• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Crack és kokain

Szerző: István Gábor Takács | december 16, 2007

Tweet

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság szerint a szövetségi bíróknak kell eldönteniük, hogy súlyosabban büntetik-e a crack használókat

Az USA-ban az 1980-as években valóságos kokain-hisztéria tört ki: a sajtó és a közvélemény morális pánikkal vette tudomásul a kokainhasználat trendjeinek emelkedését. A félelmek egy része természetesen jogos volt, hiszen mint minden stimuláns szernek, a kokainnak is vannak addiktív tulajdonságai, hosszú távú, intenzív használata káros az egészségre (bár a halálozási ráták egyáltalán nem olyan magasak, mint mondjuk az erős dohányosok körében). Ezekben az években jelentek meg ugyanakkor azok az áltudományos híresztelések is, amelyek szerint a kokainhasználó anyáknak torzszülőtt gyermekei születnek, és ebben az időszakban vert gyökeret az az elképezelés, hogy a kokain szabadbázisos, kristályos formája (crack) jóval veszélyesebb és addiktívabb szer a por formájú kokainnál. A közvélekedés szerint a crack minden idők legaddiktívabb szuperdrogja, amely néhány év leforgása alatt emberi roncsot formál a fogyasztójából. Ez a kép, bár találunk rá valós példákat, a tudományos kutatások tükrében nem állja meg a helyét. A crack valójában ugyanazt a koka-cserjéből kinyert anyagot (kokain-hidroklorid) tartalmazza, mint a por formájú kokain, és pszichofarmakológiai hatásai sem térnek el különösebben – pusztán a fogyasztás módja: a kokaint szippantják, a cracket szívják. Ha a kokain a bor, akkor a crack a vodka: az utóbbitól gyorsabban áll be a fogyasztó. Bár az alkoholisták kétségkívül gyakrabban isznak égetett szeszeket, többek között azért is, mert olcsóbban és könnyebben elérik a kívánt tudatállapotot, ez nem jelenti azt, hogy minden vodkaivó alkoholista lesz.

A 80-as években azonban a Kongresszus és az államok sorra hoztak olyan törvényeket, amelyek a crack fogyasztóit és terjesztőit aránytalanul (akár 1:100) szigorúbb szankciókkal sújtották, mint a por kokain fogyasztóit. A jogszabály mögött nem kis részben rasszista és szociális előítéletek állnak: hiszen a crack használata jóval gyakoribb a marginalizált, szegény népcsoportok körében. A gettólakó fekete utcakölyköknek nincs pénzük arra, hogy por-kokainhoz jussanak – ez a kertvárosban élő fehér menedzserek kiváltsága maradt. És mivel a társadalom peremén élők eleve hajlamosabbak a problémás droghasználatra, ez tovább erősíti a crack-et övező mítoszokat. A crack-kokain törvények határására több tízezer nem erőszakos bűnelkövető került akár több évtizedre a rácsok mögé, ez is hozzájárult az amerikai börtönnépesség elképesztő növekedéséhez (majdnem félmillió ember ül ma kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt). Az elmúlt 20 évben egyre több állam ismerte fel, hogy ezek a törvények kirekesztőek és igazságtalanok, így ma már csupán 13 államban van érvényben ilyen jellegű szabályozás – a szövetségi törvény azonban megmaradt. A Legfelsőbb Bíróság azonban hétfőn 7:2 arányban megerősítette egy korábbi szövetségi fellebviteli bíróság azon határozatát, miszerint a szövetségi bírók diszkrécijába tartozik annak eldöntése, hogy alkalmazzák-e a szigorú szövetségi útmutatót az ítélkezésük során. A következő napon a szövetségi bíróságok ítélkezési gyakorlatát koordináló bizottság (Sentencing Commission) hozott határozatot arról, hogy megváltoztatja a crack-kokain szankciókkal kapcsolatos szövetségi útmutatókat. Ennek eredményeként előreláthatólag mintegy 20 ezer fogva tartottaknak lesz lehetősége arra, hogy szabadonbocsátásért folyamodjon.

Egy nemrégen megjelent közvéleménykutatás szerint nem megalapozottak azok a félelmek, hogy a törvények enyhítése a drogok használatának terjedéséhez vezethet. A Zogby cég a következő kérdést tette fel a felnőtt amerikaiaknak: „Ha legalizálnák az olyan kemény drogokat, mint a heroin vagy a kokain, akkor valószínűnek tartja Ön, hogy kipróbálná őket?” Az amerikaiaknak csupán 0,6%-a válaszolt igennel erre a kérdésre, 0,4%-a pedig nem volt biztos benne. A polgárok 99%-a nem tenné függővé döntését attól a ténytől, hogy milyen az adott drog jogi megítélése. Ezt támasztják alá az európai statisztikák is: Hollandiában, ahol a marihuána coffee shopokban kapható, a 15-24 éves fiatalok 12%-a próbálta már ki a füvet, míg Franciaországban, ahol a fű terjesztését szigorúan büntetik, 24%-a, az USA-ban pedig a 18-25 éves fiatalok 27,9%-a. A drogtilalom alaphipotézise, mely szerint a szigorú büntetőjogi tiltás az, ami a droghasználat terjedését megakadályozza, erősen kétséges. A legális drogok, például a dohány használatának a 20. században tapasztalt térnyerése sokkal inkább a korlátlan szabadpiaccal járó agresszív marketing következménye, amelynek lenyesegetésével és az azt kísérő prevenciós kampányokkal jelenleg szép eredményeket érnek el az államok a dohányzás csökkentésében – amellett, hogy nem tiltják be a dohánytermékeket.

Sárosi Péter

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter