrei az adófizetők pénzéért. És biztos van, akinél ez működik is. Például azoknál, akiknek fogalmuk sincs, mi a fű. Akik szerint a marihuánát éppúgy szúrják, mint a heroint.
De aki egy kicsit is képben van, az tudja: ezek az akciók legalább annyira aránytalanok, mintha bortermelőket tepernének le a földre és vinnének el bilincsben.
Sőt, ha mellé tesszük az alkohol népegészségügyi ártalmait a kannabiszéhoz, akkor kényelmetlen kérdés merül fel: vajon tényleg a fűtermesztők jelentik a nagyobb társadalmi veszélyt?
Amikor ezeket a lefoglalt növényeket megsemmisítik, az érzés inkább olyan, mintha minőségi bort öntenének ki a lefolyóba. Nem kell a fű kritikátlan hívének lenni ahhoz, hogy az ember felismerje: ez nem megoldás, hanem látványpolitika. A rendőrségi erőforrások értelmetlen pazarlása.
Veszélyes bűnözőket akarnak láttatni a fűtermesztőkben. Évekre börtönbe zárják őket. Miközben a legtöbbjük kevesebb kárt okoz a társadalomnak, mint bármelyik sarki kocsmáros. Azokról a fehérgalléros bűnözőkről nem is beszélve, akik minden évben milliárdokkal károsítják meg a közös kasszát, mégis büntetlenül megússzák.
Én egyébként az illegális fűtermesztés ellensége vagyok. De a megoldás a szabályozás: fizessenek adót a nemzeti kenderboltok, jelentsék be a munkavállalókat, tartsák be a minőségellenőrzéssel, 18 éven aluliak védelmével, reklámok tilalmával stb. kapcsolatos szabályokat! És ha nem tartják be a szabályokat, zárják be őket! De a szabályok szolgálják a közegészséget, legyenek életszerűek és betarthatók.
Valahogy így kéne.
(a kép illusztráció)







