Ha van mesekönyv, ami a családunkban már generációk óta változatlanul lenyűgöz kicsiket és nagyokat, akkor az a Vidám mesék Szutyejevtől. Ez az a könyv, amiből a kislányomnak leggyakrabban mesélek elalvás előtt. Nem csak az egyszerű, de frappáns történetek és a gyönyörű rajzok miatt – amelyek éppúgy rabul ejtik a mai gyerekek képzelőerejét, mint annak idején a miénket. Hanem azért is, mert minden egyes történetnek van valami érdekes, népi bölcsességbe ágyazott tanulsága. A gyenge a furfangjával túljár az erős eszén. A felfuvalkodottság elnyeri büntetését, akárcsak a felelőtlenség. A kicsik összefognak és nagy dolgokra képesek együtt. Az egyéni önzés helyett a megosztás, a pazarlás helyett a takarékosság térül meg. Mintha csak kedvenc társadalmi forradalmár hercegem, Kropotkin tanításait illusztrálta volna a szerző a kölcsönös együttműködés evolúciós előnyeiről. Már írtam ezen az oldalon is a meseolvasás előnyeiről: az a szülő, aki azt hiszi, hogy helyettesíti ezt azzal, hogy betol neki valami villódzó új rajzfilmet a netflixen, nagyot téved. A passzív képernyőzéssel szemben (amit érdemes minimalizáni) ez a fajta szülő-gyerek interakció ezerszer többet ér. Szókincs. Szövegértés. Figyelem. Impulzuskontroll. Együttérzés. Perspektívaváltás. Egy csomó fontos képesség, amik elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztonságosan kapcsolódó, jól boldoguló ember legyen majd ebben az új, ezer csapdát tartogató világban. Szóval kedves szülők: olvassatok sok jó minőségű mesét! ❤