Sok sok témát érintő cikk jó hosszú kritikánkkal! Idézetek a cikkből: „Életveszélyes állapotban szállították a múlt héten kórházba azt a tizenöt éves győri kislányt, aki egy marihuánás cigaretta elszívása után allergiás rohamot kapott. Perceken múlt az élete. Időben lélegeztetőgépre tudták helyezni, egy kis füves kalandja ezúttal még nem torkollott tragédiába." " Mára a liberális értelmiség hathatós médiatámogatással a köztudatba emelte, mi több elfogadottá tette a drogozás ilyetén formáját.A híradókat ma a "Majka kutyája eltörte a lábát” típusú hírek töltik ki, míg a kábítószer kapcsán legfeljebb az SZDSZ által hirdetett legalizációt, illetve a szocialisták új varázsszavát, az elterelést halljuk. Néhány éve Kiskundorozsmán szilveszterkor egy 17 éves fiú a saját nyakát vágta el, egy másik fiatal úgy érezte, tud repülni, és kilépett a nyolcadik emeletről. A kábítószer-fogyasztás hátterében a létezés üressége áll, melynek oka az értékvesztés, az önbizalom, a másokba és általában az életbe vetett bizalom hiánya. Az értékek elsajátítása nélkül a kábítószerfüggő ember a "szeretethiány betegségében" szenved." "Sajnos a mai drogfogyasztó fiatatok a kábítószert egyetlen lehetőségként tartják számon a problémák megoldására" "A szubkultúrák lehetővé tették tagjaiknak, hogy a drogfogyasztás szabály- és szokásrendszerét megtanulják, valamint a rejtőzködést, a hazudozás "művészi" fokra fejlesztését és a drogbeszerzési módokat Ezen tevékenységek beépülnek mindennapjaikba, hiszen a családot és kömyezetüket valahogyan át kell verni. A serdülőket a drog felé elsősorban családi okok sodorják, melyben nagy szerepe van annak, hogy a szülők anyagiak terén igyekeznek mindent megadni gyerekeiknek, ám a tényleges családi interakciókat a feszültségek, konfliktusok , emocionális elfojtások jellemzik."
Magyar Hírlap Marihuánazavar a briteknél (The Guardian)
Idézet a The Guardianből a marihuána C osztályba sorolásáról és ennek következményeiről.
Kisalföld 2005. február 5. 2.oldal Nincs Holland Minta
Egy extrém példa arra hogy a lapok igenis leközlik az olvasói leveleket. Kíváncsi vagyok az ellentétes véleményeknek is helyt adnak-e! Lehet próbálkozni!
Kisalföld 2005. február 5. A fogyasztó is törvényt sért
Újabb félreértelmezés és csúsztatás az AB döntés kapcsán. A cikk szerint a döntés az elterelésbe vontaknak csupán 6 százalékát érinti.
HírTv 2005. február 8., 12:00 Majdnem belehalt a marihuánás cigibe egy győri lány
A cikkből: "Perceken múlt az élete annak a 15 éves lánynak, akit egy győri iskolából rohammentővel vittek kórházba tegnap, mert két társával marihuánás cigarettát szívott. Győr-Moson-Sopron megyében egy év alatt 100 százalékkal nőtt az ismertté vált kábítószerügyek száma. A rendőrség szerint a régió a hazai és nemzetközi dílerek célpontjává vált." A marihuána által okozott allergiás reakció rendkívül ritka, és ez is lehet hogy csupán a belekerült szennyeződéseknek köszönhető. Az "ismertté vált bűnesetek számából" csak a rendőrség aktivitására lehet következtetni, a kábítószer-fogyasztás elterjedtségére jóval kevésbé.
Kossuth Rádió Reggeli Krónika 2005. február 4. Interjú Dr. Fodor Miklóssal
Dr. Fodor Miklós pszichiáter, neurológus, addiktológus új könyve megjelenésének kapcsán azon véleményének ad hangot, miszerint a magyar népesség körében végzett drog-epidemiológiai vizsgálatok megbízhatatlanok, szerinte az egyetlen megbízható (bár kivitelezhetetlen) megoldás az lehetne, ha minden gyereket vizeletvizsgálatnak vetnénk alá, hogy megkapjuk a valós adatokat. Az illegális szereket valaha kipróbálók számát százezer és a háromszázezer körülire "saccolja". Kiszámoltuk körülbelül hányan is lehetnek.
Nők Lapja 2005. január 26. „Nincs könnyű drog, csak drog van” – A drogriporter levele
„Tisztelt Nagy Emőke,
Mint orvos állítom, hogy nincs enyhe drog, csak drog van, ami a fiatalnál átmeneti vagy tartós elmezavart, halált okozhat, és az egész családot tönkreteszi,” jelenti ki Juhász Krisztina pszichiáter a Nők Lapja január 26-ki számában („Nincs könnyű drog, csak drog van!”). Én sem értek egyet a könnyű- és keménydrog megkülönböztetéssel. Csak drog van. Alkohol, cigaretta, kávé, kender és heroin. Mindegyik drognak megvannak a maga kockázatai és ártalmai. Mint igazságügyi orvosszakértőnek, Juhász Krisztinának tisztában kellene lennie azzal, hogy a társadalom szempontjából legveszélyesebb drogok nem szerepelnek a tiltott kábítószerek listáján. Évente több tízezer ember hal meg a dohányzás és az alkohol káros következményeiként kialakuló szövődményes betegségekben. Nem kell bizonygatnunk, hány család életét teszi tönkre a szülők mértéktelen ivászata, hány autóbalesetben halnak meg a diszkóból hazatérő ittas fiatalok. Mégsem gondoljuk azt, hogy az alkohol vagy akár a cigaretta betiltása megfelelő megoldás lenne ezekre a problémákra. De miért?
Legfőképpen azért, mert legtöbbünknek vannak tapasztalatai az alkohollal, és jól tudjuk, hogy a legtöbb ember igenis képes arra, hogy kontrollálja a saját ivási szokásait. Közülünk felnőtt emberek közül sokan felháborodnánk azon, ha megtiltanák számunkra a vacsora utáni fröccsöt, a szilveszteri pezsgőzést vagy a tévénézés közbeni szivarozást azzal a felkiáltással, hogy az káros az ifjúságra. Legtöbben úgy gondoljuk, hogy nem fenyegetjük az ifjúságot azzal, ha felnőtt emberek társaságában mértékletes módon alkoholt fogyasztunk, esetleg kávét iszunk. Kevesen gondoljuk azt, hogy az alkohol betiltásának eredményeképpen a fiatalok és az alkoholisták nem jutnának hozzá az italhoz. Emlékszünk még azokra a filmekre, amelyek az amerikai alkoholtilalom idején játszódnak: Al Capone, gengszterek, földalatti szeszcsempészet, illegális bárok. Hiába tiltották, az emberek mindig hozzájutottak az italhoz, sőt, a tilalom miatt többnyire az erősebb, könnyebben csempészhető szeszesitalok terjedtek el, amelyek gyorsabban alakítanak ki függőséget a fogyasztóban. Ez történik ma az illegális drogokkal is. „Abban egyetértés van, hogy a gyerek nem vehet alkoholt, cigarettát a boltban. Miért ne lehetne hasonló közmegegyezés drogügyben is?” – kérdezi a cikkíró. Én is ezt kérdezem: vajon miért ne lehetne hasonló módon engedélyezni a marihuána használatát a felnőttek számára és tiltani a gyerekeknek? Nyugaton a magas adókkal, a reklám tilalmával és a cigarettázást a társasági helyekről kitiltó törvényekkel sikerült elérni, hogy a fiatalok körében jelenleg csökken a dohányzás. Ezek a törvények a marihuána esetében is sikeresen működhetnének.
A közismert válasz erre az, hogy míg az alkoholt és cigarettát lehet mértékletesen fogyasztani, addig a marihuánát nem, és az egyébként is súlyosabb egészségügyi és társadalmi kockázatokkal jár, mellesleg pedig a keményebb drogokhoz vezető kapu. Ezekkel az állításokkal csak egy baj van, mégpedig az, hogy nem igazak. Jelenleg Magyarországon a felmérések szerint mintegy 600.000 ember fogyasztott már marihuánát, a budapesti 18 és 35 év közötti fiatalok mintegy 40%-a. Ha igaz lenne, amit Juhász Krisztina állít, akkor jelenleg a budapesti fiataloknak mintegy 40%-a agykárosodott, elmebeteg prostituáltként tengetné a napjait „ijesztő rémképek” között. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a fiatalok 99%-a nem szokik át az olyan keményebb drogokra, mint a heroin, egyre több fiatal érettségizik le és kerül a felsőoktatásba, sőt, a felsőoktatásban tanulók között köztudottan magasabb a marihuánát fogyasztók aránya, mint az alsóbb iskolázottságúak között. A marihuána fogyasztóira a cikk állításaival ellentétben egyáltalán nem jellemző a részegeknél ismert antiszociális, erőszakos viselkedés, sőt, a kísérletek szerint a fű inkább csökkenti az agressziót. Rendkívül ritka az olyan közúti baleset, amit kizárólag fű hatása alatt követnek el. A fű az alkohollal ellentétben nem vezet szív- és agykárosodáshoz, a dohányzással szemben a tüdőrák kialakulásában sem számít komoly tényezőnek. Ez nem jelenti azt, hogy a fű ártalmatlan lenne. A rendszeresen füvező serdülők (ők szerencsére kevesebben vannak) rosszabbul teljesítenek az iskolában és a magánéletben is. De vajon segít-e rajtuk az, ha a rendőrség bilincsben viszi el őket az iskolából? Segítünk-e rajtuk azzal, ha még egyet beléjük rúgunk? Jelenleg ugyanis ez történik. Vajon nem lenne-e szerencsésebb a családban keresni a problémák forrását és szakemberek segítségéhez folyamodni? Valójában a cikkíró is a büntetőjogon kívül találja meg a problémák megoldását: „azt, hogy otthon érzelmi biztonságot nyújtunk és beszélgetünk a gyerekeinkkel.” Ezzel mélységesen egyet tudok érteni. Fontos, hogy megértsük: a fiatalok nem fogják elutasítani a drogokat félrevezető információk vagy elrettentő jogszabályok miatt. Aki ezt állítja, az nem ismeri a fiatalokat. A biztonság az első, és nem büntetés.
Üdvözlettel,
Név
Foglalkozás
Cím"
Nők Lapja 2005. január 26. „Nincs könnyű drog, csak drog van”
A Nők Lapjában megjelent cikk, olvasói levelünkkel, és a szerző reakciójára adott válaszunkkal!
Hír TV 2005. január 26. Interjú Hende Csabával
Hende Csaba véleménye a drogpolitikáról. Kemény falat. Még nem kommentáltuk, várjuk a hozzászólásokat!
2Zsiráf 2005. január 7. Randidrog – Védd magad!
Ismeretlen szerző bizalmaskodó és szexista írása a GBH, Rohypnol és Ketamin randin történő alkalmazásáról. Egy olvasónk kitűnő kommentárjával!