A bulvármagazin talán a Serotonira gondol, de a kristályra és az Ecstasyra mutogat
A toxikológusok olykor leplezetlen nosztalgiával emlékeznek azokra az időkre, amikor még nem özönlötték el a piacot a dizájner drogok. Akkoriban még egy-egy túladagolás esetén a tünetekből egyértelműen tudtak következtetni a használt szerre és hatásainak ismeretében a kezelés bevett protokoll szerint zajlott. De bizonyára nosztalgiával tekint vissza erre az időszakra a média is, hiszen ez idő tájt ritkán merült fel kérdésként a fogyasztott szer típusa, maximum a koncentrációja vagy a szennyezettsége. Az utóbbi években azonban rendszeresen tapasztaljuk, hogy a média egyrészt szándékától függetlenül gyárt kedvcsinálókat az új szerekhez (pl.: „hatása az Ecstasy és a kokain keverékére hasonlít, veszélyei ismeretlenek, Magyarországon egyelőre legális”), másrészt nem tud lépést tartani a fejleményekkel és híradásaiban összekeveri a szerek nevét, hatóanyagát és tulajdonságait.
Pontosan az utóbbi hibákat követte most el ismét a Blikk, miközben rendőrségi információkra és egyéb értesülésekre hagyatkozva igyekezett feltárni a fehérvári haláleset körülményeit. A keresett szer veszélyességéről mindössze annyit tudott mondani, hogy „még a díler is rosszul lett tőle” – mintha a kereskedők szervezete másképp működne, mint a kuncsaftjaiké. A szer meghatározása viszont még ennél is kacifántosabb. A bevezetőben azt olvashatjuk, hogy a székesfehérvári lány „vélhetően a gyilkos drog – a Kristály – újabb áldozata”. A cikkben továbbhaladva már pentakristályról olvashatunk, valamint azt találjuk, hogy „a tablettákról az előzetes szakvélemény megállapította, hogy ecstasyt is tartalmaz, azonban hogy milyen összetételű a rejtélyes fehér por, azt még nem tudják”.
Haladjunk sorjában. Kristálynak többnyire az Ecstasy eredeti hatóanyagát, az MDMA tiszta formáját hívják, aminek a használatából kifolyó, halállal végződő túladagolás nem ismert hazánkban, előfordulása sem gyakori, így csekély az esély, hogy ez lenne a keresett szer. A pentakristály már egy másik vegyület, a pentylone utcai neve, amire a mefedron és az MDPV időszak lecsengése után álltak át tömegesen a fogyasztók. Nem zárható ki, hogy erről a szerről van szó, de egyelőre semmilyen vizsgálat nem támasztja alá az elképzelést, így bármely más dizájner drog nevét ugyanígy be lehetett volna dobni. A három változat közül a legérdekesebb az utolsó, az „ecstasyt tartalmazó tabletták" esete. Az „Ecstasy” név ugyanis nem egy vegyületre, hanem MDMA-t tartalmazó tablettára utal. A dizájner drogok megjelenésével ugyan az Ecstasynak nevezett tablettákban egyre-másra bukkantak fel új hatóanyagok és szép lassan eltűnt az Ecstasy név használata is, mégis könnyen belátható, hogy egy tabletta nem tartalmazhat egy másik, ismeretlen hatóanyagú tablettát. Elképzelhetetlen, hogy egy szakértői vizsgálat ilyen pongyolán fogalmazza meg, hogy milyen szert azonosítottak a lefoglalt tablettákban.
Végül ejtsünk szót arról is, hogy épp csak annak a szernek a neve nem bukkan fel a túladagolás lehetséges kiváltójaként, amiről az elmúlt hónapok halálesetei során a legtöbb szó esett: ez pedig a Serotoni. A rejtély megoldását alighanem kénytelenek leszünk a Blikk helyett más forrásokban keresni.
Kardos Tamás
Drogriporter
2013.08.28.
