Hogyan befolyásolható a média nemzetközi szinten egy-egy elejtett megjegyzéssel
Többször láthattunk már bizonyítékot arra, hogy nemcsak a hazai média hajlamos túlzások és tévinformációk hangoztatására a drogokkal és használóikkal kapcsolatosan. A következőkben felvázolt eset egy újabb példával szolgál arra, hogyan segíti a sajtó a meg nem erősített, csupán hiedelmeken alapuló információk terjedését világszerte.
Először is a gyengébb idegzetűek és gyomrúak most zárják be a cikket, vagy ugorjanak át a konklúzióra, mert egy hétköznapinak aligha nevezhető, emberevéssel tarkított ügy kerül terítékre. A véres részletek helyett azért megpróbálunk a drogfogyasztás körülményeire fókuszálni, ami jelen esetben azért nehéz feladat, mert bár a szóba jövő, az esetet a feltételezések szerint kiváltó szerek listája egyre bővül, maga a droghasználat ténye még nem került megerősítetésre. Talán nem is fog…
A brutális eset pár napja történt és már tegnap olvashattuk az MTI hírei között is, hogy az „LSD egy új típusa állhat annak a brutális szombati eseménynek a hátterében, amikor egy férfi kannibál módjára rágta meg egy másik férfi arcát Miamiban, teljesen meztelenül”. Anélkül, hogy elmerülnénk a részletekben, a mi szempontunkból érdemesebb a körzeti rendőr szavaira koncentrálni, aki szerint a sajnálatos esetért „rossz fajta LSD” használata a felelős. Becsületére legyen mondva, nem rejtette véka alá, hogy nem szakértője a témának, hiszen megjegyezte: „nem tudom, hogy létezik-e egyáltalán jó LSD, de ez láthatóan nagyon rossz LSD volt”. Szóval körülbelül ennyire lehetünk biztosak az elkövető LSD fogyasztásában… És hiába nem léteznek az LSD-25 nevű vegyületnek különböző, pláne jó és rossz változatai, a médiának ez is elég volt ahhoz, hogy beindítsa a hisztériakeltést, az embereket kannibállá változtató „rossz LSD-ről”.
| Nem véletlen, hogy a „gyilkos LSD” újabb mítosza ismét az Egyesült Államokban ütötte fel a fejét, hiszen 40-50 évvel ezelőtt ugyanitt olvashattuk a legrémisztőbb beszámolókat is a szer használatának rettenetes következményeiről. Az LSD használata ugyanis az 1960-as években elsősorban az USA-ban vált elterjedtté, aminek a később a „drogellenes háború” eszméjét meghirdető Nixon minél előbb véget akart vetni, így már a szövetségi tilalom előtt gondoskodott a szer minél elrettentőbb bemutatásáról, miközben Timothy Learyt, az „LSD apostolát” Amerika legveszélyesebb emberének nyilvánította. E szellemiségben fogantak a negatív eseteket kiemelő és az LSD hatásait dramatizáló sajtóbeszámolók és születtek meg a közgondolkodásban még ma is előforduló városi legendák a „gyilkos szerről”. A „rossz LSD-ről” elmélkedő rendőrnek és média ügybuzgóságának köszönhetően a mítoszok terjedése most új löketet kaphat. |
A további hírekben már megjelent egy mentős nyilatkozata is, ami új nyomvonalra terelte az ügyet. Ő azt állítja, hogy ezt az „új LSD-t” a köznyelvben „fürdősónak” hívják, ami úgy megemelheti a testhőmérsékletet, hogy az egyénnek megszűnik a fájdalomérzete és delíriumos állapotában bármire képes lehet. Sajátos leírása ez több tucat, fürdősóként árult szer hatásának, ráadásul erősen hajaz közhiedelemben a 20. század elején elterjedt „kokainista néger” minden alapot nélkülöző képére, akit a rendőrök csak nagyobb kaliberű töltényekkel tudtak leteríteni, mindenesetre a médiának ez a magyarázat is megfelelő volt, így tegnap óta már a „rossz LSD” mellett a fürdősó is felelős a történtekért. Hangsúlyozzuk, hogy mindez amellett, hogy még mindig nem tudhatjuk biztosan, hogy a kannibalizmust megelőzően egyáltalán történt-e bármilyen drogfogyasztás, és ha igen, az összefüggésbe hozható-e a történtekkel!
Mindemellett az MTI továbbra is up-to-date módon tájékoztat az amerikai és brit médiában szereplő fejleményekről és újabb hírét már több hazai portál is átvette, többek között a Harmonet, az [origo] és a HVG is. Minthogy itthon a fürdősó témát a média korábban már alaposan kivesézte, ezért az MTI már konkrét szerekről, így mefedronról és MDPV-ről beszél, persze továbbra is feltételes módban.
Fürdősóügyileg érdemes még némi figyelmet szentelni a CNN riportjának is, ahol a rendőr beszámolója nyomán szintén az „új LSD” vonalon indultak el, majd hozzácsapták a fürdősó lehetőségét, mondván hogy azt „szintetikus LSD” és „kokainpótlék” néven szokták értékesíteni. Ehhez a magyarázathoz találtak egy pszichiátert is, aki úgy ad teljes jellemzést a fürdősó szleng mögött rejlő szerekről, hogy közben sejtelme sincs, hogy az adott ügyben melyikről lehetett szó, majd a riporter kérdésére megerősíti, hogy minthogy itt sok szerről beszélünk, sokféle hatás elképzelhető, de mindenekelőtt meg kell várni a teszteredményeket, hiszen egyelőre még az sem biztos, hogy használtak bármilyen szert. Nos, egy ilyen riport maximum általános pánikkeltésre jó, de használható információk szerzésére biztosan nem, mégis jelenleg ehhez hasonló nyilatkozatok képzik az emberek fantáziáját izgalomban tartó hír építőköveit világszerte. Kíváncsian várjuk a nyomozás további kimenetelét és a hírközlésben bekövetkező újabb fordulatokat.
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.05.30.
