Hogyan lehet a leghatékonyabban csökkenteni a parkokban az eldobált fecskendők számát? Mit lehet tenni az utcán drogot használó emberekkel és mi az ártalomcsökkentés lényege? Ezekről beszélgettünk a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 13. kerületi tagozatának meghívására a Kávés Katicában. A 8 jó gyakorlatot megtaláljátok a cikkben, az előadást és beszélgetést pedig videón is megnézhetitek.
A beszélgetést Basch Péter moderálta, a vendégek Takács István Gábor (Drogriporter, Jogriporter Alapítvány) és Dr. Csák Róbert (Magyar Addiktológiai Társaság) voltak. A videó első 25 percében egy összefoglaló előadást, aztán beszélgetést láthattok a közönséggel. A videó ablakban fejezetenként is lépkedhettek.
Eldobált fecskendők Budapesti parkokban
A 90-es évek óta időről időre előfordul, hogy eldobált fecskendők jelennek meg közparkokban. Ez tipikusan nagyvárosi jelenség, abból fakad, hogy létezik intravénás droghasználat, a használóknak pedig sokszor nincs biztonságos otthonuk, ezért parkokban, lépcsőházakban, közvécékben kényszerülnek használni. Ez teljesen érthető módon zavarja azokat, akik a parkokat rendeltetésszerűen használnák, és féltik a gyereküket, nehogy belenyúljanak egy eldobált fecskendőbe.
A budapesti 13. kerületi facebookos fórumokon az utóbbi hónapokban megjelentek eldobált fecskendőkről készített fényképek, az újonnan nyílt Thurzó és a Szent István parkból is, aggódó anyukák felháborodott kommentárjával kísérve.
„A helyzet Borzalmas! Hívjátok a 112-t ha drogost láttok!” Írják a szülők.
Jelen van tehát az online térben egy mérsékelt felzúdulás, ugyanakkor érdemes higgadtan is megvizsgálni, hogy mik a tényleges kockázatai egy tűszúrásos balesetnek, mekkora egyáltalán a probléma kiterjedtsége, és utána nézni, hogy más nagyvárosban hogyan kezelik ezt a helyzetet. Lássuk szépen sorjában:
Mi a kockázata ha belenyúlunk egy tűbe?
Nagyon ijesztő az ilyen baleset, de a fertőzés tényleges kockázata extrém kicsi. A legnagyobb valószínűsége a tetanusz baktériummal fertőződésnek van, ha a fecskendő sokáig volt föld közelében. A tetanusz ellen a védőoltás 1940 óta kötelező Magyarországon és ismétlő oltásra is van lehetőség.
A HIV fertőzés extrém kicsi, nem marad életben a vírus száraz vérben. Nincs a világon egyetlen egy dokumentált eset sem, hogy valaki eldobált fecskendőtől fertőződött volna meg HIV-vel. A hepatitisz B és C vírussal fertőződés esélye valamivel nagyobb, mert a vírus tovább marad életben száraz vérben, de még midig annyira kicsi, hogy összesen csak 1 HBV és 1 HCV dokumentált esetről tudunk a világon.
Mit lehet tenni ha megtörténik a baleset?
Sebkezelés: Szappanos vízzel 30 másodpercig mossunk kezet, ne alkohollal. Nem kell nyomogatni, ez károsodást okozhat a szövetekben és növeli a fertőzésveszélyt. Ragasszuk le a sebet.
Keressünk fel orvost, a legközelebbi ügyeletet, vagy például a Szt. László kórházban Dr. Makara Mihályt. Az orvos meg fog nyugtatni, tanácsot ad. A Kórházban valószínüleg vérvételt csinálnak, aztán 3 hónappal később újra, hogy teszteljenek fertőzésekre. A laborban, friss vérrel történt balesetek esetében gyógyszeres kezelést is szoktak alkalmazni, úgynevezett PEP-et, posztexpozíciós profilaxis-t. Valószínűtlen, hogy egy parki baleset esetében erre szükség lenne.
Összefoglalva: A tűszúrásos baleset nagyon ijesztő, főleg ha a gyermekünket érte, de a valós fertőzés kockázata nagyon kicsi. Próbáljunk nyugodtak maradni és a megfelelő sebkezelés után keressünk fel egy orvost.
A probléma nagysága Budapesten.
Ennek a cikknek a megírását a 13. kerületi felzúdulás ihlette, erről a kerületről beszélünk most, más kerületelben a probléma komolyabb lehet. Mindenesetre a 13. kerületben nem lehet beszélni „borzalmas” állapotokról. A borzalmas állapot ugyanis így néz ki:
Ezekben a városokban valóban elborzasztó nyílt drogszcénák alakultak ki, összetett probléma folyományaként. Budapesten ilyen mértékű problémáról egyáltalán nem beszélhetünk. Hat hónapra visszamenőleg 2 fényképet láttam a fórumokban összesen, 3 fecskendőről és egy kupakról. Volt viszont olyan leírás is, ahol az anyuka a gyermekével szemtanúi voltak nyílt színi injektálásnak. Ilyet persze hogy nem szeretnénk látni.
Természetes, hogy nem akarunk eldobált fecskendőket a köztereinken, viszont ennek eléréhez sokkal hatékonyabb és emberségesebb eszközeink vannak, mint egyből rendőrt hívni arra, aki egy kicsit szakadtabban néz ki egy parkban.
8 működő módszer a drogszemét csökkentésére
1. A park gondnokai összeszedik
A park gondnokai kapnak oktatást, veszélyes hulladék gyűjtő dobozt és szemétszedő csipeszt. Mivel eleve ott vannak, rendszeresen átfésülik a parkot és a közvécét, a talált csipeszt pedig összegyűjtik egy dobozba. Ilyen dobozokat gyárt például a Septox cég Magyarországon, nagyon sok féle méretben. Ez a cég a megtelt dobozok begyűjtését is megszervezi.
2. Az önkormányzat fizet drogszemét gyűjtésre ember(eke)t
A 8. kerületben például erre van fizetett alkalmazott aki csipesszel és gyűjtődobozzal a kezében rendszeresen járja az utcákat és parkokat, fecskendő és egyéb drogszemét gyűjtésének céljából.
3. Legyen hová kidobni a fecskendőket
Ha van hova kidobni, ki fogják! A gyűjtőedény viszont ott legyen, ahol az injektálás történik, például magában a WC-ben. Sok országban vannak ilyen kihelyezett gyűjtődobozok.
Ez például egy német doboz. Láthatjuk, hogy jó erős a fala, hogy ne lehessen könnyen felfeszíteni. Sajnos előfordul ugyanis, hogy a droghasználók elvonásban a nem eléggé erős dobozt felfeszítik, hogy kinyerjék a használt fecskendőből a drogot.
Ez is egy jó erős modell, Graz-ból, Ausztriából. Kulccsal zárható, WV-ben van a falra rögzítve, a szociális munkások rendszeresen ürítik.
12 darab ilyen köztéri oszlopra csavarozott gyűjtődoboz van kihelyezve Pozsonyban. A dobozokat az önkormányzat szereltette fel az önkormányzat tulajdonában lévő oszlopokra, a benne lévő szemetet pedig az Odyseus nevű ártalomcsökkentő szervezet munkatársai ürítik rendszeresen.
Ez egy nagy doboz, az Exchange Supplies nevű cég gyártja kimondottan erre a célra. Sok féle dobozt készítenek, itt lehet böngészni a termékeiket. Magyaroszágon a Septox és a Pécsi Környezetvédelmi Kft. gyárt nagyon sok féle dobozt.
4. Tűcsere programok helyben
A tűcsere programok:
- Steril tűket adnak (HIV/AIDS, HCV, HBV megelőzés)
- Használtat vesznek visszaés megsemmisítésre elszállítják
- Biztonságosabb használatot oktatnak
- Védik a droghasználók egészségét (étel, ital, ruha, sebkezelés, vitaminok, higiéniai eszközök etc.)
- A további kezelőrendszerbe irányítják az ügyfeleket
Fontos látni, hogy akármennyire uszít ellene az Orbánkormány és álcivil propagandaszervezetei,
- Az ártalomcsökkentés nemzetközi jó gyakorlat.
- A tűcsere életmentő szolgáltatás.
- A tűcsere program legális.
- A tűcsere program NEM növeli az eldobált fecskendők számát, hanem CSÖKKENTI.
A 13. kerületben a Drogprevenciós Alapítvány működtetett 1994 és 2015 között nagy sikerű, több ezere embernek segítő tűcsere programot. Sajnos a Kocsis Máté fideszes szélsőjobboldali polgármester által a Kék Pont 8. kerületi tűcsere programja ellen indított hisztériakeltés következményeként a 13. kerület is visszavonta ennek a programnak az engedélyét.
Tehát ha azt szeretnénk, hogy a 13. kerületben kevesebb eldobált fecskendő legyen, nyissuk meg újra ezt, vagy egy hasonló programot!
5. Tűcsere és tűgyűjtés megkereső munkával
Megkereső munkában is gyűjtenek eldobált fecskendőket a tűcsere munkatársai vagy sorstárs segítők. Sok országban ugyanis a droghasználók maguk vannak bevonva ilyen tűgyűjtő csoportokba, és kapnak fizetést is a munkájukért. Ez a felépülést is nagyban segíteni tudja, elismerik az embert, fizetést kap, hasznos dolgot csinál. A képen Varga Mónika, a Drogprevenciós Alapítvány vezetője látható utcai munka közben, egy kis Septox dobozzal a kezében.
6. Gyűjtődoboz a droghasználóknak
A tűcsere programok szoktak kisméretű gyűjtődobozokat adni maguknak a szerhasználóknak is, hogy maguknál tartsák, és ebbe gyűjtsék a használt fecskendőket. Ezt aztán le tudják biztonságban adni a programoknál megsemmisítésre. Mindenféle színű és alakú ilyen doboz van, az ezen a képen látható magyar változat például kartonból készül.
7. Tűcserék a patikákban
Ausztriában például a patikák tűcsere programot is működtetnek, ahol le lehet adni a használt fecskendőket is. Mi még mindig, több évtized után is ott tartunk, hogy újra és újra el kell mondani a patikáknak, hogy egyáltalán adjanak EL fecskendőket és ne zavarják el a droghasználókat. Pedig nagyon egyszerűen meg lehetne szervezni, hogy fecskendő begyűjtő dobozok lehessenek a patikákban.
8. Droghasználói szobák
Ezekben a helyiségekben az emberek higiénikus körülmények között, nővérek és más segítők felügyelete alatt, a jogi felelősségre vonástól való félelem nélkül tudják az általuk hozott drogot elfogyasztani. 11 európai országban, ezen kívül Ausztráliában, Kanadában, Mexikóban, Kolumbiában, Sierra Leone-ban és az Egyesült Államokban vannak ilyen szobák.
A céljuk:
- Túladagolás megelőzés
- Fertőzés megelőzés (HIV/HCV megelőzés)
- Ártalomcsökkentő oktatás
- Komplex szolgáltatások nyújtása – szűrés, kezelés, szociális, jogi egészségügyi segítség stb.
- További ellátásba juttatás
- Drogszemét begyűjtése
Az Európai Drogügynökség (EUDA) friss áttekintése szerint a kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a szobák elérik a kitűzött céljaikat:
- Csökkentik a túladagolásokat;
- csökkentik a kockázatosabb injekciós magatartásformákat;
- nem növelik meg a környéken a bűnözést;
- csökkentik a köztéri droghasználatot;
- növelik az egészségügyhöz és ártalomcsökkentéshez való hozzáférést a
- nehezen elérhető közösségeknek.
Ezekről a helyiségekről nemrég egy 35 perces dokumentumfilmet készítettünk, ahol 8 ország példáján keresztül mutatjuk be, hogyan szolgálják mindenki érdekét azzal, hogy biztonságosabb helyet biztosítanak az amúgy köztéren történő droghasználathoz.
Mi működik és mi nem, a fecskendők csökkentésében?
Charlotte Matthews, Cassandra Powers gyűjtését felhasználva áttekintette a 2005-2017- közötti szakirodalmat arról, hogy mi bizonyult hatékonynak és mi nem.
A kutatások szerint, ami hatékonyan csökenti az eldobált fecskendők számát az a:
- Biztonságos droghasználói szobák, amik nem 100%-ban, de drasztikusan csökkentették a köztéri szemetet.
- Tűcserék, amik csökkentik és nem növelik az eldobált fecskendők mennyiségét.
- Gyűjtődobozok közvécékben. A jó helyre, magukba a mellékhelyiségekbe kirakott dobozok sikeresen csökkentették a drogszemetet.
Ami NEM csökkentette a drogszemetet a köztereken
- Több rendőrségi eljárás. Egy tanulmány konkrétan kimutatta hogy nőtt a drogszemét, de a használók saját beszámolói szerint is inkább eldobálják a fecskendőket, ha a rendőrség jobban a nyomukban van. A stigmatizáltság pedig általában csökkenti a segítő helyek felkeresésére való hajlandósságot.
- Egy az egyben tűcsere. Ha egy kiadott fecskendőért megkövetelünk egy begyűjtött fecskendőt, ez nem hatékony módja a drogszemét csökkentésének. Ugyanakkor a kevés elérhető fecskendő megnöveli a kockázatos magatartásokat és fertőzésveszélyt. Valójában a használó minél több fecskendőt kap, minél kevésbé kell félnie a büntetéstől, annál inkább tud magára vigyázni, és annál inkább visszahozza a programokba a használt fecskendőket.
- Túl nyilvános helyen kihelyezett, vagy nem feliratozott gyűjtődobozok. Fontos hogyan helyezzük el őket, ha túl látványos helyen akkor értelemszerűen kevésbé használják. Kell tudjanak arról is, hogy hol vannak egyáltalán ilyen dobozok, oktatás kell és képesnek kell lenniük megtalálni. Ott kell legyen ahol a használók megfordulnak és hasznos a sorstárs támogatás, a sorstárs segítők oktatása is.
- 1 PRO TIPP: Együttműködés
- Ezek a beavatkozások akkor működnek ha össze vannak hangolva és a résztvevők együttműködnek.
- A probléma sem magától, sem a rendőrségtől nem fog megoldódni.
- Modern városokban teljesen eltűntetni nem lehet, de jelentősen csökkenteni lehet a problémát, de akkor, ha invesztálunk bele.
- Az eldobált fecskendőkre eddig kitalált legjobb megoldást pedig ártalomcsökkentésnek hívják.
Írta és a videót készítette: Takács István Gábor
Köszönet Vermes Ráhelnek a felvételben nyújtott segítségért és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 13. kerületi csapatának a szervezésért.
