Képviselők és szakértők vitatták meg a büntetőjogi szabályozás reformjának kérdéseit.
Képviselők és szakértők vitatták meg a büntetőjogi szabályozás reformjának kérdéseit.
Kábítószerügyi Eseti Bizottságának Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője szerint a fogyasztói típusú magatartásokat szabálysértéssé kellene nyilvánítani, és át kellene gondolni, hogy szükség van-e az elterelés rendszerének fenntartására. Tóth István MSZP-és képviselő azt kérdezte az IRM előadóitól, hogy nem lehetne-e szigorúbban büntetni azokat a közéleti személyiségeket, például sportolókat, akik droghasználatukkal „rossz példát” mutatnak a fiatalságnak. A minisztérium képviselői szerint erre nincs lehetőség. Hoffman Rózsa képviselőasszony (KDNP) a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmények miatti aggodalmának adott hangot, mivel szerinte ezek a legveszélyesebbek. A TASZ szakértője rámutatott, hogy a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmények több mint 70%-a valójában nem más, mint kábítószerrel való visszaélés, a személy elleni bűncselekmények aránya 2% (lásd az ICSSZEM 2005-ös drogjelentését, 137. old.). Pettkó András MDF-es képviselő szerint az Alkotmánybíróság 2004. évi decemberi drogdöntése kimondta, hogy a jelenlegi kormánypártok 2003-ban hatályba lépett szabályozása „alkotmány és életellenes”. Gusztos ezt visszautasította és megjegyezte, hogy nem szeretné, ha a bizottsági ülés „egy politikai Stan és Panná” alakulna át az érdemi vita helyett.
Kormos József (IRM) a kábítószer bűnözéssel kapcsolatos schengeni előkészületekről tájékoztatta a bizottság tagjait. Elmondta, hogy az európai uniós támogatásokat elsősorban az EU külső határvédelmének megerősítésére fordították: szakemberek képzésére, a technikai felszerelés, a vízi, a légi és az autópálya rendészet fejlesztésére, illetve az adatszolgáltatási rendszer harmonizálására. A határőrség a program keretében 24,3 milliárd, a rendőrség 8,7 milliárd, a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal pedig 650 millió forintos támogatásban részesült. Dr. Bartha Tünde, a Vám- és Pénzügyőrség képviselője a vámőrök drogügyi tapasztalatairól beszélt. A rendszerváltás idején a magyar vámőröket a DEA és az FBI képezte ki a drogellenes harcra. Bartha szerint azóta számos sikeres akciót hajtottak végre és kialakították a hatékony nemzetközi kapcsolattartás rendszerét. Az egyik legutóbbi sikeres lefoglalás az ártándi határátkelőnél történt, ahol egy röntgenkészülék segítségével 91,4 kg heroint találtak egy járműbe rejtve. 2006-ban 86 kg heroint foglaltak le összesen, idén már 14,5 kilogrammot. 2006-ban a lefoglalt kábítószer 49%-a volt marihuána és 46%-a heroin, idén ez az arány 69% marihuána és 14% heroin. Legutóbb a vámosok egy afgán szőnyegbe szőtt heroinszállítmányt is lefoglaltak. Gusztos Péter képviselő megjegyezte, hogy a kábítószerkereskedelem elleni harcra egyre nagyobb pénzforrásokat fordít az állam, azonban ez önmagában nem képes komoly befolyást gyakorolni az utcai árakra vagy a fogyasztók számának alakulására, szükség lenne a keresletcsökkentés oldalán is hasonló pénzforrásokra.
A Nemzeti Nyomozó Hivatal Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának és az Országos Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Főosztályának képviselői a rendőrség kábítószer bűnözéssel kapcsolatos tevékenységét ismertették. A rendőrség 2006. novemberétől új drogstratégiát alakított ki, amely a Nemzeti Drogstratégia szellemében a droghasználókat elsősorban a bűnmegelőzés, a drogkereskedőket pedig a bűnüldözés célcsoportjának tekinti. Az ORFK előadója arról számolt be, hogy a heroin fogyasztási trendjei jelenleg csökkennek, a kokain pedig még mindig meglehetősen drága a hazai feketepiacon. Egyre nő ugyanakkor a hazai marihuána termesztés aránya: nemrégen például egy gyár szerelőcsarnokában lepleztek le egy nagyszabású marihuána ültetvényt. A szintetikus drogok előállítását célzó laborok lefülelésére is sor került, külön kiemelte például az ún. Nexust gyártó földalatti labor lerohanasát (az ügyről bővebben lásd cikkünket!). Felhívta a figyelmet ezenkívül olyan problémákra, amelyekkel a jogalkalmazók gyakran szembekerülnek, így például az összegzés és a közös fogyasztás kérdésének ellentmondásaira. A TASZ munkatársa szerint ezekre a problémákra kizárólag a büntetőjogi szabályok reformja adhat megoldást. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség drogstratégiája már nem elsősorban a bűnüldözés célcsoportjaiként tekint a droghasználókra, ugyanakkor megkérdezte, hogy vajon a drogstratégia szellemével kellően tisztában vannak-e azok a vidéki rendőrkapitányságok is, amelyek a közelmúltban nagyszabású diszkórazziákat hajtottak végre. Az ORFK előadója szerint az ilyen diszkórazziákra többnyire a helyi önkormányzatok nyomására került sor, azonban a drogstratégia megjelenése óta nem fordult elő ilyen.
Koós Tamás a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet részéről az eltereléssel kapcsolatos legújabb eredményeket foglalta össze. A beszámolóból kiderült, hogy a Büntetőeljárásról szóló törvény 2006. július 1. hatállyal történő módosításával (ez a nyomozati szakban is lehetővé teszi az elterelés megkezdését) együtt az elterelés végrehajtásáról szóló rendeletet nem módosították, így a törvényi szabályozás nincs szinkronban. Az ORFK-val kötött megállapodás értelmében áthidaló megoldásként a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvet a terhelt részére kiadják, majd az elterelést végző szolgáltató ezt átveheti. Jelenleg az elterelésnek három formája létezik: a gyógyító, a megelőző-felvilágosító és az egyéb. Az előbbi kategóriát kizárólag egészségügyi szolgáltató nyújthatja, megyénként mintegy 3-6 ilyen intézmény van az országban. A megelőző-felvilágosító szolgáltatást országosan 16 önkormányzati fenntartású intézmény és 34 társadalmi szervezet végzi, ez utóbbiak közül 18 NGO, 13 egyházi szervezet és 3 gazdasági társaság található. Koós szerint a kényszerkezelés „ugyanolyan hatékony, mint az önkéntes kezelések”, ezt az állítást két forrással támasztotta alá. Az egyik a NIDA „kutatás alapú útmutatója” a büntető-igazságszolgáltatás rendszerébe került népesség drogkezeléséről (letölthető itt). Ez a dokumentum nem tartalmaz lábjegyzeteket, az irodalomjegyzékben elsősorban a börtönben folytatott kezelésre vonatkozó tanulmányokat sorol fel – nem világos, mire alapozza a kényszerkezelés hatékonyságáról szóló állítását. A másik a University of Kent az Európai Bizottság által támogatott kutatása, amely viszont elsősorban problémás droghasználókat vett a mintájába (közülük 36% heroin, 20% kokain, 23% polidrog használó volt). A magyarországi elterlés ugyanakkor az adatok szerint túlnyomó többségében alkalmi marihuána használók kezelésében merül ki: az eltereltek 82%-a marihuánát használ, csupán 14%-uk fogyaszt legalább heti rendszerességgel. A bizottság egyes tagjai és szakértői ezért kételyüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy vajon megfontolt dolog-e az erőforrásokat a nem-problémás droghasználók tömeges kezelésére fordítani akkor, amikor a problémás droghasználók nehezen jutnak kezeléshez.
Sárosi Péter
| 1. | isesekaj | 2007-06-14 | ||||
|
||||||
| Jól értem hogy ez egy relativ sikeres irányba elmozduló megbeszélés volt? Nem teljesen világos, hogy akkor most hogyan tovább. Lesz folytatás? Újabb tárgyalások?  |
||||||
|
||||||
| 2. | sarosip | 2007-06-15 | ||||
|
||||||
| Igen, a következő ülés már csak ősszel lesz. A labda most a kormánynál van. | ||||||
