A tudatmódosításra használt szerek mellett egy új kémiai közellenség is az amerikai hatóságok célkeresztjébe került az abortuszt tiltó államokban: a terhességmegszakításra használt szerek.
Áprilisban egy Lizelle Herrera nevű texasi kétgyermekes anyukát emberölés vádjával állított elő a rendőrség. Azzal vádolták, hogy abortusz tablettát rendelt az Internetről, és ezekkel saját maga idézett elő terhességmegszakítást. Előzetes letartóztatásba helyezték, és félmillió dolláros óvadékot állapítottak meg. Bár a vádakat később ejtették, az ügy mutatja, milyen radiákális irányt vett az USA-ban az abortusz-tilalom.
Amióta az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2022. júniusában eltörölte az abortuszhoz való alkotmányos jog védelmét, tizenhárom szövetségi államban vált teljesen illegálissá az abortusz. További államokban is beindultak a politikai csatározások: öt államban már majdnem teljes tilalmat vezettek be, 11 államban a terhesség hatodik hetétől illegális az abortusz, egy államban a 8. héttől, négy állam pedig az alkotmányába írta bele az abortuszhoz való jog védelmének tilalmát.
A Guttmacher Intézet becslései szerint 66 abortusz-klinikát zártak be a döntés óta, és mintegy 22 millió nő – a 15 és 49 év közötti nők 29%-a – veszítette el az abortuszhoz való jogának védelmét.
A konzervatív döntéshozók azonban nem elégednek meg az abortusz-klinikák bezárásával. Egyre inkább egy új frontvonal látszik nyílni az abortusszal kapcsolatos politikai küzdelmekben: a gyógyszeres abortusz elleni harc.
Az USA-ban ugyanis a terhességmegszakítások több, mint fele gyógyszeres úton történik. Két tabletta (Mifepristone és Misoprostol) egymást követő használatával a terhesség az első trimeszterben meglehetős eredményességgel, biztonsággal megszakítható. Az eljárást a Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyezte.
A Biden-kormányzat pedig elérte annak a szabálynak a megszüntetését, ami az abortusz-tabletták alkalmazását csak klinikai, orvosi felügyelet mellett tette lehetővé. Így számos államban ezek a gyógyszerek legálisan megrendelhetők, és házhoz szállítják őket. És mivel a tiltó államokban a nőket megfosztották a legális abortusz lehetőségétől, az abortusz-tabletták állam- és nemzetközi forgalma jelentősen nőtt az utóbbi hónapokban.
Egy kutatás szerint mintegy 120%-os növekedést lehetett tapasztalni július és augusztus során a nemzetközi online abortusz-tabletta rendelésekben. Az olyan szervezetek, mint például az ausztriai székhelyű Aid Access telemedicina szolgáltatást nyújtanak az Egyesült Államokban élő nők számára a terhességmegszakítással kapcsolatban.
A nők választáshoz való jogát korlátozó jogalkotók azóta is próbálják minél jobban megnehezíteni az ezekhez a gyógyszerekhez való hozzáférést. A Guttman Intézet szerint 22 államban 117 szigorítást vezettek be eddig a gyógyszeres terhességmegszakításhoz való hozzáférés korlátozására.
Texasban például egy olyan törvényt hoztak, ami bűncselekménnyé minősítette az abortusz-tabletták postai házhoz szállítását és szigorúan ellenőrizni rendelte az orvosi felírását is.
Az egyébként magukat az állítólagos „cancel culture-el” szemben a szólásszabadság védelmezőinek feltüntető konzervatívok előszeretettel nyúlnak a cenzúrához, ha nekik nem tetsző tartalmakat kell blokkolni az Interneten.
A texasi törvényhozók például most arra készülnek, hogy az Internet-szolgáltatókat kötelezzék az abortusz-tablettákat forgalmazó oldalak, tartalmak blokkolására. Egy másik javaslat lehetővé tenné, hogy bárki polgári peres eljárást indíthasson a terhességét megszakító nők, vagy azt segítők ellen, a terhesség bármely szakaszában. Missouri államban egy olyan törvényt próbálnak a republikánusok elfogadtatni az állami törvényhozzással, ami kriminalizálná az abortusztabletták államba való behozatalát.
Mi több, ugyanazok a szervezetek, amik a Roe v. Wade eltörlését eredményező legfelsőbb bírósági eljárást kezdeményezték, most az FDA-t perelik azzal a céllal, hogy a hivatal vonja vissza a mifepristone és a misoprostol gyógyszerekkel kapcsolatos engedélyt. Pedig az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Szakkollégiuma szerint „szilárd bizonyítékok” állnak rendelkezésre, hogy a gyógyszer biztonságos.
Az abortusz-tiltó szervezetek néha egészen agyafúrt megoldásokat találnak, például környezetvédelmi köntösbe burkolják a jogkorlátozó politikai törekvéseiket.
A Diákok az Amerikai Életért (Students for Life of America) nevű konzervatív csoport egy másik beadványt nyújtott be az FDA-hoz, amelyben arra kérik az intézményt, hogy nyilvánítsa „orvosi hulladékká” az abortusz során a nő testét elhagyó szövetdarabokat, és tegye felelőssé az abortusz-pirulákat áruló cégeket a „biztonságos elszállításért”.
Egy másik közkedvelt eszköz: a megtévesztés. A Google-on az abortusz szolgáltatásra való minden tizedik keresés egy ál-klinikát dob ki, amelynek a célja, hogy lebeszélje, megakadályozza a nőket a terhességmegszakításban. Félő, hogy a konzervatív csoportok olyan ál-oldalakat is létrehoznak, ahol abortusz-tabletta rendelést adhatnak le a nők – de a valóságban a személyes adataik abortuszt ellenző szervezetek adatbázisában landolhatnak. És későbbi büntetőeljárásokat eredményezhetnek.
Mintegy 19 állam tiltja az orvosoknak, hogy telemedicina segítségével asszisztáljanak a gyógyszeres terhességmegszakításban.
Kansas államban nemrég egy állami bíróság akadályozta meg, hogy egy hasonló jogszabály hatályba lépjen.
Mint a hasonló drogtilalmak általában, ez is a szabályozatlan, illegális forgalmazás növekedéséhez vezetett. Egy új turista-iparág alakult ki: a határmenti mexikói városokban a szabályozatlan szürkezónában számos „patika” árul abortusz-tablettákat. És mint az illegális drogkereskedelem példájából tudjuk, az emberek rendkívül találékonyak, ha az illegális szerek beszerzéséről van szó. Még ha a legális hozzáférést sikerül is betiltani, a deepweb piacokon keresztül a tabletták ezután is beszerezhetőek lesznek.
Az abortusz-tilalom nem eredményezi az abortuszok számának csökkenését – csupán a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés csökkenését.
Kutatások szerint a tudatlanság és félelem olyan módszerekre késztetheti a nőket, amelyek jóval kevésbé biztonságosak, mint a gyógyszeres abortusz. Az is jellemző, hogy elsősorban a szegényebb, etnikai kisebbséghez tartozó nőkkel szemben nyilvánul meg a leginkább az abortusz-ellenes jogszabályok szigora. Az afro-amerikai nők jóval nagyobb arányban élnek szegénységben, jóval kevésbé férnek hozzá fogamzásgátláshoz és gyakrabban kerülnek olyan nehéz helyzetbe, amikor a terhességmegszakításhoz kell fordulniuk, mint a fehér nők.
És a nők jellemzően nem azért vállalják az abortusz traumáját, mert „gyerekellenesek”, hanem mert a jelenlegi helyzetükben nem képesek felelősen bevállalni (még egy) gyereket.
A statisztikák szerint az abortuszt vállaló nők 57%-ának már van gyermeke. Minél kevésbé iskolázott, minél alacsonyabb státuszban, minél nagyobb kirekesztettségben él egy nő, annál kevesebb esélye van, hogy hozzáférjen a biztonságos terhességmegszakításhoz. Akár online rendelésről, telemedicináról vagy másik államba utazásról van szó. Így tehát a tilalmak ezeknek a nőknek az életét, egészségét veszélyeztetik a leginkább. Egy kutatás szerint egy egész országra kiterjedő abortusz-tilalom 21%-al növelné a halandóságot a fehér, míg 33%-a a fekete anyák körében.
És miközben a konzervatív szervezetek az abortusz-tilalomért harcolnak, olyan politikai döntéseket támogatnak, amik megnehezítik az egészségügyi ellátáshoz, így a terhesgondozáshoz való hozzáférést a legszegényebbek körében.
