Az új kutatás kiküszöbölte a korábbi vizsgálatok módszertani hibáit
Az Ecstasy (MDMA) agykárosító hatása évek óta vita tárgyát képezi. A hazai szakmai párbeszédben a TASZ munkatársa is részt vett, melyről bővebben az Addiktológia szakfolyóirat 2006/4 számában vagy honlapunkon lehet olvasni.
A kognitív károsodást kimutató tanulmányokat leginkább módszertanuk miatt kritizálták, mondván felnagyítják a különbségeket az Ecstasyt használó és nem-használó mentális teljesítménye között. Hogy tiszta vizet öntsenek a tudomány poharába, kutató pszichiáterek és neurológusok munkacsoportja az eddigi talán legalaposabb vizsgálatot végezte el az Ecstasy kognitív hatásairól, az amerikai kormány leginkább drogellenes beállítottságáról ismert Drogabúzussal foglalkozó Nemzeti Intézetének (NIDA) támogatásával. Az elsősorban a korábbi kutatások módszertani hibáinak kijavítása miatt született kutatást az Addiction Journal 2011. februári számában publikálták.
Számos korábbi vizsgálattal ellentétben jelen tanulmány nem talált kognitív károsodásra utaló nyomokat a drogot fogyasztók teljesítményében, vagyis arra jutott, hogy az Ecstasy használata nem befolyásolja a mentális teljesítőképességet.
A vizsgálatot vezető John Halpern hangsúlyozta, hogy kutatócsoportja nem az első, amely rámutatott a korábbi tanulmányok korlátaira. „A kutatók már régóta tudják, hogy az Ecstasy használatot vizsgáló korábbi tanulmányok olyan problémákat tartalmaznak, melyeket a későbbi kutatásoknak kell kijavítaniuk. Amikor a NIDA úgy döntött, hogy támogatja projektünket, lehetőséget kaptunk, hogy megfelelőbb kísérletet dolgozzunk ki és jobban megismerjük ezt a drogot” – részletezte a kutatás születésének körülményeit a munkacsoport vezetője.
A kutatók négy, a korábbi tanulmányokban megjelenő módszertani problémát küszöböltek ki.
1. A kísérletben résztvevő, nem-fogyasztó alanyok maguk is a rave szubkultúra tagjai voltak, így rendszeresen táncoltak át teljes éjszakákat kevés folyadékbevitellel és alvás nélkül. Ezek a tényezők önmagukban is gyakorolhatnak hosszútávú kognitív hatásokat az emberre.
2. A kutatók arra is figyeltek, hogy a kognitív tesztek napján a résztvevők ne fogyasszanak alkoholt vagy más drogokat, vagyis józan állapotban álljanak neki a tesztelésnek.
3. A kutatáshoz olyan Ecstasy használókat választottak, akik nem használtak rendszeresen más drogokat, így sikerült kizárni az egyéb szer okozta kognitív károsodásokat.
4. A kutatócsoport ügyelt rá, hogy a vizsgálatba ne vonjanak be olyan Ecstasy fogyasztókat, akiknél már a droghasználatot megelőzően is felmerült a kognitív károsodás lehetősége.
Az így végzett vizsgálat eredményeként az 1500 potenciális résztvevőből mindössze 52 Ecstasy használó maradt, akiknek kognitív teljesítményét 59, hasonló életmódot folytató nem-használóval mérték össze többlépcsős kísérletekben, hogy biztosak legyenek abban, hogy a résztvevők az alkohol- és drogfogyasztásukról az igazat mondják.
A használókra nézve kedvező végeredménnyel kapcsolatban Halpern figyelmeztetett, hogy az Ecstasy fogyasztás ettől még korántsem veszélytelen tevékenység, hiszen az illegálisan előállított tabletták ártalmas szennyeződéseket tartalmazhatnak (ehhez tegyük hozzá, hogy jelenleg a hazai feketepiaci forgalomban lévő Ecstasy tabletták úgy 99%-a egyáltalán nem tartalmaz MDMA-t), nem mellékelnek hozzájuk figyelmeztető üzeneteket és néhány ritka esetben a használók pszichikailag sérülhetnek, esetleg bele is halhatnak a túladagolásba. Halpern végül reményét fejezte ki, hogy az új eredmények segítenek a közegészségügyi üzenetek pontosításában és még egyszer leszögezte, hogy az a tény, hogy a kognitív funkciókban nem tapasztaltak sérülést, nem jelenti azt, hogy az Ecstasy használata kockázatmentes lenne.
Kardos Tamás
Drogriporter
2011. 02. 18.
