Az ICSDP jelentése megvizsgálja, milyen hatással vannak a rendőri akciók az illegális drogpiacra
A vancouveri székhelyű Nemzetközi Központ a Tudományalapú Drogpolitikáért (ICSDP) non-profit szervezet megjelentette első tanulmányát, amely a rendészeti beavatkozások kábítószer-bűnözésre gyakorolt hatását elemzi.
Az ICSDP egy tudósokat és akadémikusokat magába tömörítő nemzetközi hálózat, amely azoknak a közösségeknek az egészségét és biztonságát hivatott javítani, amelyeket valamilyen módon érint az illegális drogok kérdése, legyen szó akár fogyasztókról vagy a drogellenes háború civil áldozatairól. Az ICSDP a drogokkal kapcsolatos ártalmak csökkentését tűzte ki céljául tudományos kutatások, módszeres áttekintések és tényalapú drogpolitikai irányvonalak terjesztése által, illetve a közösségekkel, a döntéshozókkal, a jogalkalmazókkal és más érintettekkel folytatott párbeszéden keresztül.
Most megjelent jelentésükben az ICSDP szerzői 306 tanulmány tapasztalatait összegezték, amelyeket 2009 októberéig bezárólag publikáltak és a kábítószer-bűnözéssel járó erőszakra adott rendőrségi válaszok hatásait vizsgálták. A rendelkezésre álló tudományos evidenciák alapján az ICSDP azt a következtetést vonta le, hogy a rendőri beavatkozások intenzitásának növelése nem eredményezi a drogbandák erőszakos akcióinak visszaszorulását. Ellenkezőleg, az eredmények arra engednek következtetni, hogy a kábítószerekhez köthető erőszak és az emberölések magas száma a drogtilalmi rendszer természetes velejárója, ráadásul a drogterjesztési láncolatok felszámolására kitalált, egyre kifinomultabb módszerek nem szándékolt módon növelhetik az erőszakot. Az illegális piac éléről elmozdított kulcsfigurákkal a rendőrség ellentétes hatást ér el, hiszen a megüresedett hely új embereket ösztönözhet, hogy az illegális drogpiac szereplőivé váljanak. Ezek a tapasztalatok nem csupán a jelenleg legintenzívebben dúló mexikói és afganisztáni drogháborúkra igazak, hiszen már az amerikai alkoholtilalom és a ’90-es évek kolumbiai drogkartell leszámolása is az erőszak növekedésével, a rivális csoportok megjelenésével és az illegális piac felaprózódásával járt. Ugyanakkor a drogkartellek hatalmas profitra tesznek szert adómentesen (ami óvatos becslések szerint csak az USA-ban évi 320 milliárd dollár), ez pedig az érintett országok stabilitását is veszélyezteti és olyan „narkó-államokat” hoz létre, mint például Bissau-Guinea.
Az alábbi ábra a kábítószerrel kapcsolatos vétségek miatt bebörtönzött amerikai állampolgárok becsült számának alakulását mutatja 1972-2002 között. A szám 30 év leforgása alatt 40 ezerről mintegy félmillióra növekedett, miközben sem a kínálat, sem a bűnszervezetek által elkövetett erőszakos cselekmények száma nem csökkent!
A szerzők véleménye szerint a drogtilalom nem érte el az elsődleges céljait, a kínálat és a kábítószer-bűnözéssel együtt járó erőszak csökkentését, ezért meg kellene fontolni a drogszabályozás új formáinak alkalmazását.
Kardos Tamás
Drogriporter
2010.04.28.
