Hírek

Idézetek a cikkből:

Az Amerikai Egyesült Államok drogháborúra és a drogproblémára fordított költségvetésével a következő tények állnak rendelkezésre:

1969-ben a Nixon adminisztráció 65 millió dollárt költött a drogháborúra; 1986-ban a Reagan kormány 1.65 milliárdot; 2000-ben a Clinton kormány több mint 17.9 milliárdot; 2002-ben a Bush kormány 18.822 milliárd dollárt, 2003-ban pedig 19.179 milliárdot.

Forrás: U.S. Congress, Hearings on Federal Drug Enforcement before the Senate Committee on Investigations, 1975 and 1976 (1976); Office of National Drug Control Policy, National Drug Control Strategy, 1992: Budget Summary (Washington DC: US Government Printing Office, 1992), p. 214; Office of National Drug Control Policy, National Drug Control Budget Executive Summary, Fiscal Year 2002 (Washington DC: Executive Office of the President, April 9, 2001), p. 2, Table 1: Office of National Drug Control Policy, "National Drug Control Strategy: FY 2003 Budget Summary" (Washington, DC: Office of the President, February 2002), Table 2, p. 6.

Office of National Drug Control Policy, "National Drug Control Strategy: FY 2003 Budget Summary" (Washington, DC: Office of the President, February 2002), Table 2, p. 6.

Az ONDCP (US Office of National Drug Control Policy) szerint a 2002-es drogháborúra fordított szövetségi költségvetés a következőképpen oszlik meg:

      Kezelés (kutatással): $3.587 milliárd (19.1%-a teljes összegnek)
      Megelőzés (kutatással): $2.548 milliárd (13.5%)
      Rendészet: $9.513 milliárd (50.5%)
      Lefoglalás: $2.074 milliárd (11.0%)
      Nemzetközi: $1.098 milliárd (5.8%)

Tehát 2002-ben kínálatcsökkentésre (törvényvégrehajtás, law enforcement) 12.686 milliárd dollárt fordítottak (67.4%), keresletcsökkentésre pedig (kezelés, megelőzés és oktatás) 6.136 milliárdot (32.6%).

Forrás:  Office of National Drug Control Policy, "National Drug Control Strategy: FY 2003 Budget Summary" (Washington, DC: Office of the President, February 2002), Table 2, p. 6.

A NIDA (National Institute on Drug Abuse) és az NIAA (National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism) 1998-as becslése szerint az alkohol abúzus (ártalmas használat) 1992-ben az amerikai társadalomnak 148.02 milliárd dollárjába került. Ennek 80%-a (119.32 milliárd) az alkohollal kapcsolatos megbetegedésekből származott (egészségügyi ellátás költségei, munkaképesség csökkenés és korai halálozás).

A két intézet számítása szerint 1992-ben a társadalomnak az illegális drog abúzus 97.66 milliárd dollárba került, melynek kevesebb mint 40%-a (38.71 milliárd) volt kapcsolatos droggal összefüggő betegséggel és korai halállal. Ez az összeg 4.16 milliárd dollárnyi HIV/AIDS és Hepatitis kezelési költséget tartalmaz. A költségek másik hatvan százalékát a kábítószerrel kapcsolatos törvényvégrehajtás, bebörtönzés és bűnözés adták. A droggal kapcsolatos bűnözés áldozatainak költsége az összegnek csupán 3%-át tette ki.

Forrás: National Institute on Drug Abuse and National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism. The Economic Costs of Alcohol and Drug Abuse in the United States, 1992 (Washington, DC: US Department of Health and Human Services, May 1998), Table 1.1, p. 1-3 and Table 4.1, p. 4-2. ), Table 1.2, pp. 1-6.

Az államok pszichoaktív szer abúzus problémára (beleértve az alkoholt és dohányzást is) fordított költségvetéséről a legátfogóbb elemzést a Columbia University függőséggel és szer abúzussal foglalkozó kutatócsoportja (CASA, National Center on Addiction and Substance Abuse at Columbia University) végezte el 2001-ben, az 1998-as évről. Az eredmény megdöbbentő volt.

A 81.3 milliárd dollárból, amit az államok a szerabúzus problémára fordítottak 1998-ban, 77.9 milliárd az egészségügyi, szociális és igazságügyi következményekre ment el. Ez a „takarítási” költség az államok 620 milliárdos költségvetésének 12.6%-át tette ki. A szer abúzus kezelésére költött minden egyes dollárból 95.8 centet az igazságügyre, egészségügyi kezelésre, segélyekre, a következményként kialakuló fejlődési rendellenességek és mentális betegségek kezelésére fordították, mert nem voltak képesek megelőzni a probléma kialakulását és kezelni a függőket és problémás használókat.

1998-ban az államok 30.7 milliárd dollárt (a 77.9 milliárd 39.4%-át, a teljes költségvetés 6.3%.-át) költöttek penalizációra, büntetés végrehajtásra, fiatalkorúak büntetésére és bíróságokra. Ez az összeg tízszer annyi, mint amit megelőzésre, kezelésre és kutatásra összesen fordítottak.

Felnőttek büntetésére 29.8 milliárdot költöttek összesen, ennek 81%-a (24.1 milliárd) volt pszichoaktív szerrel kapcsolatos (melyből börtönök fenntartására és építésére 21.4 milliárdot, feltételesen szabadlábra helyezésre 1.1 milliárdot, próbaidőre 695 milliót szántak). További 899 milliót költöttek az elítéltek lakóhelyének állami segélyezésére. 

Az államok mindösszesen 3 milliárd dollárt költöttek együttesen prevencióra, kezelésre és kutatásra (ebből 433 milliót az igazságügyön keresztül). 513 millió dollárt költöttek prevencióra (az iskolai prevenció költségvetése legnagyobbrészt szövetségi forrásból származik, ezért itt nem szerepel). 2.5 milliárd dollárt pedig kezelésre (jelentésükben az államok nem tettek különbséget aközött, hogy alkohol, nikotin vagy illegális drog volt a kezelés tárgya)

A CASA számítása szerint a 81.3 milliárd dollárból az illegális szerekkel kapcsolatban mindössze 1.1 milliárdot költöttek az államok. 574 milliót törvényvégrehajtásra (rendőrség), 114 milliót bíróságokra és 412 milliót egészségügyi kezelésre.

Csak dohányzással kapcsolatosan az állami egészségügyi kiadás (state Medicaid) 7.4 milliárd dollárt jelent.

Csak alkohol miatt az államok 1998-ban 9.2 milliárdot költöttek. 915 milliót autópálya biztonságra és az ittas vezetéssel kapcsolatos rendőrségi fellépésre, 837 milliót a magzati alkohol szindróma miatt kialakult fejlődési rendellenességek kezelésére, és 7.4 milliárdot egészségügyi kezelésre (state Medicaid). A maradék 63.6 milliárdot nem lehetett egyértelműen elkülöníteni szertípusok alapján.

1998-ban az államok 4 milliárd dollár adót szedtek be alkohol és 7.4 milliárdot dohány adókból. A 11.4 milliárdnyi adóbevétel egy dollárjához képest az államok 7.13 dollárt költenek a függőség és szer abúzus problémájára – 6.83 dollárt a kár kezelésére, 0.26 dollárt kezelésre és megelőzésre és 0.04 dollárt az adók behajtására és engedélyekre.

Minden amerikai 277 dollárt fizetett be adóban 1998-ban a szer abúzus következményeiért, és csupán 10 dollárt megelőzésre és a szerfüggés kezelésre.

Forrás: National Center on Addiction and Substance Abuse at Columbia University, Shoveling Up: The Impact of Substance Abuse on State Budgets (New York, NY: CASA, Jan. 2001)

2001-ben a szövetségi börtönökben 78501 (55%-a a teljes szövetségi börtönben tartott rabok számának), az állami börtönökben pedig 246100 (1208700-ból) rabot tartottak fogva kábítószerrel való visszaélés miatt.

Forrás: BJS, Prisoners in 2002, NCJ 200248, July 2003.

2001-ben 9086 fiatalkorú rab volt fogva tartva valamilyen intézményben kábítószer miatt.

Forrás: OJJDP, Census of Juveniles in Residential Placement Databook, FS 200008, 2001.

2003. december 31.-én 4073987 felnőtt volt próbaidőn („korrekciós megfigyelés alatt”) Amerikában, 25%-uk kábítószerrel való visszaélés miatt.

Forrás: BJS, Probation and Parole in the United States, 2003, NCJ 205336, July 2004.

Évi $8.6 milliárdba kerül az Egyesült Államoknak a drogtörvények megsértőit rács mögött tartani.

Forrás: Bureau of Justice Statistics, Profile of Jail Inmates 1996 (Washington, DC: US Government Printing Office, April 1996), pp. 1 & 4; Bureau of Justice Statistics, Prisoners in 1996 (Washington DC: US Government Printing Office, 1997), pp. 10-11; Criminal Justice Institute, Inc., The Corrections Yearbook 1997 (South Salem, NY: Criminal Justice Institute, Inc., 1997)

Az ONDCP 2000-res évi jelentése a kormányzatnak a droggal kapcsolatos börtönök építésére kért összeg emelésére tett kívánságát írja le. 2001-re 420 millió, 2002-re 467 millió és 2003-ra 316 millió dollár extra fedezetre tartottak igényt.

Forrás: Bureau of Justice Statistics, Sourcebook of Criminal Justice Statistics (Washington, DC: US Government Printing Office, 1997), p. 20; Office of National Drug Control Policy, Executive Office of the White House, National Drug Control Strategy, 1997: Budget Summary (Washington DC: US Government Printing Office, 1997), p. 111; Office of National Drug Control Policy, Executive Office of the White House, National Drug Control Strategy: Annual Report 2000 (Washington, DC: US Government Printing Office, 2000), p. 96.

A cikk szerzője azt állítja, hogy a kokain beszippantását követően akár 41 fokos láz is előfordulhat, „A szervezet szinte szétég”.  Link és adat gyűjteményünkben többet is olvashatsz a kokainról, (az adatbázis és linkgyűjtemény nemsokára elérhetővé válik, a monitorozott cikkek tartalmától függően fogjuk folyamatosan feltölteni) itt csak a túladagolással kapcsolatos tényeket ismertetjük.

Nagyarányú kokain túladagolásnál nagyrohamok, légzésdepresszió, szívritmuszavarok, koronáriaartéria görcsök és szívizom infarktus fordulhatnak elő. A rohamok és a légzésdepresszió a kokain helyi érzéstelenítő hatásával állnak összefüggésben, a kardiovaszkuláris (szív érrendszeri) hatás pedig a perifériás idegrendszer szimpatomimetikus (ti. ott hat ahol az adrenalin) befolyásolásával. Valóban kialakulhat életveszélyes hőmérsékletemelkedés is.

Forrás: Rácz József (1999): Addiktológia. Tünettan és intervenciók. HIETE Egészségügyi Főiskolai Kar, Bp.,

A Drogprevenciós Alapítvány telefonszámát hibásan idézi a cikk, a valós szám: 3202866

Folytatás következik….

A brit kormány tanulmánya érdekes betekintést nyújt az ország illegális drogkereskedelmének kulisszái mögé.