A TASZ rendezvényén hazai és nemzetközi tapasztalatokon keresztül kerültek elemzésre az ártalomcsökkentő szolgáltatásokat érő kihívások és jó gyakorlatok
Minden intravénás droghasználó számára elérhető, komplex tűcsere programok, HIV tesztelés, széles körben igénybe vehető kezelések, prevenció és egészségügyi felvilágosítás, valamint a kábítószer használat dekriminalizálása – nagyjából ezek lennének azok az intézkedések, melyekkel a konferencia meghívott vendégeinek tapasztalata szerint megelőzhető lenne a HIV és a Hepatitis C járványveszély.
A TASZ december 16-i ártalomcsökkentő konferenciájának apropója, hogy az átalakuló drogpiac, a dizájner drogok terjedése és a gazdasági megszorítások miatt az európai ártalomcsökkentő programok egyre kedvezőtlenebb környezetben kénytelenek folytatni életmentő munkájukat. Hogy megtudjuk, miként kezelik Görögországban és Romániában az intravénás droghasználók ellátatlansága miatt kialakult HIV járványt, egy-egy ártalomcsökkentő előadót hívtunk meg a két országból, akik a tevékenységek fő sodrában vesznek részt. Vendégünk volt továbbá az ENSZ Kábítószerügyi Hivatalának (UNODC) vezető tanácsadója, aki a hatékony ártalomcsökkentés gyakorlatáról beszélt. Hazai vizekre a délutáni szekcióban eveztünk.
MEGNYITÓ
Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője megnyitójában ismertette, hogy világszerte miként áll az ártalomcsökkentő szolgáltatások helyzete és ezen belül hol helyezkedik el Magyarország. A hazai viszonyokat elemezve felidézte a Kék Pont Alapítvány józsefvárosi ártalomcsökkentő programjának pár hónappal ezelőtti, kényszerű bezárását, mely az éves, országos tűcsere forgalom 30-40%-át bonyolította és emlékeztetett, hogy a gyakrabban injektált dizájner drogok terjedése miatt még több tűre lenne szükség. Az Ombudsman ártalomcsökkentéssel foglalkozó, szeptemberben megjelent jelentéséből kiemelte a megállapítást, mely szerint az egészéghez fűződő jog akkor sérül, amikor kivételes, szélsőséges ellátatlanságot eredményező helyzet van – amilyet például a Józsefvárosban is láthatunk. Az alapvető jogok biztosa szerint a tűcsere szolgáltatás nem csak a droghasználók, de a környezetükben lakók egészséges környezethez való jogait is elősegíti. Márpedig a maradék, talpon maradt tűcsere szolgáltatók finanszírozása jelenleg elégtelen, ezért a civilek egy sávos támogatási javaslatot dolgoztak ki, amiben a működéshez, a kiosztott tűk számához, és a drop in szolgáltatás meglétéhez igazítanák a támogatás mértékét.
ÁRTALOMCSÖKKENTÉS – NEMZETKÖZI TRENDEK, TAPASZTALATOK
Fabianne Hariga, a UNODC vezető tanácsadója az intravénás droghasználók HIV prevenciójáról, a kezelésükről és gondozásáról tartotta előadását. A globális helyzetet ismertetve elmondta, hogy világszerte 12,7 millió intravénás droghasználóról tudunk, akik közül 1,7 millióan fertőzöttek HIV-vel és 52%-uk Hepatitis C-vel. Öt éve nemzetközi megállapodás született az új HIV fertőzések visszaszorításáról, de az első periódusra kitűzött 15%-os cél helyett csak 10%-os csökkenést sikerült elérni. A legnagyobb fertőzöttségi arányt a börtönökben lehet megfigyelni. A UNODC a következő intézkedéseket javasolja a HIV fertőségek csökkentésére:
- Tűcsere
- Opiát szubsztitúciós terápoa
- HIV tesztelés és tanácsadás
- Antiretrovirális terápia
- Szexuálisan terjedő betegséges prevenciója
- Kondom program injektáló droghasználóknak és partnereiknek
- Célzott információs program és oktatás injektáló droghasználóknak és partnereiknek
- Hepatitis vírusra irányuló prevenció, oltás, diagnózis és kezelés
- TBC-re irányuló prevenció, diagnózis és kezelés
A tűcsere és az opiát szubsztitúciós terápia hatékonyságát a résztvevők több ábrán keresztül ismerhették meg – a leghatékonyabb, ha a két program párhuzamosan működik. A programok elérhetősége szempontjából fontos, hogy a szolgáltatásoknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie fizikailag és anyagilag, nem lehetnek diszkriminatívak és a kínálatot az igény szerint kell alakítani. Ezenfelül a programok terjedéséhez támogató jogi és politikai kereteket kell kialakítani, támogató rendészeti gyakorlatot, és a bebörtönzés helyett alternatívákat kell kitalálni, beleértve a dekriminalizációt. Hariga előadása végén nyomatékosította, hogy az ártalomcsökkentés nem ellentétes a nemzetközi kábítószer-egyezményekkel, amelyek betartásához a droghasználók és a személyes célú birtoklás kriminalizálására sincs szükség!
Marianella Kloka a Görögországban kitört HIV járvány leküzdésének folyamatáról számolt be a PRAKSIS (Programs of Development, Social Support and Medical Cooperation) civilszervezet munkatársaként, mely ingyenes szolgáltatást nyújt többek között hajléktalanoknak, társadalombiztosítás nélkülieknek, gazdasági migránsoknak, menekülteknek, romáknak, szexmunkásoknak és injektálók droghasználóknak.
Görögországban 2011-ben nagy ugrást észleltek a HIV előfordulásában, aminek hatására az egészségügyi miniszter rögtön nemzetközi segítségért folyamodott. Hét alapvető tevékenységi javaslatot kaptak:
- 1. Tűcsere
- 2. Oltás Hepatitis A és B ellen, HIV fertőzöttek speciális ellátása
- 3. Opiát szubsztitúciós terápia biztosítása mindenki számára, aki igénybe szeretné venni
- 4. TBC vizsgálat, megelőzés
- 5. Antiretrovirális terápia az egészségügyi támogatási állapottól függetlenül
- 6. Egészségügyi felvilágosítás a célcsoportnak
- 7. Célzott szolgáltatások az intravénás használóknak
A görög Nemzeti Drogmegelőzési Szervezet (OKANA) felkérte a civileket az együttműködésre. A PRAKSIS az elsők között csatlakozott a segítőkhöz és önkéntesekkel, illetve kórházak bevonásával működött közre a feladatban. Görögország ebben az időszakban kiváló példát nyújtott a kormányzati és civil összefogás eredményességére a drogterületen: a 2012-2013-as évekre sikerült elérni a WHO által ideálisnak ítélt, intravénás droghasználókénti havi 200 tű biztosítását, támogatások érkeztek az Uniós közösségtől és civil donoroktól, valamint a droghasználókat is sikerült bevonni a tevékenységekbe. Az új HIV fertőzések aránya az intézkedéseket követően látványos csökkenésnek indult:
- 2010-ben 15
- 2011-ben 213
- 2012-ben 514
- 2013-ban 239
- 2014 novemberéig pedig 84 új HIV fertőzöttet szűrtek ki.
A görög ártalomcsökkentés a jövőben további kihívásokkal néz szembe: még mindig sokat kell várni az opiát szubsztitúciós terápiába kerülésre, a droghasználó szobák működését ki kell emelni a szürke zónából és törvényessé kell tenni őket, különös figyelmet kell fordítani a Hepatitis és a TBC fertőzések megelőzésére, javítani kell a hozzáférhetőséget a szolgáltatásokhoz a szabad és a fogvatartott droghasználók körében egyaránt, javítani kell a kondomprogramok elérését és növelni kell az intravénás szerhasználókkal foglalkozó szakértők számát.
A délelőtti szekció utolsó előadását Valentin Simionov, a Romanian Harm Reduction Network (RHRN) projektvezetője tartotta, aki szervezetének történetét és a román ártalomcsökkentés új kihívásait ismertette. A 2002 óta létező, hivatalosan 2006-ban bejegyzett RHRN ártalomcsökkentéssel és az emberi jogokat szem előtt tartó, hatékony politikák kialakításáért dolgozik. Kutatásokat végez az új szerek előfordulásáról és a tűcsere szolgáltatásokról, együtt dolgozik a médiával és képzéseket tart az ártalomcsökkentés alapelveiről, a tűcseréről, a túladagolás megelőzéséről és az emberi jogokról. A kutatásokat és a tréningeket arra is felhasználják, hogy megváltoztassák a jelenlegi törvényeket. Törekvéseik elsősorban arra irányulnak, hogy a szegények is hozzáférjenek az életmentő szolgáltatásokhoz, szeretnék elérni, hogy dekriminalizálják a kábítószer használatot és csökkentsék az alacsony szintű kereskedők büntetését, hogy alternatívát nyújtsanak a bebörtönzés helyett, hogy teremtsék meg a minőségi sztenderdeket a kábítószerrel kapcsolatos szolgáltatásokban, továbbá hogy javuljon a civilek támogatása és alakítsanak ki szolgáltatásokat a fiatalkorúaknak.
A 2000-ben indult tűcsere hamar napi 100 klienst látott el és sokszor kellett rendőri atrocitással szembenéznie. Öt évvel később a rendőrség is elismerte a programok szükségességét, melyek addigra már 5000 injektáló droghasználót értek el. A 2007-től kialakult optimális működésnek a 2010-es krízis vetett véget, mely során a fő támogató Globális Alap kivonult Romániából és a UNODC is befejezte az ártalomcsökkentő programját az országban. Ebben az évben még csak 2 HIV fertőzött droghasználót szűrtek ki, de 2011-ben már 62-t. Görögországgal ellentétben, a román kormány lassabban és csekélyebb együttműködéssel reagált, ezért a droghasználók 2012-ben szerveződni kezdtek és közös nyilatkozatot adtak ki, egy évvel később pedig tüntetést szerveztek a drogfogyasztók büntetése ellen. 2014-re némelyest csökkent az új fertőzöttek száma, de a szolgáltatók továbbra is a kormány segítségét várják.
ÁRTALOMCSÖKKENTÉS – HAZAI TRENDEK, TAPASZTALATOK
Sajnos a program szerint a délutáni szekciót indító Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára fél nappal a konferencia előtt lemondta részvételét, így nem ismerhettük meg az alacsonyküszöbű programok szerepét az állam drogpolitikájában.
Az első előadást így Horváth Gergely, a Drog Fókuszpont igazgatója tartotta az Ártalomcsökkentés hazai trendjeiről. Horváth elsőként a rekreációs színtéren folyó ártalomcsökkentésről, vagyis a partiszervizekről számolt be, melyekből 2013-ban 23 működött az országban. Összesen 572 eseményen vettek részt és ezeken több mint 28 ezer fiatallal kerültek kapcsolatba. Partiszerviz képzést egy fővárosi és egy pécsi szervezet végez.
Tűcserét 2013-ban 29 szervezet végzett. A kliensek száma az elmúlt tíz évben ezerről közel 5000-re nőtt. Az új pszichoaktív szerek (dizájner drogok) használata 2010 óta zárkózik fel a hagyományos kábítószerekhez az injektáló szerhasználók körében és 2013-ban már a kliensek ¾-e ilyen szereket injektált. 2011-ig nőtt a tűcserék kiosztott és begyűjtött tűk száma, azóta azonban folyamatos a visszaesés. Míg 2011-ben még havonta 187 fecskendő jutott egy injektáló szerhasználóra, addig ez a szám 2013-ra 92-re esett, mely arány még rosszabb, ha a rejtett fogyasztókat is belekalkuláljuk a számításba. Opiát szubsztitúciót 2013-ban 12 szolgáltató végzett, a kliensek 75% férfi, átlagéletkoruk 35-37 év, tehát nem új szerhasználókról van szó. Egy évben körülbelül 600-800-an vesznek részt terápiában, mely 90%-uk esetében fenntartó kezelést jelent. A Drog Fókuszpont idén 10 éves, ezért Horváth bemutatta az eltelt időszak eredményeit összefoglaló új kiadványt.
Dr. Péterfi Zoltán epidemiológus, a Pécsi Tudományegyetem docense a magyarországi drogfogyasztók Hepatitis C megelőzésének és kezelésének gyakorlatát és tanulságait ismertette. A magyar gyakorlatban legalább 6 hónapos absztinencia szükséges a kezelés elkezdéséhez, azt követően 100%-os a támogatás. Az absztinencia megkövetelésének ellenére a stigmatizáció még az egészségügyi dolgozók körében is magas, sokan megbízhatatlan betegeknek tartják a leállt injektáló szerhasználókat. Dr. Péterfi saját tapasztalatai ennek ellentmondanak, ő kifejezetten elhivatott, a megbeszélt időpontokon megjelenő betegekről tud beszámolni, akik az előírásnak megfelelően adagolják a gyógyszereket. A leállt, Hepatitis C kezelésen résztvevők csoportterápiákra járnak, egymást segítik, így a kezelést nem kell a körükben felfüggeszteni. A praxisában eddig mindössze egyetlen beteg esett vissza, viszont ő nem is járt csoportterápiára és elzárkózott a segítségtől. További tapasztalat, hogy a leállt droghasználók jobban reagálnak a kezelésre, mint a nem-droghasználók, vagyis esetükben hamarabb szorul vissza a vírus. Ennek magyarázata, hogy fiatalabbak a többi betegnél, nincsenek társult betegségeik és jobban bírják a mellékhatásokat. A gyógyszeres kezelés módjától függően 60-90%-os gyógyulási eredményt lehet elérni. Jövőre itthon is elérhető lesz az interferon-mentes kezelés, mely 99%-os gyógyulási rátával kecsegtet, ám nagyon költséges és a támogatása még nem tisztázott.
Az előadásokat követően párhuzamos szekciók következtek két témában:
1. Hogyan kommunikáljunk az ártalomcsökkentésről?
2. Kihívások a party szcénában folytatott ártalomcsökkentés előtt
Kardos Tamás
Drogriporter
2014.12.18.
