• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

Halálos lehet a szintetikus fű (Kritika – Index)

július 16, 2012 | Szerző: Kardos Tamás

Tweet

A szintetikus kannabinoidok nyomában a bulvár és a tudomány határmezsgyéjén

Az elmúlt hónapok "kannibálbotrányai" is helyet kaptak Hegyeshalmi Richárd cikkében az Indexen, amely az utóbbi öt évben elterjedt szintetikus kannabinoidok kockázatait vizsgálja és veti össze a marihuána hatásaival. Bár a mesterségesen előállított variánsok rövid karrierje alatt a legszembeszökőbb különbség a marihuánával szemben valóban a fogyasztást követően fellépő rosszullétek gyakorisága, mégsem a most felkapott történetek fémjelzik leginkább e vegyületek hatásait.
 

 

A cikk azonban in medias res sajnos pont az olyan szélsőséges rémhírek ismertetésébe vág bele, amelyek esetében vagy nem egyértelmű a szintetikus kannabinoid használata és az elkövető tette (kutya, illetve ember marcangolása) közötti összefüggés, vagy bizonyítottan más szer fogyasztása történt. Márpedig a későbbiekben már ismeretterjesztő köntösbe öltöztetett írás, függetlenül a szerző szándékaitól és a későbbiekben felmutatott, tényszerű megállapításaitól, a legkevésbé sem tipikus és megkérdőjelezhető esetek kiemelésével azt a benyomást hagyja sok olvasóban, hogy a felvázolt extrém példák a szer jellegzetes hatásait példázzák. A bulváros felütés után nehezebb komolyan venni a cikk tartalmát, amiben ráadásul további ferdítéseket találhatunk. Míg a szerző szintetikus kannabinoid által kiváltott halálos szívrohamról számol be, addig a mellékelt link alatt három, nem halállal végződő szívroham esete szerepel. Az agyban lejátszódó folyamatokhoz és a nem kívánt mellékhatásokhoz érve már pontosabb tájékoztatást kapunk, amelyek összevetve a természetes kannabisz jóval enyhébb hatásaival valóban árulkodóak, de a szintetikus kannabinoidok hatásának dramatizálása után ez már aligha lesz mindenki számára hihető.

A kannabinoidok szabályozására térve pontatlan az a megfogalmazás, hogy itthon és az USA-ban is a K2-t tiltották be, mert a tilalom mindkét esetben konkrét vegyületekre, illetve szercsoportokra vonatkozik, melyeket különböző termékneveken értékesítettek. Itthon például az egyik leghosszabban kitartott termékcsalád a Spice volt, az Egyesült Államokban a K2, Ausztráliában pedig a Kronic. Itt érdemes megemlékezni az áprilisban Magyarországon is bevezetett generikus szabályozásról, ami egyéb új szerek mellett részben pont a szintetikus kannabinoidok forgalmazásának megszüntetésére irányult, ám mostanra már megjelentek olyan variánsok, amiknek a terjesztése az új szabályozás szerint sem ütközik törvénybe.

A cikk a szintetikus kannabinoidok történetéről is tájékoztat, így röviden ismerteti John W. Huffman munkásságáról, akinek monogramját számos szintetikus kannabinoid viseli. Ezek a szerek a leírtakkal ellentétben nem 2008-ban, hanem évekkel korábban kerültek ki a laboratóriumból – 2008 az az év volt, amikor egyiküket, a JWH-018-at azonosították az addig gyógynövény keveréknek hitt termékek hatóanyagaként. És még ha az idézet szerint „Huffman szerint a JWH-018-cal nem volt különösebb céljuk”, azt azért mindenképp az ismertetőbe kívánkozott volna, hogy a szintetikus kannabinoidokat nem a móka kedvéért vagy a szürkepiac gazdagításáért hozták létre, hanem hogy a THC keltette betépettség érzés nélkül tudják kiaknázni a marihuána gyógyászatban alkalmazott tulajdonságait. Ezek a kísérletek az értékesítés tilalma ellenére jelenleg is folynak és ígéretes eredményeket mutattak fel többek között a stressz csökkentésében, a cukorbetegeket érintő neuropátiás fájdalom enyhítésében, az agysérülést követő felépülésben és számos egyéb tünet és betegség esetén.

Úgyhogy a cikk címével vitába szállva: a bulvármédia kereszttüzébe került szintetikus kannabinoidok a rosszullétek és a szívroham kockázata mellett gyógyíthatnak is, ám a velük folytatott kutatások még gyerekcipőben járnak. Így ahogy a lehetséges gyógyhatások, úgy a kockázatok köre is csak részben ismert, ezért is tartja orosz rulettnek megalkotójuk, John W. Hufmann a rekreációs használatukat és javasolja inkább a már alaposan ismert és alacsony kockázatúnak nyilvánított marihuána engedélyezését.

Kardos Tamás
Drogriporter
2012.07.16.

 

Kategória: Hírek Témák: dizájner drogok, Marihuána, Médiamonitor, Pszichedelikus gyógyászat

Elsődleges oldalsáv

  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Kosztya Proletárszkij – A rajzfilm

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Kérjük támogasd a munkánkat!

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: [email protected]

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter