Nemcsak a heroin jelenléte, hanem az ártalomcsökkentő szolgáltatások hiánya is oka a helyzet eszkalálódásának
Oroszországban elharapództak a legtöbb áldozatot követelő szenvedélybetegségek. A nagyjából 150 milliós lakosságú országban a becslések szerint jelenleg mintegy 5 millió alkoholbeteg és 2,5 millió ópiumszármazékot fogyasztó ember él.
A NOL tudósítója, az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Irodájának (UNODC) magyarázatát követve, az Afganisztáni piac közelségével és a heroin akadálytalan átjutásával indokolja a heroinfüggők számának tízszeresére növekedését az elmúlt tizenkét év alatt. A heroinfogyasztás okozta halálesetek és a használattal összefüggésbe hozható betegségek kiugróan magas száma azonban nem redukálható kizárólag az évi 80 tonnányi heroin jelenlétére az országban. A HIV/AIDS terjedéssel és a heroinproblémával hasonlóan sújtott Kirgizisztánban például normalizálódott a helyzet a tűcsere és a metadon helyettesítő kezelések bevezetésével, Oroszország narkológusai viszont évek óta hallani sem akarnak a metadonról és az ártalomcsökkentő programok megtűrtsége és támogatottsága is bizonytalan. Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának (CND) idei ülésén ismét kiderült, hogy Oroszország narkológusai és kábítószerek területének egyéb szakértői továbbra is ellenzik a metadont, amely pedig a WHO ajánlása szerint olyan létfontosságú gyógyszer, amely hosszú távon alkalmas a drogabúzus kezelésére.
Ha úgy gondolja, hogy Oroszország kormányának ideje lenne jóváhagynia a szubsztitúciós programokat, küldje el a TASZ formalevelét Medvegyev elnök úrnak!
Kardos Tamás
Drogriporter
2010.03.17.
