• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

A drogellenes háború megbukott – mi jön utána?

Szerző: Péter Sárosi | október 8, 2009

Tweet

Sanho Tree szerint a legalizáció szó csak kiélezi és terméketlenné teszi a vitát

Sanho Tree a washington-i Politikatudományi Intézet Drogpolitikai Programjának igazgatója. Korábban már közöltünk tőle cikket (Mit tanít nekünk Darwin a drogellenes háborúról?), illetve dokumentumfilmet is. Az Alterneten megjelent cikkét azért fordítottuk le, mivel érdekes kísérletet tesz arra, hogy átvágja a legalizációs vita gordiuszi csomóját, így a magyarországi olvasó számára is érdekes lehet.

 

Barack Obama elnök új drogcárjának, Giles Kerlikowske-nek tanácsos lenne néhány alapvető drogpolitikai reformot végrehajtania az Egyesült Államokban. Az egyik első józan döntése az volt, hogy elvetette a “drogellenes háború” frázisát. “Bárhogy is magyarázod az embereknek, hogy a drogellenes háború valójában egy termék elleni háború, ők mégis az ellenük folytatott háborúnak fogják tekinteni,” magyarázta. “Márpedig mi nem állunk háborúban ennek az országnak a népével.”

Mikor azonban az “L” betűs szóról kérdezték, azt a később többször is elismételt választ adta, hogy “a legalizáció nem szerepel az elnök szótárában, sem az enyémben.” Ez a szó az én politikai szótáramban sem szerepel. Ez az ostoba fogalom polarizálja a vitát ahelyett, hogy teret engedne az árnyalt érvelésnek, amire szükségünk van.

Az illegális drogokról folytatott vita napjainkban a két pólus hamis dichotómiának foglya: prohibíció vagy legalizáció. Ezt részben a törvényeinknek köszönhetjük. A Nemzeti Drogkontroll-politikai Irodát felhatalmazó 1998-as törvény VII. cikkelye alapján az iroda köteles “minden szükséges eszközzel megakadályozni a jelenleg illegális drogok legalizációjára való törekvéseket”. Azok a drogcárok, akik másként tennének, minden valószínűség szerint elveszítenék az állásukat. A drogellenes harcosok ugyanis hosszú éveket töltöttek azzal, hogy átformálják ezt a fogalmat, olyan rádióaktivitást kölcsönözve neki, amitől a legtöbb szavazó szerint a legalizáció egyet jelent az “anything goes”-típusú szabadpiaci anarchiával. Bennük ez a szó olyan képeket idéz fel, mint hogy például heroint fognak árulni a gyerekeknek a cukorkás automatákból.

Amire szükségünk van, az a szabályozás, nem a tiltás, mivel az egyes szerek fölött több kontrollra szeretnénk szert tenni, és nem pedig kevesebbre. Mivel szemtanúi voltunk azoknak a károknak, amelyeket az illegális drogok okoznak, beleestünk a drogellenes harcosok nagy mítoszának csapdájába: miszerint a drogok törvényen kívül helyezése megóv bennünket. A drogprohibíció azonban nem jelenti azt, hogy ellenőrizzük a drogokat; valójában azt jelenti, hogy feladjuk a kontrollt, hiszen nem szabályozhatunk egy olyan iparágat, amelyet a föld alá szorítottunk. Tudatos döntést hoztunk arról, hogy nem szabályozzuk ezeket a drogokat, és most annak a káosznak fizetjük az árát, amit ez a döntés eredményezett. Olyan leckék ezek, amelyeket nem tanultunk meg az 1920-as évek alkoholtilalmának katasztrófális kísérletéből.

Az egész vita egy régi történetet juttat eszembe, amelyet többnyire Winston Churchill-nek tulajdonítanak. Egy vacsorapartin a ittas Churchill megkérdezett egy arisztokrata hölgyet, hogy lefeküdne-e vele egymillió Fontért. “Talán,” felelte a hölgy szemérmesen. “És egy Fontért lefeküdne velem?”, folytatta a kérdezést Churchill. “Persze, hogy nem, milyen nőnek képzel maga engem?”, felelt felháborodottan a nő. “Hölgyem, már tisztáztuk, miféle nő maga,” replikázott Churchill, “most már csak az áron alkudozunk.”

Amint a drogvitába beemeljük a szabályozási opciók széles választékát, ismét számos megoldás közül választhatunk, és csak az árban kell megállapodnunk. Egyesek közülünk szigorúbb szabályozást szeretnének, mások liberálisabbat (attól is függően, milyen drogról beszélünk). A marihuánát például megadóztathatjuk és szabályozhatjuk, míg a metamfetamint nem. A legalizáció ezzel szemben egy olyan fogalom, amely nem önt tiszta vizet a pohárba. A páncélökklöt például legálisan gyártják, azonban nem tudok csak úgy venni egyet. Azért nem, mert szabályozva van.

A kérdés, amit a politikai döntéshozóknak fel kell tenniük, a következő: “Vajon csak ennek a két szélsőségnek a dichotómiájaként tudjuk látni ezt a problémát, vagy úgy gondoljuk, hogy a szabályozási opciók széles spektrumából válogathatunk?” Más szavakkal, vajon a törvény uralma alá vonjuk ezeket a szereket, vagy pedig a bűnözők kezében hagyjuk a piac ellenőrzését? Gyanítom, hogy Kerlikowske árnyalt és meggondolt választ adna.

Ford. Sárosi Péter

Kategória: Hírek Archívum: Drogpolitika

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

Abortusz-tabletták: új front az amerikai drogellenes háborúban

december 15, 2022 - Péter Sárosi

Fókuszban a környezet: a megelőzés és ártalomcsökkentés jó gyakorlatai nagyvárosokban

december 5, 2022 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter