„Wine moms” – boros anyukák. Mindig tanulok újat. Korábban nem találkoztam ezzel a kifejezéssel, most olvastam először az interjúban, amit Kaló Zsuzsi pszcihológussal készített a WMN magazin (belinkelem majd a hozzászólásba).
Aki hozzám hasonlóan tájékozatlan: wine mom az, aki anyukaként stresszoldásként gyakran nyúl a borospohár után. Mintha valami más jelentésárnyalatok is kapcsolódnának ehhez a kifejezéshez a boriváson kívül: egy csipetnyi kúlság (milyen szexi is az, ahogy egy nő feltölt egy képet az instára, amiben a jól megérdemelt borocskáját iszogatja a szép pohárból!) és némi szarkazmus és önirónia is: anyukák cinkosan összekacsintanak, hogy ezt bizony másként nem lehet bírni.
A neten jó sok wine mom mémet lehet találni.
„Ha vannak gyerekeid, akkor a legnagyobb kiadás az a pénz, amit borra költesz.”
„A bor ugyanaz az anyukáknak, mint a szigetelőszalag az apukáknak. Mindent megjavít.”
„Anyaság – meghajtása a szeretet, fűtőanyaga a kávé, fenntartója a bor.”
És hasonlók.
Bizonyára sok anyuka van, aki képes mértékkel bort inni. De mégis, érezhető ezekben a mémekben egy olyan sötét vonzerő, ami bizony sok esetben kimondottan önpusztító lehet. Itt nem szociális kötőanyagként, hanem inkább egyedül, relaxációs célból fogyasztja az anyuka bort. Beint a valóságnak: kapja be mindenki, én kikapcsolok!
A szakirodalomból és érintettek tapasztalataiból is tudjuk azt, hogy amikor egy szer (legyen legális vagy illegális) fogyasztása kikerül a szociális kontextusból, az mindig külön kockázatot hordoz magában. Ha valaki főleg haverokkal iszik, aztán egyszer csak elkezd otthon is inni magában, vagy ha csak buliban ekizik/spurizik, de aztán elkezd csíkokat szívni otthon egyedül is – az bizony mindig egy újabb lépés a spektrumon a rekreációs szerhasználat felől az abúzus felé. Ahonnan már, ha az ember élete tele van megoldatlan, szőnyeg alá söpört problémákkal, elég könnyű belecsúszni a függőség spiráljába. Ezt többnyire nehezen veszi észre, hiszen az irányítás, a kontroll illúziója jóval tovább fennmarad, mint maga a kontroll.
Sajnos abban a jelenségben, hogy anyukák borral, pezsgővel relaxálnak bizony gyakran semmi kúl és semmi szexi nincs: ellenben ott van mögötte sok szorongás, kétségbeesettség, magárahagyottság. Vajon miért érzi így magát olyan sok anya? Na és akkor itt el is jutottunk a lényeghez. Mert mindig is gyengének tartottam az alkohol ártalmairól felemelt mutatóujjal tartott erkölcsi prédikációt, ha nem foglalkozunk azzal, hogy miért is csúszhat bele ebbe az egész spirálba olyan sok nő életének éppen abban a szakaszában, amit sokan egyfajta rózsaszín boldoságködben tudnak csak elképzelni.
A wine mom jelenség csupán reakció. Még ha torz és egészségtelen reakció is, de reakció valami valós problémára, valós szükségletre. Jelzi, hogy valami alapvető probléma van azzal, amilyen terhek a fiatal szülőkre, főleg az anyukákra nehezednek – a gyermeknevelésnek a nukleáris családban történő elszigetelt formájával, ahol annyira magára hagyva érezheti magát az ember lánya. A gyakran egymásnak is ellentmondó társadalmi elvárásokkal, amik folyamatosan nyomasztják. Elgondolkodtam, hogy az idei évben egy külön Drogriporter Szabadegyetem rendezvényt kellene szentelni a női ivás/női szerhasználat témájának, érintett nőkkel és szakemberekkel. Jelezzetek vissza, hogy szerintetek is érdemes és fontos lenne-e ezzel foglalkoznunk!
