• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

A drogbizottság a büntetésről

Szerző: Kardos Tamás | június 14, 2007

Tweet

Képviselők és szakértők vitatták meg a büntetőjogi szabályozás reformjának kérdéseit.

Képviselők és szakértők vitatták meg a büntetőjogi szabályozás reformjának kérdéseit.
 

Kábítószerügyi Eseti Bizottságának Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője szerint a fogyasztói típusú magatartásokat szabálysértéssé kellene nyilvánítani, és át kellene gondolni, hogy szükség van-e az elterelés rendszerének fenntartására. Tóth István MSZP-és képviselő azt kérdezte az IRM előadóitól, hogy nem lehetne-e szigorúbban büntetni azokat a közéleti személyiségeket, például sportolókat, akik droghasználatukkal „rossz példát” mutatnak a fiatalságnak. A minisztérium képviselői szerint erre nincs lehetőség. Hoffman Rózsa képviselőasszony (KDNP) a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmények miatti aggodalmának adott hangot, mivel szerinte ezek a legveszélyesebbek. A TASZ szakértője rámutatott, hogy a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmények több mint 70%-a valójában nem más, mint kábítószerrel való visszaélés, a személy elleni bűncselekmények aránya 2% (lásd az ICSSZEM 2005-ös drogjelentését, 137. old.). Pettkó András MDF-es képviselő szerint az Alkotmánybíróság 2004. évi decemberi drogdöntése kimondta, hogy a jelenlegi kormánypártok 2003-ban hatályba lépett szabályozása „alkotmány és életellenes”. Gusztos ezt visszautasította és megjegyezte, hogy nem szeretné, ha a bizottsági ülés „egy politikai Stan és Panná” alakulna át az érdemi vita helyett.

 

Kormos József (IRM) a kábítószer bűnözéssel kapcsolatos schengeni előkészületekről tájékoztatta a bizottság tagjait. Elmondta, hogy az európai uniós támogatásokat elsősorban az EU külső határvédelmének megerősítésére fordították: szakemberek képzésére, a technikai felszerelés, a vízi, a légi és az autópálya rendészet fejlesztésére, illetve az adatszolgáltatási rendszer harmonizálására. A határőrség a program keretében 24,3 milliárd, a rendőrség 8,7 milliárd, a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal pedig 650 millió forintos támogatásban részesült. Dr. Bartha Tünde, a Vám- és Pénzügyőrség képviselője a vámőrök drogügyi tapasztalatairól beszélt. A rendszerváltás idején a magyar vámőröket a DEA és az FBI képezte ki a drogellenes harcra. Bartha szerint azóta számos sikeres akciót hajtottak végre és kialakították a hatékony nemzetközi kapcsolattartás rendszerét. Az egyik legutóbbi sikeres lefoglalás az ártándi határátkelőnél történt, ahol egy röntgenkészülék segítségével 91,4 kg heroint találtak egy járműbe rejtve. 2006-ban 86 kg heroint foglaltak le összesen, idén már 14,5 kilogrammot. 2006-ban a lefoglalt kábítószer 49%-a volt marihuána és 46%-a heroin, idén ez az arány 69% marihuána és 14% heroin. Legutóbb a vámosok egy afgán szőnyegbe szőtt heroinszállítmányt is lefoglaltak. Gusztos Péter képviselő megjegyezte, hogy a kábítószerkereskedelem elleni harcra egyre nagyobb pénzforrásokat fordít az állam, azonban ez önmagában nem képes komoly befolyást gyakorolni az utcai árakra vagy a fogyasztók számának alakulására, szükség lenne a keresletcsökkentés oldalán is hasonló pénzforrásokra.

 

A Nemzeti Nyomozó Hivatal Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának és az Országos Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Főosztályának képviselői a rendőrség kábítószer bűnözéssel kapcsolatos tevékenységét ismertették. A rendőrség 2006. novemberétől új drogstratégiát alakított ki, amely a Nemzeti Drogstratégia szellemében a droghasználókat elsősorban a bűnmegelőzés, a drogkereskedőket pedig a bűnüldözés célcsoportjának tekinti. Az ORFK előadója arról számolt be, hogy a heroin fogyasztási trendjei jelenleg csökkennek, a kokain pedig még mindig meglehetősen drága a hazai feketepiacon. Egyre nő ugyanakkor a hazai marihuána termesztés aránya: nemrégen például egy gyár szerelőcsarnokában lepleztek le egy nagyszabású marihuána ültetvényt. A szintetikus drogok előállítását célzó laborok lefülelésére is sor került, külön kiemelte például az ún. Nexust gyártó földalatti labor lerohanasát (az ügyről bővebben lásd cikkünket!). Felhívta a figyelmet ezenkívül olyan problémákra, amelyekkel a jogalkalmazók gyakran szembekerülnek, így például az összegzés és a közös fogyasztás kérdésének ellentmondásaira. A TASZ munkatársa szerint ezekre a problémákra kizárólag a büntetőjogi szabályok reformja adhat megoldást. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség drogstratégiája már nem elsősorban a bűnüldözés célcsoportjaiként tekint a droghasználókra, ugyanakkor megkérdezte, hogy vajon a drogstratégia szellemével kellően tisztában vannak-e azok a vidéki rendőrkapitányságok is, amelyek a közelmúltban nagyszabású diszkórazziákat hajtottak végre. Az ORFK előadója szerint az ilyen diszkórazziákra többnyire a helyi önkormányzatok nyomására került sor, azonban a drogstratégia megjelenése óta nem fordult elő ilyen.

 

Koós Tamás a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet részéről az eltereléssel kapcsolatos legújabb eredményeket foglalta össze. A beszámolóból kiderült, hogy a Büntetőeljárásról szóló törvény 2006. július 1. hatállyal történő módosításával (ez a nyomozati szakban is lehetővé teszi az elterelés megkezdését) együtt az elterelés végrehajtásáról szóló rendeletet nem módosították, így a törvényi szabályozás nincs szinkronban. Az ORFK-val kötött megállapodás értelmében áthidaló megoldásként a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvet a terhelt részére kiadják, majd az elterelést végző szolgáltató ezt átveheti. Jelenleg az elterelésnek három formája létezik: a gyógyító, a megelőző-felvilágosító és az egyéb. Az előbbi kategóriát kizárólag egészségügyi szolgáltató nyújthatja, megyénként mintegy 3-6 ilyen intézmény van az országban. A megelőző-felvilágosító szolgáltatást országosan 16 önkormányzati fenntartású intézmény és 34 társadalmi szervezet végzi, ez utóbbiak közül 18 NGO, 13 egyházi szervezet és 3 gazdasági társaság található. Koós szerint a kényszerkezelés „ugyanolyan hatékony, mint az önkéntes kezelések”, ezt az állítást két forrással támasztotta alá. Az egyik a NIDA „kutatás alapú útmutatója” a büntető-igazságszolgáltatás rendszerébe került népesség drogkezeléséről (letölthető itt). Ez a dokumentum nem tartalmaz lábjegyzeteket, az irodalomjegyzékben elsősorban a börtönben folytatott kezelésre vonatkozó tanulmányokat sorol fel – nem világos, mire alapozza a kényszerkezelés hatékonyságáról szóló állítását. A másik a University of Kent az Európai Bizottság által támogatott kutatása, amely viszont elsősorban problémás droghasználókat vett a mintájába (közülük 36% heroin, 20% kokain, 23% polidrog használó volt). A magyarországi elterlés ugyanakkor az adatok szerint túlnyomó többségében alkalmi marihuána használók kezelésében merül ki: az eltereltek 82%-a marihuánát használ, csupán 14%-uk fogyaszt legalább heti rendszerességgel. A bizottság egyes tagjai és szakértői ezért kételyüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy vajon megfontolt dolog-e az erőforrásokat a nem-problémás droghasználók tömeges kezelésére fordítani akkor, amikor a problémás droghasználók nehezen jutnak kezeléshez.

 

Sárosi Péter

 

1. isesekaj   2007-06-14
Jól értem hogy ez egy relativ sikeres irányba elmozduló megbeszélés volt?
Nem teljesen világos, hogy akkor most hogyan tovább. Lesz folytatás?
Újabb tárgyalások?
2. sarosip   2007-06-15
Igen, a következő ülés már csak ősszel lesz. A labda most a kormánynál van.

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

Gyógyító tudatállapotok

szeptember 18, 2023 - Péter Sárosi

A kanadai kannabisz-legalizáció hatásai

augusztus 31, 2023 - Péter Sárosi

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter