A vizsgálatok egymással ellentétes konklúziókra jutnak a témában. Kinek hihetünk?
Az Ecstasy (MDMA) nem károsítja a kognitív funkciókat – tudtuk meg egy 2011 februárjában megjelent tanulmányból, mely módszertanával kiküszöbölte a korábbi vizsgálatok ellen felhozott aggályokat. Egy friss és hasonlóan alaposnak kikiáltott, bár még kisebb mintával dolgozó vizsgálat viszont már évi 10 Ecstasy fogyasztás hatására is memóriaromlást talált. Hogyan lehetséges ez?
A tavalyi kutatást jegyző Dr. John Halpern és munkatársai csak olyan tesztalanyokkal dolgoztak, akik egyaránt a rave szubkultúra tagjainak vallották magukat és a tesztelés napján nem fogyasztottak semmilyen pszichoaktív szert. Az Ecstasy használóival szemben elvárás volt, hogy ne használjanak rendszeresen más drogokat és kiszűrték közülük azokat, akiknél már a szerhasználat előtt felmerült a kognitív károsodás esélye. A kutatók végeredményben ötvenkét, Ecstasyt hosszú ideje, életük során átlagosan 43,5 alkalommal használó és ötvenkilenc Ecstasyt nem fogyasztó személy tesztjei alapján arra az eredményre jutottak, hogy az MDMA nem károsítja a kognitív funkciókat.
Ezzel szemben a friss kutatást vezető német Dr. Daniel Wagner huszonhárom olyan Ecstasyhasználó eredményeit mérte össze nem-használókéval, akik egy év alatt minimum 10-szer, átlagosan 32-szer, azaz kicsit több mint kéthetente fogyasztottak MDMA-t. Ha hihetünk a szer legkockázatosabb kábítószerek csoportjában tartása mellett kardoskodó Parrott korábbi kutatásának, akkor az ötvennél több alkalommal fogyasztott MDMA esetében már idegrendszeri károsodással kell számolni. Amennyiben Dr. Wagner vizsgálatának alanyai több éven keresztül, hasonló lendülettel fogyasztottak Ecstasyt, akkor ez megmagyarázná a két vizsgálat eredményei közti különbséget. A kritikával kapcsolatban azonban Halpern megjegyezte, hogy saját mintájukban sem az alkalmanként legalább hat Ecstasy tablettát fogyasztó használók, sem az életük során több mint százötven alkalommal fogyasztók memóriájában sem találtak károsodásra utaló jeleket.
Azt Dr. Wagner is elismeri, hogy a teszt előtti csupán 12 órás absztinencia megkövetelésével nem tudták kizárni a marihuánának a memóriára gyakorolt közép- és hosszú távú hatásait, ami torzíthatta az eredményeket. Emellett Dr. Stephen Ross a New Yorki Egyetem Tisch Kórházának addiktológus pszichiátere arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatócsoport agyi képalkotási műveletek híján következtet a hippokampuszban bekövetkezett károsodásra, valamint hogy a vizsgálat alapján nem zárható ki, hogy a talált károsodásokat nem egyéb szerek használata okozta. Szinte bizonyos, hogy a közeljövőben újabb „mindent elsöprő bizonyosságú” tanulmányokra számíthatunk az Ecstasy memóriára gyakorolt hatásai terén pro és kontra oldalon is.
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.08.01.