A jelentés értelmezéseinek értelmezése
November 5-én jelent meg a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) jelentése „Éves jelentés, 2009: a kábítószer-probléma Európában” címmel. Részben az intézet közleménye is hozzájárult ahhoz, hogy a sajtóorgánumok azt a látszatot keltik, hogy a heroin és a kokain a legelterjedtebb kábítószerek Európában.
Az EMCDDA közlemény alcíme ugyanis a következő: „A kokain és a heroin továbbra is stabilan uralja az európai kábítószerhasználatot”.
Aki nem olvassa tovább a dokumentumot, az akár úgy is értelmezheti a kijelentést, hogy ezt a két drogot fogyasztják a legnagyobb arányban, noha erről szó sincs.
A közlemény ugyanis úgy folytatódik, hogy ”ez a két szer változatlanul központi helyet foglal el az európai kábítószer-problémán belül”. Az adat tehát nem a fogyasztás elterjedtségére, hanem az azzal járó károkra utal.
A tavalyi jelentés ugyanezt a jelenséget valamivel világosabban fogalmazta meg: , mely azt mondta: „Európában a kábítószerrel összefüggésbe hozható legnagyobb mértékű egészségügyi és társadalmi költségekért továbbra is a heroin tehető felelőssé”.
Sajnos a nem egyértelműen megfogalmazott üzenet következtében, a jelentés találásakor olyan félrevezető címekkel találkozhatunk, mint a „A kokain és a heroin a menő” a Népszava esetében vagy a „A kokain és a heroin uralja Európát” címmel a Hír6 oldalain. A jelenség megfelelőbb érzékeltetéséhez érdemes hozzátenni, hogy a jelentés 0,3-0,4%-ra becsli a problémás opioidhasználó európai felnőttek arányát, de mégis – ahogyan a jelentés a heroinproblémára utalt – az opiodok az „ összes kábítószer-kezelési igény több mint 50%-ában szerepeltek fő kábítószerként”.
A jelentés legalább ennyire fontos megállapítása, hogy az „amfetamin- és ecstasy-fogyasztás mutatói általános stagnálást vagy csökkenést tükröznek, az új adatok pedig a cannabis használatának folytatódó visszaesését is megerősítették, különösen a fiatalok körében”.
Ami pedig a hazai adatokat illeti Portörő Péter, a Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy Magyarország a kábítószerek használatát rangsoroló lista utolsó harmadában van. Ez alól kivételt jelentenek az olyan szintetikus drogok, mint például az ecstasy vagy az amfetamin, melyek esetében a középmezőnyben vagyunk. Az elmúlt éveket tekintetében pedig – az uniós trendeknek megfelelően – nem nőtt, hanem stabilizálódott a drogfogyasztás itthon ugyanúgy, mint az Európai Unióban.
Ezek tekintetében kedvezőnek mondható, hogy a napokban a parlament elé került új, nyolc évre szóló Nemzeti Stratégia folytatja az első stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket és összhangban áll az Európai Unió drogstratégiájával, illetve az ENSZ drogpolitikai célkitűzésivel.
Az EMCDDA jelentéssel kapcsolatosan érdemes elolvasni a NOL és az FH/Index cikkeit, amelyek némiképp kilógnak a pusztán tájékoztató cikkek sorából.
NOL- A drogbiznisz az internetre költözik
FH/Index – A politoxikomán fiatalokat is vizsgálta az unió
Előbbi az új drogokkal és a tendenciákkal, ezen belül a növekvő Internetes drogpiaccal foglalkozik, emellett tájékoztat a magyar egészségügyi és egyéb ellátórendszerek hiányosságairól, utóbbi pedig a Nemzeti Drog Fókuszpont helyettes vezetőjének szavaival segíti a jelentés hazai vonatkozásainak értelmezését.
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.11.06.
