Február elsején az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) kábítószerügyekért felelős helyettes államtitkára, Gábor Edina konzultációra hívta az országban működő tűcsereprogramok képviselőit.
Február elsején az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) kábítószerügyekért felelős helyettes államtitkára, Gábor Edina konzultációra hívta az országban működő tűcsereprogramok képviselőit.
A tűcsereprogramok célja, hogy az intravénás droghasználókat steril injektáló felszereléssel, gumióvszerrel, ártalomcsökkentő tanácsokkal lássák el. A szolgáltatás ezenkívül hozzásegíti az erre rászoruló drogfogyasztókat ahhoz, hogy könnyebben hozzáférjenek az egyéb szükséges orvosi ellátáshoz vagy drogterápiás szolgáltatásokhoz. Többek között éppen ez az, amiben a tűcsere többletet jelent a gyógyszertárakban árult fecskendőkhöz képest.
A steril fecskendők terjesztése össztársadalmi érdek, mivel csak ezen az úton lehet gátat vetni az olyan, vér útján terjedő fertőző betegségek terjedésének, mint a HIV/AIDS vagy a hepatitis B, C, melyek a tőlünk keletre lévő országokban (Oroszország, Ukrajna) már katasztrofális méreteket öltenek. Ujhelyi Eszter, a László Kórház kutatója a keddi találkozón elmondta, hogy bár a hazai intravénás droghasználók között szerencsére még csak sporadikusan fordult elő HIV fertőzés, a hepatitis C évek óta egyre terjed. Nehéz ugyanakkor pontos képet kapnunk a valós epidemiológiai helyzetről, ugyanis jelenleg Magyarországon a legtöbb drog-kezelőhelyen nincs HIV vagy hepatitis szűrési szolgáltatás. A rendelkezésünkre álló adatok pár száz fős mintákon alapulnak (lásd bővebben kötetünkben: Intravénás droghasználat és közegészséügy Magyarországon.)
Magyarországon a kilencvenes évek közepe óta jelentek meg tűcsereprogramok (lásd bővebben kötetünkben: Ártalomcsökkentés Magyarországon). Jelenleg Budapesten több civil szervezet is szolgáltat steril fecskendőket (Kékpont, Budapesti Drogprevenciós Alapítvány, Baptista Szeretetszolgálat Utcafront Részlege), vidéken pedig Szegeden, Pécsett, Gyulán, Veszprémben, Debrecenben és Miskolcon működik tűcsere. A tűcsere történhet az addiktológiai központokban, mobil tűcsere-egységekkel („tűcserebusz”), utcai megkereső munkások segítségével vagy tűcsere automatákból. Ezek a különféle módszerek a drogfogyasztók különféle rétegeit hivatottak elérni. Sajnos a magyarországi intravénás drogfogyasztók lefedettsége (azaz a steril fecskendők elérhetősége) jóval a nyugati országok hasonló értékei mögött marad.
Használt fecskendők egy tűcsereprogram konténerében
Az utóbbi években a kormányzat a leginkább tűcsere automaták felállításával próbált javítani az országos lefedettségen. Budapesten ilyen automata működik a Nyírő Gyula Kórház mellett (havonta 500-600 becserélt fecskendő), vidéken pedig a Gyulai Drogambulancián (heti 30 db), a Pécsi Drogambulancián (25-50 db hetente). A legújabb automatát 2004. december elsején, az AIDS világnapja alkalmából avatták fel Miskolcon, ahol nagy számban élnek intravénás droghasználók. A nagy igényt mi sem jelzi jobban, mint hogy már az első hónap során 350 db fecskendőt adott ki az automata. Az automaták a gyógyszertárakhoz hasonlóan azonban nem érik el a droghasználók egy jelentős részét, valamint természetesen nem képesek tanácsot adni, ezért szükség lenne az utcai megkereső munka fejlesztésére is. Több szakember arról számolt be, hogy klienseik panaszkodtak az automaták gyakori működési hibáira. A budapesti automatánál problémaként merül fel az is, hogy az ÁNTSZ nem engedélyezte az aszkorbinsav melléklését a fecskendő és a filter mellé, mivel szerintük az „veszélyes anyag.”, és túl lehet adagolni. Így hiába elérhető az automata minden napszakban, éjszaka a droghasználók nehezen jutnak az injekciózáshoz szükséges aszkorbinsavhoz. Érdekes, hogy a vidéki ÁNTSZ hivatalok nem görgettek akadályt az aszkorbinsav terjesztése elé, ez a probléma csak a fővárosban merült fel.
Számos olyan városban, kerületben és megyében, ahol az intravénás drogfogyasztás komoly problémát jelent, egyáltalán nem működik tűcsereprogram. Sok droghasználó még mindig a dealertől vagy a gyógyszertáraktól szerzi be a fecskendőt és a felszerelést. A hazai gyógyszertárak és gyógyszerészek intravénás droghasználókhoz való hozzáállása ugyanakkor még mindig hagy kívánnivalót maga után: sok helyen nem szolgálják ki a drogosokat, vagy megalázó erkölcsi prédikációk kíséretében adják csak ki nekik a fecskendőket. A találkozón részt vevő Antal Csaba Országos Tisztifőgyógyszerész elismerte, hogy a gyógyszerék körében szakmai továbbképzésekre lenne szükség, mivel sokan nincsenek tisztában az ártalomcsökkentő szolgáltatások fontosságával. A civil szervezetek képviselői felajánlották, hogy előadások tartásával szívesen hozzájárulnak ehhez. A továbbképzések megszervezése a kormányra hárul.
A keddi találkozó napirendi pontjai között szerepelt a hazai tűcsereprogramok jogi kereteinek kialakítása, az adatszolgáltatási rendszer egységesítése, az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos társadalmi kommunikáció megszervezése illetve a támogatási rendszer stabilizálása. A résztvevő szakemberek hozzászólásai alapján a legfőbb problémát jelenleg a támogatási rendszer jelenti. Többen panaszkodtak arra, hogy a pályázatok elbírálásáért felelős Mobilitás Ifjúsági Szolgálat munkatársai értelmetlen bürokratikus akadályokat görgetnek a tűcsereprogramok pályázatai elé, és nincsenek tudatában az ártalomcsökkentő szolgáltatások társadalmi hasznának. Számos civil szervezet nehéz anyagi helyzetbe került és bizonytalannak látja a jövő évi finanszírozásának lehetőségeit.
Aggodalomra ad okot, hogy idén a GYISM tavalyi, mintegy 1,7 milliárd forintos költségvetési kerete helyett a 2005-ös költségvetési törvény (2004. évi CXXXV törvény) csupán 996 millió forintot különít el a kábítószer fogyasztással kapcsolatos megelőző és kezelő programok támogatására. Korábban több hazai szakember, köztük Topolánszky Ákos volt helyettes államtitkár is arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a büntetőjogi szabályozással kapcsolatos heves viták elvonják a figyelmet arról, hogy a kormányzat eközben kevesebb mint felére csökkentette a hazai drogprevenciós és terápiás programok költségvetését. Gondot jelent az is, hogy idén már nem állnak rendelkezésre a PHARE programból pályázható pénzek. Gábor Edina helyettes államtitkár ugyanakkor a találkozón kijelentette, hogy nem tervezik az alacsonyküszöbű szolgáltatások (tűcsere, metadon, utcai megkeresés) támogatásának csökkentését.
Kapcsolódó link:
