Ha a 700 ember mérgezéséről szóló beszámoló helytálló, akkor az eset fordulópont lehet a tudományban, mely a kannabiszt az egyik legalacsonyabb toxicitású drogként tartja számon. A történteknek azonban kézenfekvőbb magyarázata is létezik.
„Kannabiszmérgezés Albániában – több mint 700 ember, többségében nők és lányok szorultak orvosi kezelésre” – olvashatjuk többek között a hirado.hu oldalon és más MTI forrásokban. Az esetről a legrészletesebb tájékoztatást az Indexen találtuk, ahol bölcsen kerülik a „kannabiszmérgezés” kifejezést, és a Reuters cikkére hivatkozva arról számolnak be, hogy Albánia kannabisz-termesztésre és hasis előállításra szakosodott Lazarat faluban a kender betakarítói, feldolgozói és csomagolói különböző betegségtünetekre panaszkodnak. A beszámoló így pontos, hiszen pusztán a kannabisz közelsége és a növényekkel való napi szintű foglalatoskodás nem vezet betegségtünetek kialakulásához. Akkor viszont mi okozhatta az albán termesztők tömeges rosszullétét?
Így néz ki Lazarat falu kannabisz ültetvénye
A forrásként használt Reuters cikkéből kiderül, hogy a lazarati ültetvényen körülbelül 2000 ember dolgozik siralmas körülmények között, akik a feldolgozott kannabisz kilójáért 8 Eurót kapnak – ugyanannyit, mint amennyit a környező országokban 1 gramm marihuánáért szoktak kérni a dílerek. A haszon tehát ezerszeres. Ilyen fizetség mellett azon sem lepődhetünk meg, hogy a lazareti fűbiznisz irányítói a megfelelő, biztonságos munkakörülmények megteremtésével sem törődnek sokat – miért is tennék, ha az illegális munkáltatásnak nincsenek biztonsági előírásai az elszegényedett lakók pedig még erre az alamizsnára is rászorulnak? Ez lehet a magyarázata annak, hogy a kifejezetten alacsony toxicitású kannabisz termesztése és feldolgozása Lazaratban betegségtünetekkel társul. Elég csak a termesztésben a műtrágyázáshoz használt ammónium-nitrát alkalmazására gyanakodni, aminek kitéve a személy hányást, gyomorbántalmakat, magas vérnyomást és szívritmuszavarokat tapasztalhat – éppen azokat a tüneteket, melyekről az albán termesztők számoltak be! Mérgezéses tüneteket azonban még kismillió kórokozó kiválthat, melyek a nem megfelelő termesztési körülmények miatt bukkannak fel a növényeken vagy a termesztő közegben.
Nem véletlen, hogy a megfelelő törvényi háttérrel, szigorú egészségügyi szabályozás mellett gyógyászati célra nagy mennyiségben termesztő holland Gyógyászati Kannabisz Hivatal (OMC) munkatársai sosem panaszkodnak egészségügyi ártalmakra, holott ők aztán igazi nagybani termesztők: nem csak Hollandia gyógyászati marihuána páciensei, de több európai ország betegei számára is ők állítják elő a kannabiszt. Egy 2006-ban végzett kutatás megállapította, hogy amíg az OMC által biztosított kannabisz mintákban nem találtak semmilyen szennyező anyagot vagy fertőzöttségre utaló jelet, addig a holland coffee shopokból véletlenszerűen gyűjtött minták mindegyikében felbukkant valamilyen szennyező anyag, illetve gomba- vagy baktériumfertőzés. Ez sem meglepő annak ismeretében, hogy Hollandia kvázi-legalizációs rendszerében a coffee shopokat jórészt illegális termesztők látják el kannabisszal, akik a jelenlegi rendszerben nincsenek rászorulva a szennyeződések és fertőző anyagok monitorozására.
Összefoglalva tehát a „kannabiszmérgezésnek” nevezett jelenségért minden valószínűség szerint nem maga a kannabisz növény, hanem a termesztéshez, feldolgozáshoz, a csomagolás során a préseléshez, szagtalanításhoz használt adalékanyagok, illetve a növényeken megjelenő kórokozók a felelősök. Minthogy a marihuána iránti kereslet csökkentésére irányuló, évtizedek óta tartó próbálkozások nem tudnak bíztató eredményekkel szolgálni kijelenthető, hogy amíg a kannabisz előállítása, feldolgozása és forgalmazása nincs megfelelően szabályozva, addig mind az illegális termesztők és mind a fogyasztók folyamatosan olyan egészségügyi ártalmaknak vannak kitéve, melyek egyébként könnyen kiküszöbölhetőek lennének.
Kardos Tamás
Drogriporter
2013.11.04.
