Bár a több évezredes indiai gyógyászati rendszer még elismerte a kannabisz egészségügyi előnyeit, a mai követőket már csak a negatívumok foglalkoztatják
A tradicionális orvostudományi rendszerek és az egyéb természetes gyógymódok gyakorlói számára visszatérő kérdés, hogy a gyógyászatban évezredek óta alkalmazott kannabiszban egy jótékony és élettanilag kedvező vagy inkább egy káros és kockázatos növényt lássanak. Ezt a kérdést boncolgatta Dr. Mark Toomey PhD a Maharishi Ayurvedic program igazgatója, akinek meglátásai most a tminfo.hu portálon magyarul is olvashatók.
A szerző írása elején emlékeztet a „mennyiség teszi a mérget” bölcsességre, mikor egyrészt ismerteti a kannabisz ájurvédikus gyógyászatban betöltött szerepét, másrészt utal használatának az indiai rendszer és a modern orvostudomány által feltárt kockázataira. E ponton úgy tűnhet, hogy Dr. Toomey megpróbál mindenkit eltántorítani a kannabisztól, hiszen a lehető legkárosabb hatásokat tulajdonítja a használatához, míg a kedvező hatásokat, melyek az elmúlt években a gyógyászati vizsgálatok középpontjába állították a marihuánát, alig érinti. Szerencsénkre a szerző nem híve a légből kapott információk terjesztésének és érvei alátámasztásul kutatási eredményeket hív segítségül. E ponton érhető tetten, hogy a kétes módszertanú, félrevezető, illetve a drogellenes törekvések részeként levezényelt kutatásokból építkezve milyen egysíkú képet lehet sugallni a kannabiszról. Hát még, ha több olyan kutatásra is találunk utalást, melyek köszönőviszonyban sincsenek az alátámasztani kívánt állítással.
„Az elmúlt negyven évben az indiai kenderrel és aktív összetevőivel kapcsolatban végzett kutatások világosan jelzik, hogy a kannabisz használata agyi működészavarok kockázatával jár” – állítja a szerző és bizonyításként belinkeli a köztudottan elfogult NIDA egy olyan weboldalát, mely pusztán a kérdésfeltevésig jut el. Ezt aligha lehet bizonyítékként használni, ám Toomey állhatatosan, a cikk további részében is előszeretettel hivatkozik a NIDA nyúlfarknyi bejegyzéseire.
„Az orvosi kutatások irodalmának újabb keletű áttekintése azt sugallja, hogy azoknak a tinédzsereknek a körében, akik naponta fogyasztják, könnyebben kialakul a depresszió, a szorongás, valamint a skizofrénia. A kutatások szerint az indiai kender használata visszafordíthatatlan, hosszú távú hatással van az agyra. A legkorszerűbb képalkotó eljárások feltárták, hogy hatására az agyműködésben komoly elváltozások jönnek létre, hosszan tartó használatával pedig „funkcionális lyukak” jelennek meg. Ezek olyan agyi területek, amelyek működésen kívül kerülnek” – olvashatjuk a továbbiakban.
A súlyos állítások alátámasztásként a Time egy cikkét kapjuk, amely épp arról számol be, hogy dacára az USA marihuána használatában az ötvenes évek után bekövetkezet robbanásnak, ugyanebben az időszakban a skizofréniások száma enyhén csökkent. A cikk emellett számos kutatási eredménnyel illusztrálja, hogy a „füvezés skizofréniához vezet” képlet miért nem állja meg a helyét. Ez pedig éppen a szerző feltételezéseit cáfolja. A skizofrénia-kannabisz hipotézis elhibázottságáról bővebben itt lehet olvasni. A másik linkelt tanulmány a mentális problémák helyett a kannabinoidok és a fájdalom összefüggéseit boncolgatja, de sehol szó sem esik az említett „funkcionális lyukak” keletkezéséről. Vajon honnan szedte a szerző ezt az ötletet?
A skizofréniánál maradva a továbbiakban azt olvashatjuk, hogy „attól függően, hogy valaki mennyit, mennyiszer és mennyi időn át használja az indiai kendert, a fogyasztás végső soron skizofréniához vezethet”. Toomey figyelmen kívül hagyja, hogy a szkizofrénia kialakulásához genetikai hajlam és különböző környezeti hatások megléte is szükséges, amik döntőbbek a marihuána használatánál. A Lancet tudományos szakfolyóiratban megjelent kutatás eredményein alapuló kalkuláció szerint a marihuána mellőzésével évente 800 szkizofréniás esetet lehetne megelőzni Angliában, miközben becslések szerint 6,2 millióan használnak kannabiszt az országban egy év során. Az átlagfogyasztó számára tehát a kockázat 0,00125%.
A kapudrog elmélet is felmerül az ellenérvek sorában, mely szerint a kannabisz fogyasztása az első lépcső a kockázatosabb szerek használata felé. Ehhez a szerző érvként egy drogellenes kampányanyagot és egy húsz éves kutatást használ fel. Utóbbit rövidtávon azzal a kritikával illették, hogy kutatás nem tud mit kezdeni azzal a túlnyomó többséggel, akik a kannabisz mellett nem kezdenek el más kábítószereket használni. Emellett megjegyezték, hogy az eredmény meglehetősen önkényes és sokkal inkább a drogtrendekről, mintsem a „keményebb drogok utáni sóvárgásról” árulkodik, hiszen a kutatók azt vizsgálták, hogy hány marihuána fogyasztó használt életében kokaint, illetve hány kokainhasználó nem fogyasztott soha marihuánát. Miért nem vizsgálták ugyanezt a dohánnyal és az alkohollal? – teszik fel a kérdést a kritikusok. Szerencsékre két évvel ezelőtt finn kutatók már ezt is tanulmányozták és azt találták, hogy a dohányzás korai tinédzserkorban való kipróbálása nagyban növeli a későbbi marihuána fogyasztás esélyét. Ők ebből arra következtettek, hogy valójában a legális drogok korai kipróbálása az, ami növeli az illegális drogokkal való kísérletezés esélyét.
„A közelmúltban végzett kutatások kimutatják, hogy a kannabinoidok immunelnyomó hatással rendelkeznek, melyek a kannabisz fogyasztókat fogékonyabbá teszi a rák és a fertőzéses megbetegedések bizonyos fajtáira” – jegyzi meg Toomey, de ezúttal vizsgálatra való utalást nem kapunk. Pedig épp ez lehetne az a pont, ahol a káros hatások ecsetelése mellett helyet kaphatnának a kannabisz jótékony hatásait igazoló vizsgálatok. Ide kívánkozna például a vizsgálat arról, hogy a kannabinoidok ígéretesek lehetnek az agytumor, a mellrák, és a tüdőrák esetében (bővebben a marihuána rákellenes hatásairól szóló kutatásokról és a felmerülő dilemmákról lásd ezt a cikket) . Gyógyászattal foglalkozó portálként utalni lehetett volna arra, hogy a kannabiszt sikeresen alkalmazzák fájdalomcsillapítás, glaukóma, Szklerózis Multiplex, az Alzheimer kór és még számos egyéb betegség és tünet esetében. Már csak azért is, hogy az olvasó elhihesse, hogy itt tényleg gyógyászati és ájurvédikus szemszögből és nem a drogellenes eszméktől vezérelten olvas a kannabiszról…
Kardos Tamás
Drogriporter
2013. 02.06.