Julie Holland, Gábor Máté és Carl Hart izgalmas előadásai videón, a 2011-es Nemzetközi Drogpolitikai Konferenciáról, Los Angelesből. EGYENLŐRE CSAK ANGOL NYELVEN

A Drogriporter új filmje a Svájci drogpolitika sikereiről.

Az oroszok annyit isznak, mint a kilencvenes években

Tisztelt Főszerkesztő Úr! A 2007. március 25-i Kontraszt című műsorban elhangzottakkal kapcsolatban néhány a tényre szeretnénk felhívni a figyelmüket. A műsorban megjelent feliratok tanúsága szerint Önök az Independent című brit magazin állításait kritikátlanul fogadták, holott megvizsgálva a cikk állításait csúsztatásokra és félreinformálásokra lelhetünk.

A droghasználattal kapcsolatos törvények és a helyi gyakorlat

Hollandiában az 1928-as ún. Ópiumtörvény 1976-os módosítása a drogok két fajtáját különbözteti meg: „könnyűdrogok” (kannabisz és származékai) illetve „keménydrogok” (minden egyéb illegális anyag). A törvényhozók szerint az első kategória „elfogadható kockázatot” jelent a társadalomra, míg a második csoport „elfogadhatatlan kockázatot.”

Az 1997-es lengyel drogtörvény az ellenőrzött anyagoknak a nemzetközi szerződésekben (1961, 1971, 1988) található felsorolását és szerkezetét követi (narkotikumok, pszichotróp anyagok, prekurzorok).

Az 1998-as drogjogi szabályozás az ellenőrzött anyagok három kategóriáját hozta létre:

Az ellenőrzött anyagok listáját nagyhercegi rendeletek szabályozzák Luxemburgban. Egy 2001-es törvény minden a listán szereplő anyag engedély nélküli birtoklását bűncselekménynek nyilvánította.

Németország: droghasználattal kapcsolatos törvények a helyi gyakorlatban.