Beszámoló a Magyar Addiktológiai Társaság VII. tematikus konferenciájáról
Bő száz résztvevő gyűlt össze április 20-án, hogy meghallgassa a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) soros konferenciáját, mely ezúttal a hazai alkoholprobléma és kezelése köré épült. Több előadáson is előtérbe kerültek a háziorvosok, akik fontos szerepet játszhatnak a problémás alkoholfogyasztó korai azonosításában és megfelelő terápiába irányításában, de kitűntetett figyelmet kapott az alkoholproblémával küzdő nők területe is.
Nyitóelőadásában Dr. Gazdag Gábor addiktológus, pszichiáter felhívta a figyelmet, hogy az alkoholprobléma kétségbeejtő hazai mutatói ellenére nincs megfelelő arányban jelen az addiktológia és az alkohológia a magyar orvosképzésben és a háziorvosok oktatásában. Gazdag hozzáfűzte, hogy ez nem specifikusan magyar jelenség, sőt míg nálunk az addiktológia már bő 10 éve önálló szakképzés, addig az Egyesült Államokban ez még csak most lesz bevezetve.
Dr. Bodrogi Andrea a Kék Pont Alapítvány és az Ébredések Alapítvány munkatársa a rövid intervenció módszerét ismertette, mellyel a háziorvosok hatékonyan ki tudják szűrni a pácienseik alkoholproblémáját. Miután beszámolt arról, hogy az EU a világ vezető alkoholfogyasztója és a magyarok azon belül is az élen járnak, ismertette az alkoholfogyasztói magatartás négy típusát. A problémás fogyasztás súlyosságától függően egyaránt releváns cél lehet az ivás mérséklésének vagy a teljes absztinenciának a kitűzése. Ezt követően bemutatta az alkalmazott teszteket, melyek a háziorvosok segítségére lehetnek a probléma beazonosításában és részletezte a rövid intervenció stratégiáját, amellyel a háziorvosok kiemelkedő eredményeket értek el betegeik ivásának csökkentésében vagy kezelésbe lépésének motivációjában. Bodrogi szerint a szűrésnek rutinná kéne válnia a háziorvosok körében és a gyakorlatot be kellene építeni az orvosképzésbe.
Dr. Szabó János a SE Családorvosi Tanszékének előadója a betegek megfelelő megközelítésének nehézségeiről számolt be. Sokszor nehéz elővezetni az alkoholproblémát a beteg számára és kérdéses az is, hogy a páciens melyik tünetére érdemes koncentrálni. Ennek megállapítására Szabó minden esetben alapos vizsgálatot tartana indokoltnak, de jelenleg számos háziorvos több praxist visz, aminek következtében nem tudnak kellő figyelmet fordítani a betegeikre. Kiemeli, hogy egy akut ittasság diagnosztizálása esetén is szükséges a teljes állapotfelmérés, a komorbid és elfedett betegségek feltárása.
Dr. Fried Katalin a mértékletesség alkoholfogyasztás jótékonyságát hangsúlyozó bibliai idézettel indított, mielőtt belevágott a túlzott alkoholfogyasztással járó belgyógyászati szövődmények ismertetésébe. Emlékeztetett, hogy az addiktológiában gyakran használt és még jótékonynak ítélt „1 egység alkohol” világszerte különböző mennyiséget takar, majd ismertette a rendszeres, nagy dózisú alkoholbevitel mellett tipikusan előforduló szövődményeket és kezelésük esélyeit. Felhívta a figyelmet, hogy májcirrózis jellemzően nem kizárólag az alkoholizmus következményeként, hanem a mellette jelenlévő Hepatitis C fertőzés, vagy vasanyagcsere zavar miatt alakul ki.
A konferencia második blokkját Dr. Magyar Iván előadása nyitotta, aki az alkoholbetegség gyógyszeres kezelésének lehetőségeit és eredményességét ismertette. Kiemelte, hogy a gyógyszeres kezelést nem tartja elsődleges terápiának az alkoholbetegség gyógyításában, hanem a komplex beavatkozásokat ítéli hatékonynak. Magyar ismertette a detoxifikációs és az absztinens szakaszban alkalmazott gyógyszeres terápiában szóba jöhető készítményeket, majd kitért a kísérő tünetek gyógyszeres kezelésének lehetőségeire.
A konferenciát szervező MAT elnöke, Dr. Kassai-Farkas Ákos a jó hazai alkohológiai gyakorlatok bemutatására kapott felkérést és rögtön érzékeltette, hogy ezzel nehéz feladatot róttak rá. Ironikusan utalt a jó gyakorlatként a 2006-ban elfogadott egészségügyi Zöld Könyvre, melyben sem az „addiktológia”, sem a „pszichiátria” szó nem szerepelt. Szintén 2006-ból emlékeztetett az első Alkoholpolitika- és Stratégia megalkotására, mely jó gyakorlat lehetett volna, de nem léptették életbe még a 2009-es frissítése után sem. Ezzel szemben 2008-ban a Pálinka Nemzeti Tanács példás gyorsasággal alakult meg és 2009-ben már ki is írták a pálinka tendereket, majd mindezt megfejelve 2010 júniusában legalizálták az otthoni pálinkafőzést.
A tényleges jó gyakorlatok területén a MAT elnöke a megkereső munkát, a rövid intervenciót, az ártalomcsökkentést, a közösségi ellátást és az egyéb szociális és addiktológiai tevékenységeket végző szervezeteket emelte ki és elmondta, hogy tárgyalások folynak az addiktológia számára nyújtott betegágyak emeléséről.
Az SE I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozó Dr. Beke Anna a terhesség alatti alkoholfogyasztás következményeiről tartotta előadását. Anélkül, hogy belemennénk a hosszasan sorolt, magzati alkohol szindrómával járó szervi, mentális, fejlődési és viselkedésbeli rendellenességekbe, az elmondottakból érdemes kiemelni azt a megállapítást, hogy mivel a terhesség alatt fogyasztott alkohol biztonságos mennyisége bizonytalan, ezért az alkoholfogyasztás a terhesség egésze során kerülendő. Minthogy a magzati alkohol szindróma 20000 gyereket érint Magyarországon, ezért érdemes kiemelni a károsodást enyhítő körülményeket: a stabil otthont, a korai diagnózist, az erőszak kerülését és a készségek fejlesztését.
A záró előadást a Kék Pont Alapítvány klinikai és addiktológiai szakpszichológusa, Komáromi Éva tartotta az úgynevezett sématerápiáról, melyet a szervezet sikeresen alkalmaz felépülőben lévő alkoholista nők esetében. A pszichoterápiás megközelítést a 90-es évek elején, különböző irányzatok ötvözésével hozták létre krónikus zavarok kezelésére. Lényege, hogy nem a függőséget és a személyiségzavarokat, hanem a háttértényezőket célozza. A maladaptív sémák gyermek- és serdülőkorban alakulnak ki és különböző élethelyzetekben aktivizálódnak, amivel negatívan befolyásolják az egyén döntéseit és a helyzethez való viszonyulását. A kielégítetlen szükségletekből eredő elhagyatottság, kudarcérzés és az érzelmi gátoltság sémái gyakran vezetnek szerhasználathoz. A terápia ezeknek a feloldásával foglalkozik, kognitív, élményalapú, viselkedési technikákon keresztül.
A konferencia végén ígéretet kaptunk, hogy az előadások prezentációi felkerülnek a MAT honlapjára. Amint hozzáférhetővé válnak, belinkeljük őket az előadások mellé.
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.04.24.
