Fanny 2005. január 13. Se könnyű, se kemény

Úgy tűnik, ez a cikk valótlanságokat állít, a valótlanságok trend-szerűségéből ítélve talán azzal a szándékkal, hogy minél nagyobb félelmet keltsen. Megfélemlíteni az embereket, és elhitetni velük, hogy csak akkor menekülhetnek meg a rettenettől, ha beállnak az előgyártott sorba, olyan ősi és tipikusan emberi dolog, szerintem állatokká alacsonyodnánk, ha kihalna ez a tradíció.

"Ma a nikotin és az alkohol helyét elfoglalja a drog, ami lényegesen veszélyesebb"

Vagyis: kedves szülő, már nem olyan biztonságos a világ, mint az ön fiatalkorában. Ma már nem dohányoznak és nem isznak a fiatalok. Van helyette a "drog", ami sokkal veszélyesebb. Valótlan és félelemkeltés.

"Bármekkora is legyen a _csábítás_ és a _kényszer_, a kábítószert jobb elkerülni"

Vagyis: a drogfogyasztás nem egy magatartásforma, hanem egy külső, a fogyasztó személyétől független, külső megrontó, ami ellen "védekezni" kell, különben úgy csapja agyon a fiatalt, mint a semmiből a fejére zuhanó szikla, ha nem figyel eléggé. Ezt ismerjük. Erre szoktak úgy utalni, hogy "démonizálás"? Egyébként terápiás szempontból hasznos dolog, ha a drogfogyasztást a drogfogyasztó személyén kívülálló dolognak tekintjük?

"A kábítószeresek mindenkit elfogadnak"

Hihetetlen, sőt, abszurd. De a lényeg, hogy nagy a veszély. Csapda csapda hátán. Már a "kábítószeresek" is a társadalmon kívüli dolog, nem mi vagyunk azok, hús-vér emberek, akik van, akit elfogadnak, van akit nem, hanem a csábítás démoni gépezetei, akik mindenkit befogadnak, a lényeg, hogy ne legyenek egyedül a bajukban, ha már így félresiklott az életük. A "barátságos idegen"… A cukrosbácsi. Ilyesmivel a gyerekeket szokták ijesztgetni, hogy jól megszeppenjen, és bizalmatlanná váljon.

"Egyetlen marihuánás cigaretta elszívása után még nem biztos, hogy valaki kábítószerfüggő lesz, de az első lépést már megtette a lejtőn."

Tudom, hogy ez nem "téves adat", de nekem nagyon tetszik, az "első lépés a lejtőn" egy zseniális kifejezés. Akkor szoktuk ezt mondani, ha már tudjuk, hogy megérkezik a lejtő aljához. Éppen ezért van, hogy gyakorlatilag csak múltidőben használjuk ezt a kifejezést. Ha valaki lejjebb kerül, aztán még lejjebb, aztán egy kicsit feljebb, aztán vissza oda, ahonnan indult, akkor nem mondjuk, hogy "megtette az első lépést a lejtőn". Magyartalanul hangzana ez a szóhasználat: a lejtő attól lejtő, hogy lefele vezet, nem felfele. Ha valaki lejtőn lépked, akkor az mindig csak egyre lejjebb kerül. Ha feljebb kerülne, akkor azt emelkedőnek neveznénk. A határozott névelő használata is arra utal, hogy ez egy darab lejtő, az egyetlen út. Azért tűnhet mégis helyénvalónak a szóhasználat, mert ez egy jól ismert rémtörténetre utal, arra a "legrosszabb esetre", amiről a példatörténetek szólnak. A rémtörténet nélkül nem állna össze az egész. A nyelvezet azt sugallja, hogy ez a dolog menete, ez fog történni azzal, aki kipróbálja a drogokat. Az okozatiság sugallatta adja a dolog gerincét: az "első lépés a lejtőn" nem más, mint egy nagyon tipikus kapudrog-kifejezés. Már elnézést, hogy ilyen dolgokba megyek bele, de szerintem a manipulatív és szuggesztív nyelvhasználat legalább annyira hozzájárul az olvasóban kialakuló ítélethez, és a későbbiekben, konkrét, a drogokkal kapcsolatos helyzetértékelésekhez, mint az adatok és a tényállítások.

"Vannak, akik azt mondják, az úgynevezett könnyű drogok nem okoznak függőséget. Mások úgy vélik, nem létezik könnyű vagy kemény drog, csak kábítószer. Egy biztos: a nulla milligramm az egyetlen mennyiség, amely nem okoz sem pszichés, sem lelki tüneteket."

Ez is hasonló: a nagy dilemmára, hogy kinek higgyünk, azt a választ kapjuk, hogy a drogoknak hatásuk van. Látszólag semmitmondó, teljesen tartalmatlan állítás. De máris értelmet kap, ha megnézzük, mire válasz. Én legalábbis csak egyféleképpen tudom tartalommal megtölteni ezt az állítást: nem a vitatott részletkérdések a fontosak, hanem hogy drog, tehát droghatása van, vagyis vonatkozik rá mindaz, amit (ha minden jól ment) mostanra már tud az olvasó a drogjelenségről. Vagyis csak látszólag pártatlan ténymegállapítás. Valójában egyetértés a második állásponttal, "csak kábítószerek vannak", ami szintén nem jelent mást, mint hogy egyetlen kategóriára van csak szükségünk: arra a bizonyos alaposan felépített drogképre, amitől olyan sokan félünk. Mert ennek a mondatnak is csak ez az értelme lehet. Formailag egy teljesen tartalmatlan mondat, az áttételek nélkül nem állít semmit.

Ez szerintem burkolt hazugság.

A drogfogyasztásra utaló jelek felsorolása nem tudom, mennyiben segítség. Ezt a fapipa-dolgot tippem sincs, hogy honnan vehették, vagy mit értettek félre. A "por vagy fűtöredék a zsebben" egy vicc. De összességében véve nekem úgy tűnik, hogy ez is a rémtörténetről szól, ezúttal nem megféemlítésből, hanem valószínűleg csak a konzekvens imidzsápolás kedvéért. Lehetne egy kicsit rugalmasabb is ez a kép, mert ez így lehet, hogy nem alkalmas a drogozás észrevételére.

Sajnálom, hogy a drogfogyasztásra utaló jeleknek jutott hely a cikkben, de arról egy szó sem esik, hogy hogyan lehet elkerülni a titkolózást, hogy lehet elérni, hogy az illető ne érezze úgy, hogy titkolóznia kell. Talán nem illene a rémtörténetbe. Ott mindig titkolózás, hazugság, lopás, csalás van, különben hogyan juthatnánk el a lejtő aljára?

A "mit tegyünk" doboz a cikk pozitív csúcspontja, "forduljunk orvoshoz", "világos, érthető, egyszerű, észérveken alapuló párbeszédet kell fenntartani, amely megvilágítja a helyzetet"

Csak arra figyeljünk, hogyha letagadja, hogy a jól ismert "drogkarrier" valamely lépcsőfokán áll, ha azt állítja, hogy nincsenek madárijesztő barátai, vagy azt állítja, hogy a barátai nem próbálják rászoktatni a heroinra, ne dőljünk be a trükknek! A drog úgy gyúrja át az ember elméjét, ahogy az a démoni érdekeit szolgálja! Egy halott heroinista se hitte volna, hogy ez lesz a vége, amikor még csak marihuánát szívott!

Köszi szépen az első hozzászólásokat!!!!

Az ilyen alapos és klassz kommenteket szerintem egyből el is lehetne küldeni a cikk szerzőjének vagy a szerkesztőnek, hadd tanuljanak. Meggyőződésem hogy ha elég levelet kapnak, egy idő után oda fognak rá figyelni hogy mit írnak le. Nem hiszem hogy rosszat akarnának ezekkel a cikkekkel, sőt megkockáztatom hogy jó szándékkal írják őket, csak egyszerűen eddig nem volt senki aki azt mondta volna, hogy "figyelj, amit mondasz azzal többet ártasz, mint segítenél. Légyszíves nézz utána ha nem értesz hozzá, kérdezz meg szakértőket, és ne írjál le marhaságokat".

Részemről elküldöm azokat a mintaleveleket amiket felrakok a cikkekhez, de csak akkor lesz ennek hatása ha minél többen küldünk leveleket. Ha írtok levelet, be is rakhatnátok ide a hozzászólások részbe, hogy ötleteket meríthessünk.

Remélem tetszik az oldal, bármilyen megjegyzést és ötletet nagyon szívesen veszek, megpróbáljuk a leghatékonyabbra és a leg felhasználóbarátabbra fejleszteni. Ha van anyagotok, linketek vagy forrásotok amiről azt gondoljátok hogy fontos lenne hogy minél többen megismerjék, ezeket is nagyon szívesen vesszük.

Azt szeretném ha ez a kezdeményezés egy közösségi médiakontrollá tudna alakulni, a lehetőség meg van benne. Innentől a mi aktivitásunkon múlik.

Takács István