• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

Egy tömeges “kannabiszmérgezés” nyomában

november 4, 2013 | Szerző: Kardos Tamás

Tweet

Ha a 700 ember mérgezéséről szóló beszámoló helytálló, akkor az eset fordulópont lehet a tudományban, mely a kannabiszt az egyik legalacsonyabb toxicitású drogként tartja számon. A történteknek azonban kézenfekvőbb magyarázata is létezik.
 

„Kannabiszmérgezés Albániában – több mint 700 ember, többségében nők és lányok szorultak orvosi kezelésre” – olvashatjuk többek között a hirado.hu oldalon és más MTI forrásokban. Az esetről a legrészletesebb tájékoztatást az Indexen találtuk, ahol bölcsen kerülik a „kannabiszmérgezés” kifejezést, és a Reuters cikkére hivatkozva arról számolnak be, hogy Albánia kannabisz-termesztésre és hasis előállításra szakosodott Lazarat faluban a kender betakarítói, feldolgozói és csomagolói különböző betegségtünetekre panaszkodnak. A beszámoló így pontos, hiszen pusztán a kannabisz közelsége és a növényekkel való napi szintű foglalatoskodás nem vezet betegségtünetek kialakulásához. Akkor viszont mi okozhatta az albán termesztők tömeges rosszullétét?


Így néz ki Lazarat falu kannabisz ültetvénye

A forrásként használt Reuters cikkéből kiderül, hogy a lazarati ültetvényen körülbelül 2000 ember dolgozik siralmas körülmények között, akik a feldolgozott kannabisz kilójáért 8 Eurót kapnak – ugyanannyit, mint amennyit a környező országokban 1 gramm marihuánáért szoktak kérni a dílerek. A haszon tehát ezerszeres. Ilyen fizetség mellett azon sem lepődhetünk meg, hogy a lazareti fűbiznisz irányítói a megfelelő, biztonságos munkakörülmények megteremtésével sem törődnek sokat – miért is tennék, ha az illegális munkáltatásnak nincsenek biztonsági előírásai az elszegényedett lakók pedig még erre az alamizsnára is rászorulnak? Ez lehet a magyarázata annak, hogy a kifejezetten alacsony toxicitású kannabisz termesztése és feldolgozása Lazaratban betegségtünetekkel társul. Elég csak a termesztésben a műtrágyázáshoz használt ammónium-nitrát alkalmazására gyanakodni, aminek kitéve a személy hányást, gyomorbántalmakat, magas vérnyomást és szívritmuszavarokat tapasztalhat – éppen azokat a tüneteket, melyekről az albán termesztők számoltak be! Mérgezéses tüneteket azonban még kismillió kórokozó kiválthat, melyek a nem megfelelő termesztési körülmények miatt bukkannak fel a növényeken vagy a termesztő közegben.

Nem véletlen, hogy a megfelelő törvényi háttérrel, szigorú egészségügyi szabályozás mellett gyógyászati célra nagy mennyiségben termesztő holland Gyógyászati Kannabisz Hivatal (OMC) munkatársai sosem panaszkodnak egészségügyi ártalmakra, holott ők aztán igazi nagybani termesztők: nem csak Hollandia gyógyászati marihuána páciensei, de több európai ország betegei számára is ők állítják elő a kannabiszt. Egy 2006-ban végzett kutatás megállapította, hogy amíg az OMC által biztosított kannabisz mintákban nem találtak semmilyen szennyező anyagot vagy fertőzöttségre utaló jelet, addig a holland coffee shopokból véletlenszerűen gyűjtött minták mindegyikében felbukkant valamilyen szennyező anyag, illetve gomba- vagy baktériumfertőzés. Ez sem meglepő annak ismeretében, hogy Hollandia kvázi-legalizációs rendszerében a coffee shopokat jórészt illegális termesztők látják el kannabisszal, akik a jelenlegi rendszerben nincsenek rászorulva a szennyeződések és fertőző anyagok monitorozására.

Összefoglalva tehát a „kannabiszmérgezésnek” nevezett jelenségért minden valószínűség szerint nem maga a kannabisz növény, hanem a termesztéshez, feldolgozáshoz, a csomagolás során a préseléshez, szagtalanításhoz használt adalékanyagok, illetve a növényeken megjelenő kórokozók a felelősök. Minthogy a marihuána iránti kereslet csökkentésére irányuló, évtizedek óta tartó próbálkozások nem tudnak bíztató eredményekkel szolgálni kijelenthető, hogy amíg a kannabisz előállítása, feldolgozása és forgalmazása nincs megfelelően szabályozva, addig mind az illegális termesztők és mind a fogyasztók folyamatosan olyan egészségügyi ártalmaknak vannak kitéve, melyek egyébként könnyen kiküszöbölhetőek lennének.

Kardos Tamás
Drogriporter
2013.11.04.

Kategória: Hírek Témák: Legalizáció, Médiamonitor

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter