• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

A randidrog-hisztéria anatómiája

november 10, 2009 | Szerző: Kardos Tamás

Tweet

Nehéz helyzetben a média: már maga sem tudja, mit higgyen a GHB-ról

Törvényszerű, hogy olykor a média ingája is visszalendül arra az oldalra, amelyről ellökték. A korábban még egyeduralkodó, riogató randidrog hírek egy-egy nevesebb lap által megszellőztetett kutatást követően a média szemében egy csapásra városi legendákká degradálódhatnak. És a média erre a trükkre egy-két éven belül többször is képes…

Miután már minden aggódó szülő és gyermeke kívülről fújja Zacher doktor körlevelét GHB-ról  (melyet mellesleg nem is ő írt), egy ellenkező eredményeket tartalmazó kutatás vagy a feledés homályába merül, vagy – a szenzáció reményében alaposan felturbózva – mindent boríthat.

A Magyar Narancs egyik cikkében már öt évvel ezelőtt túlzó legendának találta a 'GHB mint elsőszámú randidrog' típusú híreszteléseket, de a magyar mainstream média csak évekkel később lendült bele igazán a GHB-s hisztériakeltésbe.

2007 februárjában látott napvilágot a kutatás, mely azt találta, hogy a „hivatalosan” GHB vagy Rohypnol hatása alatt megerőszakolt lányok valójában rengeteg alkoholt és egyéb drogokat fogyasztottak és csupán a felelősségüket próbálták leplezni a felütött italra való hivatkozással. A média azonban hamar visszatalált a megkezdett útra.
Idén nyáron az egyik pesti szórakozóhelyet próbálták bemártani, mint olyan helyszínt, ahol rendszeresen csempésznek randidrogokat a fiatal lányok italába, ám sem a mulatóhely üzemeltetői, sem a kerületi rendőrség nem találkozott a jelenséggel.
A TV2 Napló októberben odáig ment, hogy egy tavalyi GHB mérgezés kapcsán két halálesetről számolt be, noha a valóságban szerencsére mindegyik érintett fiatal hamar felépült.

A jelenhez megérkezve ismét egy olyan kutatást találunk, mely ideig-óráig kitérítheti a médiaingát. A fentebb említett, két évvel korábbi vizsgálatra kísértetiesen emlékeztető kutatás 200 diák bevonásával készült és hasonló eredményekre jutott: „nagyon sok fiatal nő tulajdonítja randidrogoknak a "rosszul végződött estét", pedig vélhetően csak a nagyon erős alkoholos befolyásoltság tehet a szerencsétlen végkimenetelről.”
Ellentétben a GHB hisztéria közléseivel, a több ezer vérvizsgálat rendszerint nagy mennyiségű alkoholt, egyéb utcai drogokat és vényköteles gyógyszereket mutatott ki az áldozatok véréből (az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a GHB-t gyorsan lebontja a szervezet, ezért nehéz a szer kimutatása). A kutatásról a HVG cikkéből lehet többet megtudni.

 

 

A hír egészen más tálalást kapott az elsősorban a celebvilággal foglalkozó honlap, a neon.hu oldalán. Értelmezésükben „romba dőlt a randidrog mítosza” és „a valóságban senki nem csepegtet bódító szereket az önfeledten bulizó lányok italába, ezek a csajok egyszerűen csak berúgnak, mint a disznó”. A kutatás vezetőjének szájába pedig azt adják, hogy „a randidrogok nem komolyabbak, mint bármely más jól hangzó, de valósághoz kevéssé kapcsolódó városi legenda”, holott ő csupán annyit állít, hogy irreálisan nagy félelmekkel állnak hozzá a fiatal nők a randidrogokhoz, ahhoz képest, hogy az áldozatok túlnyomó többsége csupán alkoholt fogyaszt.
Szerencse, hogy a szenzációra éhes médiumok is némileg heterogének, mert bizonyosan az sem lenne előnyös a jelenség reálisabb megítélésében, ha a fenti vélemény terjedne el a médiában. Fontosabb azonban a kutatás konklúziójára koncentrálni, melyet a Drogriporteren már többször hangoztattunk: az első számú randidrog az alkohol.

Egy felelős médiumnak kellő távolságból kell közelítenie a GHB-t övező legendákhoz, nem felülve az aktuális hisztériának, vagy éppen a jelenség totális tagadásának, és fel kell hívnia a figyelmet a valódi veszélyekre, ami a GHB esetében mindenekelőtt a szer alkohollal együttesen történő használata és a túladagolhatóság.

 

Kardos Tamás
Drogriporter
2009.11.10.

Kategória: Hírek Témák: Depresszánsok, dizájner drogok, Médiamonitor

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Visszavesszük ami a miénk! Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter