A Drogriporteren megjelenés előtt mutatjuk be azt a kutatást, amely 300 intravénás droghasználó szűrését végezte el. A résztvevők közül senki nem HIV pozitív, de 28.9% hepatitisz C fertőzött.
A Drogriporteren megjelenés előtt mutatjuk be azt a kutatást, amely 300 intravénás droghasználó szűrését végezte el. A résztvevők közül senki nem HIV pozitív, de 28.9% hepatitisz C fertőzött.
A kutatás különlegességét az adja, hogy Magyarországon először került sor ujjbegyből vett vérminták elemzésére, és a vérvételt 10 intravénás droghasználókkal foglalkozó szervezet munkatársai végezték el a szolgáltatások helyszínén.
Az alábbi fejezet a Nemzeti Drog Fókuszpont készülő 2007-es jelentéséből származik. A fejezet a Hepatitisz nap alkalmából kerül bemutatásra, a Fókuszpont engedélyével.
HIV, HBV, HCV prevalencia az intravénás kábítószer-használók körében
2006 júniusában az Egészségügyi Minisztérium megállapodást kötött „A szűrőprogramok országos kiterjesztése, figyelemmel a helyi ÁNTSZ-ek és a civil szervezetek közötti együttműködés feltételeinek megteremtésére” feladat megvalósítására az Országos Epidemiológiai Központtal (továbbiakban OEK). Ennek megfelelően került sor az intravénás droghasználattal összefüggő fertőzések (HIV, HBC, HCV) prevalenciájának felmérésére.
A vizsgálat újszerűsége abban állt, hogy Magyarországon először került sor az ujjbegyből történő vérvételt követően szárított vérminta használatára szűrővizsgálat céljára. A szárított vérminta használata elősegítette, hogy hat hét alatt mintegy 300 biztosan intravénás kábítószer-használótól mintavétel történjen.
Budapesten négy kezelőhely és két tűcsere-állomás, vidéken pedig három drogambulancia és egy ifjúsági drogcentrum vett részt a vizsgálatban.
21. táblázat. A HIV, HBV, HCV prevalencia vizsgálatban résztvevő szervezetek
Forrás: OEK beszámoló (Csohán et al. 2007a)
A fenti intézmények azoknak ajánlották fel a vizsgálatba kerülés lehetőségét, akik intravénás kábítószer-használónak vallották magukat, vagy aki emlékezett arra, hogy valaha intravénás kábítószert használt. A kiválasztás az EMCDDA esetdefiníciója szerint történt[1]. A mintavételt a drogambulanciák, a civil szervezetek személyzete és szociális munkásai végezték előzetes felkészítés alapján. A vérminták gyűjtése önkéntes alapon történt, azonban a mintát adó személynek fel kellett fednie azon személyazonosító adatait, amely lehetővé tette a TDI-ben használatos ún. generált kód[2] létrehozását.
Az ujjbegyből történő vérvétel lándzsa segítségével történt, majd a vércseppekkel átitatott szűrőpapírt speciális, zárható műanyag zacskóba csomagolták, és úgy szállították a laboratóriumba. A HIV vizsgálatokat az Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoportjában, a HBV és a HCV kimutatására irányuló vizsgálatokat a Hepatitisz és Molekuláris Virológiai Osztályán végezték.
A vizsgálati eredményeket közölték a kábítószer-használókkal. Pozitív vizsgálati eredmény esetén megfelelő információval látták el a HBV, HCV fertőzött személyeket azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében, és hová fordulhatnak további orvosi gondozásba vétel céljából.
Eredmények és következtetések
A vizsgálati periódusban, 2006. november 15. és december 31. között a 10 drogambulanciáról, illetve civil szervezetek által működtetett tűcsere-állomásról 300 iv. kábítószer-használónál történt vérvétel és adatfelvétel.
A laboratóriumi vizsgálatok során az alkalmazott módszerekkel mind a 300 vizsgált személy esetében megbízható eredmény volt kiadható a HIV és a hepatitis B vírus fertőzöttséget illetően, azonban a hepatitis C vírus fertőzöttség kimutatására irányuló ellenanyag vizsgálatok 13 esetben kétes eredménnyel zárultak, így ezeket az eseteket a feldolgozásból kizárták.
A 300 minta mindegyike negatívnak bizonyult HIV-fertőzés tekintetében, tehát a vizsgált intravénás kábítószer-használók között a korábbi évekhez hasonlóan nem sikerült HIV-pozitív személyt felderíteni. 83 személynél (28,9%) mutattak ki hepatitis C vírus elleni ellenanyagot, és 4 esetben (1,3%) hepatitis B felületi antigént. Mind a négy hepatitis B vírushordozó egyidejűleg anti-HCV ellenanyag pozitívnak is bizonyult.
22. táblázat. A vizsgált iv. kábítószer-használók HIV, HCV, HBV fertőzöttsége korcsoportok szerint
Forrás: OEK beszámoló (Csohán et al. 2007a)
A 300 mintát adó személy között 233 (78%) férfi és 67 (22%) nő volt. A 25-34 év közöttiek korcsoportjába tartozott a mintát szolgáltatók több mint a fele (174 fő, 58%), a 35 év felettiek adták a vizsgálatban résztvevők 27%-át (81), és a 25 évnél fiatalabbak alkották a legkisebb csoportot 45 fővel (15%).
Az iv. kábítószer-használók körében 2006-ban mért 28,9%-os HCV prevalencia csaknem megegyezik a Magyarországon 2001. illetve 2003. években végzett hasonló vizsgálatok eredményeivel. A legmagasabb prevalenciát a 34 évesnél idősebbek között észlelték, közöttük 100 droghasználó közül 40 fertőzöttnek bizonyult. A 25 évesnél fiatalabbak prevalenciája 28,9%-osnak bizonyult, míg a 25-34 évesek 23,9 %-a volt HCV fertőzött. Összességében a férfiak és a nők fertőzöttségi arányában lényeges eltérés nem volt megfigyelhető, azonban kiugróan magas, az átlagos prevalencia érték több mint kétszeresét (73,3%) állapították meg a 34 évesnél idősebb nők körében.
A hepatitis C fertőzöttség kialakulásának esélye az iv. kábítószer-használat kezdetével is összefüggést mutatott. Az intravénás használat kezdetének négy intervallumot lehetett megjelölni (<2 év, 2-4 év, 5-9 év, >10 év), a 300 főből kilenc személy nem tudta megmondani, mikor kezdett intravénásan kábítószert használni. A mintát adó személyek közel fele (146 fő, 48,7%) úgy nyilatkozott, hogy több mint 10 éve használ kábítószert intravénásan. A vizsgált személyek 26%-a (78) 5-9 éve, 13%-a 2-4 éve használt először kábítószert intravénásan és a vizsgálatban résztvevők csupán 9,3%-a kezdte kevesebb, mint két éve az intravénás kábítószer-használatot.
Azon iv. kábítószer-használók csoportjában, akiknél az első injektálás 10 évnél régebben történt a kábítószer-használók 39,7%-a volt HCV fertőzött. A fertőzöttségi arány a droghasználat kezdete óta eltelt idővel párhuzamosan emelkedett. A kevesebb mint 2 éve injektálók csoportjában egyetlen HCV-fertőzött személyt sem találtak. A fertőzöttségi arányok arra is rámutatnak, hogy 2,2-szer nagyobb volt az esélye a hepatitis C vírus akvirálására azoknak a kábítószer-használóknak, akik több mint 10 éve használnak kábítószert intravénásan, azokkal szemben, akik nem fogyasztanak kábítószert intravénásan ilyen hosszú ideje (2-5 év).
23. táblázat. A HCV, HBV pozitív iv. kábítószer-használók megoszlása az iv. kábítószer-használat kezdete szerint
Forrás: OEK beszámoló (Csohán et al. 2007a)
A 83 hepatitis C pozitív személy közül 80 kábítószer-használó opiát-fogyasztónak vallotta magát. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az opiát-fogyasztó intravénás kábítószer-használók között négyszer gyakoribb a hepatitis C vírussal történt fertőződés, mint azoknál, akik nem opiátot fogyasztottak intravénásan.
24. táblázat. A HCV, HBV pozitív iv. kábítószer-használók megoszlása a kábítószer típusa szerint
Forrás: OEK beszámoló (Csohán et al. 2007a)
Budapest és vidék tekintetében elmondhatjuk, hogy a fővárosból érkezett 162 mintából 60 bizonyult hepatitis C pozitívnak, ami 37%-ot jelent, ezzel szemben a vidékről érkezett minták 18,4%-a bizonyult hepatitis C pozitívnak (23 minta a 125-ből). A négy HBsAg pozitív személy közül kettő Budapesten, kettő pedig Pécsett került kiszűrésre.
25. táblázat. A HBV és a HCV szűrővizsgálatok száma és a pozitívak aránya területenként 2006
Forrás: OEK beszámoló, 2007 (Csohán et al. 2007a)
Forrás:
Csohán et al. (2007) A hazai intravénás droghasználattal összefüggő fertőzések (HIV, HCV, HBV) 2006-2007. évi prevalenciájának vizsgálata. országos Epidemiológiai Központ Beszámoló a 2006. évi tevékenységről. Idézi Nemzeti Drog Fókuszpont (2007) 2007-es Éves Jelentés az EMCDDA számára, Nemzeti Drog Fókuszpont, 2007. Budapest, megjelenés alatt
|
2007. október 1.
Takács István Gábor