A félretájékoztatás magasiskolája két percben, szcientológusoktól
Az ATV Híradójának sikerült megidéznie az itthon valaha létezett legelőítéletesebb, csúsztatásokra és sztereotípiákra építkező tájékoztatásokat, amelyek 2005-ben életre hívták a TASZ Médiamonitor Programját. Mindehhez nem kellett mást tennie, mint részt venni a Szcientológia Egyházhoz köthető 2011-es Drogmentes Magyarországért Országos Konferencián és magáévá tenni az ott hallottakat.
Az elkészült anyag egyetlen előnye alighanem az, hogy betekintést nyújt a szcientológus preventorok felkészületlenségébe és nagyon is megkérdőjelezhető módszereibe, például a tévinformációkra építkező elrettentésbe, amelyet már mi is többször kritizáltunk (lásd például a marihuánáról szóló kiadványukra reagáló kritikánkat). Sajnos az ATV felült a szcientológus narrációnak és sztereotip, hatásvadász illusztrációival csak kiegészítette a konferencián elhangzottakat.
Már a cikk elején azt olvashatjuk, hogy a dizájner drogok „ugyanúgy elkábítják az embert, mint az úgynevezett hagyományos drogok, így például a heroin”. Nem lennénk meglepve, ha ez a mondat a konferenciáról származna, azt azonban tudni kell, hogy a hagyományos drogokat egymástól igen különböző csoportokba lehet sorolni. Így például még az opiátok csoportjába tartozó drogok – ahova a heroin is sorolható – hatására jellemző a köznyelvben használt kábulat, ugyanez azonban nem mondható el a stimuláns és a hallucinogének csoportjába tartozó szerekről. Ez igaz a dizájner drogokra is, melyeknek túlnyomó többségét a stimulánsok kémiai módosításával hozzák létre, vagyis épphogy nem kábulatot, hanem fokozott éberséget, nyitottságot, nagyobb dózisban akár paranoid tüneteket váltanak ki. De ne is ragadjunk le a drogok kategorizálásánál, amikor az igazi ellentmondások csak most jönnek!
Az ATV (vagy a konferencia?) állítása szerint a fiatalok közel kétharmada használ dizájner drogokat a bulikban. Vajon milyen felmérésen alapszik ez a megállapítás? Az Európai Bizottság megrendelésére készült Eurobarométer felmérés a 15-24 év közötti fiataloknak többek között a dizájner droghoz fűződő viszonyát vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy míg az európai átlagot nézve a fiatalok 5%-a kísérletezett már a dizájner drogokkal, addig Magyarországon ez csupán 2%-ra igaz. Önbevallásos felmérésről lévén szó valószínű, hogy a tényleges arány ennél magasabb, de a kétharmad mégis nagyon erős fölébecslésnek tűnik. Ha azonban a konferencia szervezői azt feltételezik, hogy ez a populáció tölti meg a szórakozóhelyeket, akkor érthetetlen, hogy illusztrációként mi végre láthatunk egymásnak intravénás adagolásban segítő droghasználókat olyan környezetben, ami leginkább egy afganisztáni drogtanyára emlékeztet. Az egész riportot átszövi a parti körülmények közötti és az intravénás használat összemosása, melynek miértjét a konferenciát szervező Drogmentes Magyarországért elnöke, Braun Mónika magyarázza meg. Braun az ATV-nek ugyanis a köznyelvben krokodil néven elterjedt szerről beszél, mint legújabb dizájner drogról. A teljes zavarkeltés érdekében ráadásul nem intravénás használatról, hanem a krokodil „szedéséről” szól, márpedig a drog nevét adó zöldes tályogok épp a tűszúrás környékén keletkeznek. Braun állítása tehát az orbitális csúsztatásokon alapuló elrettentés iskolapéldája, hiszen a krokodil még csak nem is kínai laborok, hanem a nincstelen orosz heroinfüggők találmánya, amelyet legálisan beszerezhető szerek segítségével egy gyógyszertárakban forgalmazott opiátból állítanak elő. Ezért is nevezik a szegények drogjának, amely előállítási módja és megjelenési formája miatt is alkalmatlan betörni az internetes piacra és a partiszíntéren történő használatra. Miután már a drogokkal kapcsolatos közgondolkodásra nagy hatást gyakorló Dr. Zacher Gábor toxikológus is megerősítette, hogy hazánkban a krokodil eddig nem bukkant fel, Braun Mónika mégis igyekszik visszacsempészni a téveszmét a köztudatba. Ebben az ATV továbbra is partnerként viszonyul, hiszen rögtön a krokodilos fejtegetések után újra egy partiról látható videót, hogy a két teljesen különböző dolog biztosan összekapcsolódjon a néző fejében (bár zöldes bőrű mulatozókat nem látni).
„Az ilyen szerek nagyon feldobják az embert: az illető a társaság középpontja lesz, és megszűnik a félelemérzet” – hallhatjuk a partizókat nézve.
„Érzed, hogy mennyire undorító, amit csinálsz, a heroinról álmodozol, amit tisztának érzel, nem méregnek. De nem tudod megengedni magadnak, szóval maradsz a krokodilnál. Amíg meg nem halsz” – ez pedig már az Independent újságírója által megszólított krokodilhasználó szájából hangzik el, amely némiképp ellentmond a feldobottságnak és a társaság középpontja érzésnek.
A továbbiakban a klasszikus elrettentésből is kapunk egy ízelítőt. Egy ablakon kiugrással végződő dizájner droghasználat történetét meséli el a Szcientológia Egyház kedvelt addiktológusa, Dr. Mihranian Hermon, aki maga is a tudománytalan és veszélyes szcientológus leszoktató programot, a Narconont propagálja. Ezek ismeretében az ő szavait minimum fenntartásokkal kell kezelni.
A riport azzal a reményteli megállapítással fejeződik be, hogy a konferenciát követően „a tanárok tudni fogják, hogyan ismerjék föl, ha valaki ilyet szed”. Sokkal nagyobb szükség lenne azonban az olyan kontárok csalhatatlan beazonosítására, akik prevenciós szakemberek álruhájában tetszelegve terjesztik ideológiával terhelt, káros tévhiteiket.
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.11.22.
Kapcsolódó cikk:
Egy drogmentes világ felé? – beszámoló a hatodik Drogmentes Magyarországért konferenciáról
