Minthogy a leggyakrabban használt illegális drog a marihuána, ezt mutatják ki a műszerek is a legtöbbet a sofőröknél. Mi a tudomány álláspontja a kannabisz közúti balesetekben játszott szerepével kapcsolatban? A kutatók három fő megközelítést alkalmaztak a kérdés vizsgálata során.

A Daath.hu THC és kiürülés topicja itt található. A marihuána fogyasztása után két órán belül a THC szint rendszerint a pszichoaktív hatáshoz szükséges szint alá csökken az agyban (1). A THC nagyjából ugyanannyi idő alatt hatol be és lép ki a test legtöbb sejtjéből, mint más pszichoaktív szerek, egyes tulajdonságai viszont – leginkább magas zsíroldékonysága – késleltetik kilépését a zsírsejtekből (2). Egyes vizsgálatok még huszonnégy óra múltán is kimutattak enyhe utóhatásokat marihuánától (3), ugyanakkor a mozgáskoordinációt és szellemi teljesítőképességet mérő tucatnyi teszte…

A szkizofréniával kapcsolatos anyagaink gyűjteményét itt találja. A tudományos kutatások alapján nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a marihuána akár a tinédzsereknél, akár a felnőtteknél pszichológiai károkat vagy mentális betegséget okozna. (1) Akut hatások: Néhány marihuána-használó pszichológiai zavarokat tapasztal a marihuána orális fogyasztása után (pánik, szorongásérzés vagy paranoia). A szorongásérzés és pánikreakció ritka, a tapasztalatlanabb fogyasztókkal gyakrabban eshet meg, főleg ha túl sokat szívtak. A kellemetlen hatás általában csak rövid ideig tart A tapaszt…

Immár huszonöt éve vizsgálják a kutatók azt a kérdést hogy vajon a marihuána amotivációs szindrómát okoz-e. Mára meggyőző bizonyítékok gyűltek fel amellett, hogy a marihuána farmakológiai hatásai nem okoznak amotivációs szindrómát (1). Az embereken és főemlősökön végzett laboratóriumi kísérletek eredményei nem támasztják alá az amotivációs szindróma létezését (2) (ezekben a tanulmányokban azok a személyek például, akiknek több napon vagy héten keresztül magas dózisokban marihuánát adtak, nem vesztették el munka iránti motivációjukat vagy teljesítő képességüket (1).   A kannabisz-f…

A közhiedelemmel szemben több mint fél tucat vizsgálat bizonyítja, hogy a marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (1).   A marihuána-használók és nem használók egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben (2), és ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (3). Néhány kutató a marihuána-használók esetében éppenséggel jobb jegyeket talált (4).   A marihuána-fogyasztás az egyetemeken és a főiskolákon nem befolyásolja a teljesítményt, a középiskolás diákok körében végzett vizsgálatok viszont azt mutatj…

A legtöbb ember- és állatkísérlet azt mutatja, hogy a marihuána csökkenti és nem növeli az agressziót. (1) Bizonyára vannak olyan erőszakos emberek, akik marihuánát szívnak, de nem a marihuána az ami erőszakossá teszi őket. A legtöbb marihuána-használó épp arról számol be hogy a kannabisz nyugtató hatással van rájuk (2). Sokak pont ezért a tulajdonságáért alkalmazzák ezt a szert (3). Számos tanulmány mutatja ki, hogy a marihuána-használók alapvetően alulreprezentáltak az erőszakos bűnözők között (4). Habár a marihuána átmenetileg megváltoztatja a hangulatot, gondolkodást, érzelmeket é…

A hosszútávú erős kannabiszhasználat nem jár olyan súlyos memória, figyelmi és gondolkodási károsodással mint a krónikus erős alkoholhasználat (1). A tudományos vizsgálatok alapján nincsen meggyőző bizonyíték arra, hogy a hosszútávú erős marihuánahasználat tartósan károsítja az emlékezetet vagy más kognitív (gondolkodási) funkciókat (2).  Az elmúlt harminc évben a kutatók többnyire kisebb kognitív eltéréseket találtak a krónikus marihuánahasználók és nemhasználók között, s az eredmények tanulmányonként is különböznek. Ezen eredmények alapján nem tűnik úgy, hogy a marihuánahasználat bármi…

A legtöbb ember, aki marihuánát szív, alkalomszerűen teszi (1). A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával (2). Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik valóban függővé a szertől. Egyes emberek rendszeresen és hosszú évekig szívnak marihuánát anélkül, hogy annak bármilyen negatív fizikai, pszichikai vagy társadalmi következményét megtapasztalnák (3). 2003-mas amerikai adatok szerint a marihuánát valaha kipróbálók 85%-a nem használta a szert havi rendszerességgel (havonta legalább egyszer) sem (1).  …

A marihuána és dohány összehasonlításával, illetve a marihuána egészségkárosító hatásaival kapcsolatos főbb tények:

A „kapudrog elmélet” szerint a kannabisz használata „keményebb drogok”, mint a heroin vagy kokain használatához vezet. Gyakran ezzel az elmélettel indokolják azt a kívánalmat, hogy a kannabisz illegális drog maradjon annak ellenére, hogy számos legális szernél bizonyítottan veszélytelenebb.