A serdülőkori droghasználat lelki és családi hátteréről a Kölökneten
Írásának erénye, hogy a drogfogyasztás kérdéséhez értéksemlegesen tud viszonyulni és olyan tünetként kezeli, amelynek lehetséges gyökerére több variációval is szolgál.
„Sohasem az az elsődleges szempont, hogy mit használ a gyerek vagy a fiatal, hanem hogy miért használja az adott drogot. Valami elvezette oda. Éppen ezért a szerhasználat hátterében rejlő okokat kell feltárnunk, ha szükséges, külső szakember bevonásával.”
A kissé pszichológia tankönyv hangulatúra sikerült írás több népszerű előítéletet is eloszlathat az elrettentő prevenciókon edződött szülők és pedagógusok körében: például megtudhatják, hogy a drogfogyasztók számos viselkedésmintázatot mutathatnak és nem szükségszerű az addikció kialakulása – a cikkben az ehhez vezető rizikófaktorokról is olvashatunk.
Ebben az írásban is találkozhatunk a fogyasztás árulkodó jeleinek felsorolásával, amelyek egyfelől hasznára lehetnek a szülőnek a droghasználat beazonosításában – akiket a szerző, nagyon helyesen, a büntetések kiszabása helyett az okok feltárására sarkall –, azonban a gyanúsítgatás és nyomozósdi megkezdése előtt nem árt arra is felhívni a figyelmet, hogy az említett testi- és főleg a viselkedésbeli változások mögött számtalan ok megbújhat a kamaszkorban.
Drogriporter
2008.10.19.