A drogkoordinátor szerint nincs pontos adatunk. Réthelyi a drogmentes társadalomról vizionál.
Minden évben június 26-ára esik az ENSZ Kábítószer-ellenes Világnapja, amely alkalmat ad a tagállamoknak, hogy nemzetközi és nemzeti szinten is számot vessenek az aktuális droghelyzettel, a kábítószerek ellen folytatott küzdelem eredményeivel és átgondolják a jövőbeli cselekvési irányokat.
Idén Magyarországon június 24-én tartották a díjátadóval egybekötött ENSZ világnapot. Az új nemzeti drogkoordinátor, Müller Éva a Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta, hogy évente körülbelül százan halnak meg drogtúladagolás miatt, de nem lehet pontos számot mondani, hiszen a túladagolás mellé gyakran alkoholmérgezés is társul. A képlet azonban éppen fordított: ha egy halállal végződő drogtúladagolás esetén egyidejűleg valamilyen kábítószert és alkoholt is kimutatnak az áldozat szervezetéből, akkor a halál oka automatikusan a kábítószer-túladagolás körébe sorolódik. Érdemes visszaemlékeznünk a 2008-as nyári heroin-túladagolásos esetekre, ahol a halálozások okát vizsgálva hamar felmerült a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása is olyan tényezőként, amely hozzájárulhatott a tragédiák bekövetkeztéhez. Márpedig ezek az esetek mind kábítószer-túladagolásos halálozásokként jelentek meg az éves statisztikában, amely mindezek ellenére 2008-ban is hasonló eredményeket mutatott.
A Drog Fókuszpont évről-évre összegyűjti a kábítószer-fogyasztással közvetlenül összefüggésbe hozható eseteket és a számokat nyilvánossá teszi a honlapján. Ezek szerint 2006-ban és 2007-ben 25, 2008-ban 27 és 2009-ben 31 áldozatot követelt közvetlenül valamely illegális szer – az esetek túlnyomó többségében a heroin – használata. Hogy ezeket a számokat el tudjuk helyezni a nemzetközi palettán, érdemes itt megismételni a Drog Fókuszpont oldalán található adatokat:
„A 2009-es adatok alapján a millió lakosra jutó haláleseteket tekintve Magyarország az utolsók között szerepel (3,1 haláleset/ 1 millió lakos). A tagállamok átlagát (2007) tekintve az érték 15,2 haláleset/1 millió lakos. A legmagasabb halálozási arányokat Luxemburgból (57,6) és Észtországból (50,6) jelentették”.
Az új drogstratégia kialakításával tartott konzultációs találkozók nyomán azzal kapcsolatos aggodalmunknak adtunk hangot, hogy az új drogstratégia a „drogmentes társadalom” utópisztikus célkitűzésének talaján fog megszületni. Ez a gyanúnk most megerősödni látszik. Szintén az ENSZ Kábítószer-ellenes világnapról olvashatunk a Weborvos honlapján, ahol a díjakat kiosztó Réthelyi Miklós a következőket mondta: „A kábítószer-ellenes világnap arra hívja fel a figyelmünket, hogy az egészség előfeltétele egy olyan közösség, melynek tagjai nem használnak drogokat”.
Jól tudjuk, hogy nem létezik olyan modern társadalom, ahol a tudatmódosítás különböző formáinak ne lenne évtizedes, de sokkal inkább évszázados tradíciója – elég itt csak az alkohol használatára gondolnunk. Bár Réthelyi a drogok alatt vélhetőleg az illegális szerekre gondol, a lényegen ez mit sem változtat: a 10 év alatt bekövetkező, drogmentes világ 1998-as célkitűzéséről 2008-ra világosan látszott, hogy nem más, mint egy elérhetetlen és káros utópia, amely nemcsak a drogok használatának elterjedtségét, de az emberi jogok tömeges megsértését, a fogyasztók kriminalizálását és stigmatizálását, illetve a nem-erőszakos bűncselekményért börtönbe kerültek számát is jelentősen növelte. Ugyanakkor a kábítószer termesztését és előállítását egyáltalán nem sikerült csökkentenie, mindössze annak térképét rajzolta át ideiglenesen. Mindezek ismeretében bízunk benne, hogy az új drogstratégia kialakításában a józan átgondoltságé lesz a főszerep.
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.06.27.