Múlt héten kerekasztal beszélgetéssel egybekötött filmklubot szerveztünk az új-zélandi dizájner-drogszabályozásról, amely a magyar gyakorlattal szembeállítva erős kontrasztot mutat. A beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, hogy egészségügyi és társadalmi szempontból melyik modelltől várhatunk kedvezőbb eredményeket.
Öt és fél éve maradt Magyarországnak arra, hogy büszkén kihirdesse a második Fidesz kormány által 2020-ra prognosztizált, a „világ első drogmentes országa” címet. A bejelentés különösen merész volt az új pszichoaktív szerek (dizájner drogok) térnyerésének időszakában, amikor a kínai vegyészek napi rendszerességgel dobnak piacra egy újabb szert. Új-Zéland ezzel egy időben másféle logikát választott: belátva, hogy nincs esélye lépést tartani az új szerek listára vételével, lehetővé tette néhány tucat olyan pszichoaktív szer árusítását felnőttek számára, melyek a kutatások és a fogyasztói tapasztalatok alapján alacsony kockázatúnak minősülnek.
magyar feliratos indavideo változat:
Filmünk bemutatására és megvitatására május 12-ére szerveztünk rendezvényt, melyre a terület magyar szakértői mellett meghívtuk a videónkban is szereplő Grant Hallt, az új-zélandi The STAR Trust nevű civil szervezet vezetőjét, aki támogatja az új-zélandi szabályozást. Hall kiemelte, hogy drogtémában a politikusok hajlamosabbak a szakértők helyett a média riogatásai által vezérelve alakítani drogpolitikájukat, ezért is hatalmas eredmény, hogy Új-Zéland kormánya jelentős többséggel állt az új szabályozás mögé. Grant Hall angol nyelvű előadása az új törvényt életre hívó okokról, létrejöttének körülményeiről, eredményeiről és a politikai klíma változásáról az alábbi videóban látható.
Az előadást követő kerekasztal beszélgetésen Dr. Fülöpné Csákó Ibolya, ORFK alezredes és Dr. Csesztregi Tamás, a BSZKI vegyésze megerősítették, hogy a C-lista megjelenésével nem tűntek el az új pszichoaktív szerek: bár listára kerülésük felgyorsult, néhányuk ennek ellenére is feketepiaci forgalomban marad, miközben új, a listán még nem szereplő szerek csatlakoznak hozzájuk. A lefoglalások alapján az is kiderült, hogy a „műfű” és „biofű” néven is emlegetett szintetikus kannabinoidok már azonos arányban kerülnek a rendőrség látókörébe, mint a marihuána. Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy a dizájner drogok továbbra is gond nélkül terjednek hazánkban, miközben a fogyasztóknak érdemi információk híján csak tippjük lehet arról, hogy éppen milyen szerhez jutottak hozzá, így nem ismerik sem a kockázatokat, sem a relatíve biztonságos adagoláshoz szükséges mennyiségeket. Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány Biopolitikai Műhelyének koordinátora ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy amikor Magyarországon megjelent az MDPV, a fogyasztók nem ismerték a dózisokat, ezért a korábbról ismert mefedron adagokat vették alapul. Minthogy azonban az MDPV-ből már jóval kisebb dózis is hatásos, a fogyasztók hónapokon keresztül a túladagolt állapotra hitték azt, hogy ez az MDPV tipikus hatása. Ebben az időszakban megugrott a drogambulanciákra pszichózisos tünetekkel és rövid idő alatt leromlott egészségügyi állapottal jelentkezők száma. És mindez csupán egyelten dizájner szerhez köthető a sok száz közül! Ezek alapján nagyon úgy fest, hogy nemcsak távolodunk a célokban megfogalmazott drogmentes országtól, de még a drogfogyasztók egészségét is hallatlan veszélyeknek tesszük ki. Tekintsd meg a rendezvényről készített filmünket!
A filmklubon a Hír24 csatorna munkatársai is részt vettek és készítettek egy riportot, más sajtóorgánumok között azonban nem volt nagy tolongás, pedig lenne mit mesélni az új-zélandi kísérletről.
A hazai gyakorlattal ellentétben Új-Zéland forradalmi útra lépett az új dizájner drog törvényével, aminek köszönhetően már szűk egy év alatt is jelentős eredményeket sikerült elkönyvelnie. Először is csökkent és államilag ellenőrzötté vált a dizájner drogokat forgalmazó helyek száma: jelenleg országszerte néhány engedéllyel rendelkező boltban lehet árusítani a kutatott hatásmechanizmusú, alacsony kockázatú termékeket, melyek csomagolásán feltűntetik az összetevőket, az ismert hatásokat és mellékhatásokat, valamint az ajánlott dózisokat. Szakmai vita övezi azonban az „alacsony kockázat” ismérveinek meghatározását és felmerült a kannabisz felvétele is az alacsony kockázatú anyagok közé, mint olyan évszázadok óta széles körben használt anyagé, mellyel kapcsolatban széleskörű ismeretekkel rendelkezünk és melynek felnőtt korban történő használatát a szakma rendszerint alacsony kockázatúnak ítéli. Mégis az új-zélandi dizájnerdrog-törvénynek köszönhetően, még ha egy-egy felnőtt vásárló át is adja a boltban vett terméket egy fiatalkorúnak, legalább annyiban biztosak lehetünk, hogy egy relatíve alacsony kockázatú szer kerül hozzá. A tilalom országaiban azonban egész más a helyzet.
Hogy a jelenlegi magyar szabályozás milyen biztonsági intézkedéseket tesz az új szerek megjelenése esetén, azt jól jellemzi az ORFK kommunikációs szolgálatának múlt héten kiadott közleménye. A hirdetményből annyit lehet biztosan megtudni, hogy az új szer egy fehér színű, por állagú kannabinoid, melyet leggyakrabban növényre permetezve fogyasztanak a 15-17 év közöttiek. Nem közlik viszont, hogy eddig pontosan hol bukkant fel a szer, mi a vegyi képlete és legfőképpen, hogy az említett mérgezéses tünetek mekkora dózis fogyasztása mellett jelentkeztek. Ezek pedig mind kulcsfontosságú információk lennének az ártalmak csökkentéséhez. Kiderül viszont, hogy „a kábító hatású anyagok fogyasztási helye rendszerint a nagyobb tömegek által látogatott nyilvános helyek (focipálya, iskolák közeli terek, buszpályaudvarok). Ugyanakkor az anyag megjelenhet az általános-, és szakképző iskolákban is”. Pontosabb lenne azt mondani, hogy ezek azok a színterek, ahol a fogyasztás a rendőrség és az iskola látóterébe kerülhet, de naivitás lenne azt gondolni, hogy a nyilvánosságtól elzárt tereken (magánlakásokban, bulikban, eldugott helyeken) nem történik fogyasztás.
A közlemény lezárása pedig már csak hab a tortán:
„ A rendőrség megelőző, felderítő munkája azonban mit sem ér, ha a kábítószer fogyasztók nem törődnek a rájuk leselkedő halálos veszéllyel, ezért a rendőrség kéri: tartózkodjanak mindennemű kábítószer fogyasztásától!”
Vajon komolyan gondolja a rendőrség, hogy a 15-17 éves korosztály kockázatkereső tagjai esetében – akik körében a beszámoló szerint terjed az új szer – célravezető lehet egy rendőrségi közleményben megjelent kérlelés, hogy „légyszi ne használjatok kábítószereket, mert veszélyesek”? Ráadásul még a megfogalmazás is aggályos, hiszen az új szerek jelentős része nem is minősül kábítószernek. Az elmúlt napokban további információk is megjelentek a rendőrségi közleményben szereplő szerről, így már legalább annyit tudunk, hogy a szer neve AB-PINACA és március óta szerepel a C-listán, ám ezeket az információkat már nem a rendőrség ismertette. Előadásán az új-zélandi vendégünk is elismerte, hogy a szabályozásuk még közel sem tökéletes és további finomításokra szorul, de láthatóan máris jóval hatékonyabb, mint a tilalom és elrettentés régi módszereivel próbálkozó és ennek szellemiségében a lényegi tájékoztatást mellőző magyar gyakorlat.
Kardos Tamás
Drogriporter
2014.05.19.
