Nem könnyű a C lista leírásaiból tájékozódni, pláne, ha azokat félre is magyarázzák
Már tervezési fázisában kritizáltuk a múlt héten életbe léptetett C lista elképzelését, többek között azért, mert a szerek konkrét megnevezésének hiánya miatt sérül a jogbiztonság és a normavilágosság. Vegyész diploma nélkül ugyanis nehezen elképzelhető, hogy az egyén minden kétséget kizáróan beazonosítsa, hogy az adott szer például „adamantil-indolil-keton (indolil(triciklo[3.3.1.13,7]dekán-1-il)metanon, indolil(triciklo[3.3.1.13,7]dekán-2-il)metanon) szerkezeti részt tartalmazó vegyület, amelyben az indolváz nitrogénatomjához legfeljebb 7 szénatomos alkil-, alkenil- vagy alkinilcsoport kapcsolódik” (idézet a Kormány 66/2012. (IV. 2.) Korm. Rendeletéből). Azzal kapcsolatosan is kétségeinknek adtunk hangot, hogy a kormány az új jogszabály hatályba helyezésével és néhány üzlet bezáratásával máris megoldottnak tekinti a dizájner drogok terjedésének kérdését, miközben más kereskedők már a C lista kijátszásán dolgoznak. Látható, hogy egy nehezen átlátható, több szempontból problémás jogszabályról van szó, melynek hatásairól még korai nyilatkozni. Azonban mint mindig, helytelen tájékoztatással most is összébb lehet kuszálni a szálakat. Erre tett kísérletet a Minap portál.
A cikk azt igyekszik bemutatni, hogy a C lista hatályba lépésével, mennyivel könnyebbé vált a rendőri fellépés az új pszichoaktív szerekkel kereskedőkkel szemben. Az új lista alapgondolatának magyarázatába azonban már beletörik a bicskája. A szerző a változást úgy értelmezi, hogy „a konkrét vegyi képletek helyett ezt követően a hallucinogén anyagok hatóanyagát tiltja a rendelet, tehát a keverési arányok megváltoztatásával nem lehet kibújni a jogi felelősség alól”.
Ez pedig egy többszörösen téves magyarázat. Egyrészt vajon mi a különbség a „konkrét vegyi képlet” és a „hallucinogén anyagok hatóanyaga” között? Valójában a hatóanyagok (pl. THC, amfetamin, 4-MEC stb.) konkrét vegyi képletekkel írhatóak le és egészen mostanáig ezek neve került fel a tiltólistára nem csak hallucinogén, de stimuláns és depresszáns szerek esetében is. A C lista pontosan ezzel a szemléletmóddal szakít, mikor nem az egyes vegyületeket, hanem a vegyületcsoportok törzsképleteit rendeli büntetni. Ezért találunk a C listán olyan szövődményes kémiai leírásokat, mint amilyet e cikk elején is idéztem.
Másrészt a keverési arányokra való hivatkozás is téves magyarázat. Hogy egy adott mintában milyen arányban keverednek a komponensek, az csupán mennyiségi szempontból érdekes. Ha bármely összetevő megfelel a C listán feltüntetett szerkezeti leírásoknak, akkor a vele elkövetett tevékenységek (előállítás, átadás, kínálás, országba hozatal stb.) büntetendővé válnak. A szerző mintha azt sugallná, hogy a terjesztők eddig azért bújhattak ki a felelősségre vonás alól, mert megfelelő arányban keverték ki az egyébként illegális összetevőt tartalmazó szereket, holott ezek az összetevők eddig nem szerepeltek a tiltott, vagy az új pszichoaktív szerek listáján. Ha az egyszerű halandóknak nem is, mostantól legalább a vegyészeknek megvan rá az esélyük, hogy beazonosítsák a C listán szerkezeti leírásába beillő szereket…
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.04.12.
