"Visszasegít a társadalomba, de már nem »muszáj Herkules«"
Az alábbi írás elsősorban nem a drogokról szól és mégis. A Népszava interjút készített a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet egykori igazgatójával és jelenlegi munkatársával, Buda Béla pszichiáterrel, amiben Buda életútja és jelenlegi tevékenységei, a pszichiátria és az emberi kapcsolatok volt a fő téma. Ezek pedig mind szervesen kapcsolódnak a drogkérdéshez.
Az interjú azok számára is érdekes lehet, akik a drogmegelőzésben és az addikciók területén maradandót alkotó, nemzetközileg elismert rögös életútjába és a magyar pszichiátria helyzetébe szeretnének betekintést nyerni, noha a beszélgetés mélységeiben nem ismerteti az okokat, amiért a rendszerváltás előtt nem ismerték el a pszichiátria tudományát és amik a működését ma akadályozzák hazánkban (ez a kérdés bővebben kifejtésre kerül a HírTV egy korábbi interjújában).
Ismerős prekoncepcióról árulkodik, ahogy az interjút készítő Horváth Ildikó meglehetősen félrevezetően „az alkohol- és drogellenes küzdelem harcosaként” vezeti fel Buda Bélát, pedig a szakember mindössze a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzéséről beszél:
„Abban próbálok segíteni, hogy minél kevesebb legyen a drog- és alkoholfüggő ember. Biztatom az "elmebajtársaimat", bár néha úgy gondolom, hogy keveset tehetünk. Össze kéne fogni a társadalomban meglévő karitatív erőket, életben kellene tartani az önsegítés mozgalmát. Legyenek jó ügyek, amelyek a lelkileg veszélyeztetett, hátrányos helyzetbe került embereken segítenek.”
Ezek a feltételes módok érzékeltetik leghűebben Buda elégedetlenségét a jelenlegi drogmegelőző tevékenység eredményeivel és a társadalom hozzáállásával kapcsolatosan.
Kardos Tamás
Drogriporter
2010.08.18.
