Magyarországon a spice még nem kábítószer, azonban a hatóságok felléphetnek az azt árusító boltokkal szemben
A Spice és K2 néven árusított termékek a 2000-es évek elején jelentek meg a smart shopok polcain Európában és Észak-Amerikában – és bár nem emberi fogyasztásra, hanem füstőlöként hozták őket forgalomba, a drogfogyasztói folklórban a marihuána legális helyettesítőjeként váltak ismertté. Bár a forgalmazók szerint a Spice természetes gyógynövény-készítmény, a laboratóriumi vizsgálatok során fény derült arra, hogy valójában minden csak nem természetes. Olyan tudatmódosító szereket tartalmaz ugyanis, amelyek a marihuána illegális hatóanyagának, a THC-nak a pszichofarmakológiai hatásait utánozzák (Cannabicyclohexanol, JWH-018, JWH-073, vagy HU-210), és a természetben nem fordulnak elő – laboratóriumokban szintetizálják őket, majd befecskendezik velük a növényőrleményt. A természetes kannabisszal ellentétben a Spice hosszú távú fiziológiai vagy pszichológiai hatásairól nem készültek még tudományos vizsgálatok, a fogyasztás kockázatai nem ismertek.
Az Amerikai Egyesült Államok drogellenes hatósága, a DEA a héten bejelentette, hogy 5 szintetikus kannabinoidot a szövetségi kábítószer-törvény I. listájára helyezett (az ide sorolt szereknek nincs hivatalosan elismert gyógyászati tulajdonsága és különösen veszélyeseknek minősülnek). Az ügynökség a lépést azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban gyorsan terjedt a Spice használata a lakosság körében. Eredetileg már karácsonytól hatályba lépett volna a tiltás, azonban a kereskedők jogi lépéseket tettek annak elodázására. Az USA legtöbb tagállama azonban nem várt a szövetségi tiltásra, és közülük 18 már betiltotta a Spice forgalmazását. Az Európai Unió számos tagállama már szintén listára vett szintetikus kannabinoidokat: először Ausztria 2008-ban, majd 2009-ben Németország, Finnország, Franciaország, Írország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia, Svédország és Nagy-Britannia, a legutóbb pedig Románia 2010-ben.
Magyarországon a szer még legális, azonban ez nem jelenti azt, hogy a hatóságok minden esetben tolerálják. A legutóbb Óbudán zártak be egy boltot, amely “emléktárgyként” hozott forgalomba szintetikus tudatmódosító szereket. Ebben az esetben a rendőrség a kerületi ÁNTSZ-el együtt vonult ki a bolthoz, és nem a kábítószerrel-kapcsolatos, hanem a fogyasztóvédelmi jogszabályokra hivatkozva záratták be azt. A Btk. 296/A. §-ának (1) bekezdése szerint a fogyasztók megtévesztésének vétségét az követi el, aki az áru kelendőségének fokozása érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. Így hát minden olyan kereskedő, aki “növénytápszerként”, “fürdősóként” vagy éppen “füstőlőszerként” hoz forgalomba drogokat, büntetőeljárást kockáztat, hiába írja rá, hogy az áru emberi fogyasztásra nem alkalmas. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a termékeket megtévesztően ruházta és címkézte fel olyan tulajdonságokkal, amelyekkel nem bírnak, akkor büntethető a hatályos jogszabályok alapján is – anélkül, hogy az adott szert listára vennék.
Sárosi Péter
