Tisztelt Inforádió Szerkesztőség!
2007. október 27-én arról számoltak be, hogy „a kannabisz helyett ma már a kokain a divat a brit fiatalok körében – derült ki a statisztikákból”. A cikk számos tévedést és ferdítést tartalmaz, amelyre ezúton szeretnénk felhívni a figyelmüket:
- A cikk nem mutatja be, hogy mi volt a brit drogjogi szabályozás 2004-es változtatásának lényege, miszerint a kannabiszt a veszélyesebb drogok B osztályából a kevésbé veszélyes drogok C osztályába sorolták át – ezzel csökkentek a kannabisz fogyasztókat fenyegető büntetőjogi szankciók. A brit sajtó – így az Independent [1] és a Guardian [2] c. lapok– éppen abban a kontextusban mutatja be a kannabisz-használati minták alakulását, hogy a szankciók enyhítése nem növelte a fiatalok körében a használatot, ergo semmi sem indokolja a további szigorításokat. Az Inforádió ezt elmulasztja megemlíteni.
- Nincsen arról szó, hogy „a marihuánáról áttértek a fiatalok a kokainra”. A brit jelentés szerint ugyanis bár az ecstasy és kokain használatában csekély emelkedés figyelhető meg, a fogyasztási trendek a 90-es évek óta nem nőttek számottevően [3]. Félrevezető ezt a jelenséget úgy bemutatni, mintha a brit fiatalok tömegesen térnének át a kannabisz használatáról a kokain használatára – hiszen 1) semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a kannabisz-használatban bekövetkezett csökkenés bármilyen módon összefüggene a kokain használatban bekövetkező növekedéssel; 2) a kokain használat aránya még mindig jóval csekélyebb a kannabiszéhoz képest;
- Nem megalapozott az a kijelentés, hogy a „legveszélyesebbnek tartott kábítószerek – a kokain és a heroin – fogyasztása is folyamatosan nő Nagy-Britanniában” – hiszen a jelentés szerint ezeknek a drogoknak a használata gyakorlatilag változatlan maradt a századforduló óta;
- nem megalapozott az a kijelentés, hogy „riasztóan terjed” a Ketamin használata a brit fiatalok körében – hiszen ez volt az első olyan év, amikor a British Crime Survey ennek a drognak a használatára rákérdezett, így semmiféle növekvő vagy csökkenő tendenciára nem lehet következtetni;
- a tudományos kutatások szerint az, hogy hányan próbáltak ki életük során egy bizonyos drogot, egyáltalán nem hatékony mérőeszköz a drogproblémák nagyságának megállapítására. A problémás droghasználat előfordulása az, ami leginkább számít: hogy hány ember tapasztal meg jelentős problémákat a droghasználat következtében, például fertőzés, betegség, bűnözés, halálesetek stb. [4]
- ugyanígy nem megbízható adat a kannabisz-lefoglalások alakulása sem, hiszen a rendőrségi lefoglalások nem tükrözik pontosan a kannabisz-piac trendjeit, csupán a jogalkalmazó hatóságok munkájára szolgáltatnak adatokat;
- nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a kannabisz „súlyos mentális betegségeket okoz”. A kannabisz számos más környezeti tényezővel való együtthatásban valóban hozzájárulhat a szkizofrénia tüneteinek megjelenéséhez olyan tinédzsereknél, akik genetikailag hajlamosak erre – azonban ok-okozati kapcsolatról nem beszélhetünk. Erről bővebben lásd kannabisz és szkizofrénia dossziénkat [5];
- végül de nem utolsósorban, nincs semmilyen tudományos bizonyíték arra, hogy a büntetőjogi szabályok szigorítása bárhol a világon a szer használóinak arányát jelentősen csökkentette volna, vagy hogy a drogpolitika mint olyan bármilyen jelentős hatást gyakorolt volna a droghasználati trendek alakulására: a bizonyítékok ellenben azt sugallják, hogy ezeket a trendeket különféle bonyolult kulturális és szociális tényezők együtthatása képes befolyásolni [6].
Ezeket a kiegészítéseket és pontosításokat a konstruktív kritika szándékával küldjük el a T. Szerkesztőségnek, abban a reményben, hogy a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a drogpolitikai híradások területén a pontos, kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, amely – mint bizonyára Önök is elismerik – rendkívül fontos egy ilyen kényes, vitatott tárgykör esetén. Ezért ha további tájékoztatást kívánnak nyújtani ebben a konkrét témában a hallgatóiknak, akkor munkatársaink örömmel állnak a rádió rendelkezésére élő vagy felvett interjú céljából. Szeretnénk ezenkívül felajánlani a T. Szerkesztőségnek, hogy a jövőben a hasonló témájú cikkeikhez akár előzetes szakmai konzultációt is nyújtunk, vagy megadjuk olyan szakemberek elérhetőségét, akik segíthetnek ebben.
Tisztelettel:
Sárosi Péter
Drogpolitikai Programvezető
Társaság a Szabadságjogokért
Budapest, 2007. október 29.
[1] Nigel Morris, Home Affairs Correspondent „Cannabis use is ‘falling fast’ among young adults”, Independent 26 October 2007. URL: http://href.hu/x/3tuf
[2] Alan Travis, home affairs editor, „Cannabis use down since legal change: Fall in teenage consumption raises doubts over plan to reclassify drug,” The Guardian, October 26 2007. URL: http://href.hu/x/3tug
[3] „Class A drug use in the past year among 16 to 59 year olds was higher in 2006/07 than in 1998. This is mainly due to a comparatively large increase in cocaine powder use between 1998 and 2000. However between 2000 and 2006/07 the use of Class A drugs overall remained stable (3.4% in 2006/07)” Home Office Statistical Bulletin, Drug Misuse Declared: Findings from the 2006/07 British Crime Survey URL: http://href.hu/x/3tui;
[4] Manja D. Abraham, „Drug use and lifestyle: Behind the superficiality of drug use prevalence rates,” Presentation held at the 9th Annual Conference on Drug Use and Drug Policy, Palma de Mallorca, October 2, 1998. Amsterdam, Centrum voor Drugsonderzoek, Universiteit van Amsterdam. URL: http://href.hu/x/3tuh;
[5] Kannabisz-Szkizofrénia Dosszié, URL: http://href.hu/x/38dh
[6] Lásd például San Fransisco és Amsterdam droghasználati mintáinak összehasonlító elemzését: Peter D.A. Cohen, Hendrien L. Kaal (2001), The irrelevance of drug policy. Patterns and careers of experienced cannabis use in the populations of Amsterdam, San Francisco and Bremen. Amsterdam, CEDRO. URL: http://href.hu/x/3tui
