2024 December 12-től lépett életbe Japánban az orvosi engedély nélküli kannabisz-használat tiltása. Egészen idáig az egyéni használat nem volt büntetendő, szemben a birtoklással, termesztéssel, és kereskedelemmel, amikért öt-hét év börtönbüntetés is kiszabható.

2023-ban kezdeményezték a törvénymódosítást, amit az állami szervek az elmúlt években jelentősen növekvő, kannabiszhoz köthető eljárások növekedésével indokoltak: míg 2022-ben mindössze 1140 eljárás indult, 2023-ra ez a szám már 6482-re emelkedett (a gyanúsítottak 55%-a 20-30 éves, 19% pedig 20 év alatti fiatal volt).

Japán és a stimulánsok

Japánban a kannabisz fogyasztása nem olyan elterjedt, mint például Európában. A hivatalos statisztikák szerint a japán népesség 1,4%-a próbálta ki a kannabiszt valamilyen formában, míg az erre vonatkozó európai adatok 20-40% közé tehetők. 

Ezzel szemben a metamfetaminnak, és a szintetikusan előállított szereknek történelmileg is nagyobb jelentősége van az illegális szerhasználatot tekintve. A 20. század elejére a finomított ópiátok (heroin, morfin) és a kokain piaca egyre több teret kapott. Az Európában és USA-ban megjelenő ipari farmakológiai magáncégek trendjeit követve a japán ipar is beszállt a finomított ópiátok (heroin, morfin) és a kokain termelésébe. A ‘30-as évekre Japán a legális (farmakológiai célú) és illegális kokain kereskedelemben is élen járt, az állami szervezetek pedig aluljelentették a termelést, mivel jórészt ebből finanszírozták hadi tevékenységeiket. A II. Világháború után a gyógyszergyártó cégek és a katonaság túltermelés miatt szabadpiacra bocsátotta metamfetamin-készleteit. Mindezek és a japán feketepiac kereskedelmi kapcsolatai Dél-Koreai és taiwani metamfetamin-gyártó egységekkel eredményezett egy máig tartó, inkább stimuláns-orientált szerhasználati epidémiát az országban.

Node a kender

A kannabisz használata egészen a 2000-es évekig nem is ugrott, de 2003 és 2007 között megduplázódott azoknak a száma, akik valaha kipróbálták. A növekedési trend nem hagyott alább, 2017-re felmérések szerint kannabisz volt a lakosság  által leggyakrabban kipróbált szer.  Ennek okai a beszerzés és a termelés technológiai könnyebbsége, és a világszerte végigsöprő nézőpontváltás a kannabisz illegalitását és káros hatását illetően.

A most beiktatott törvény a tiltás mellett részben figyelembe veszi a társadalmi attitűd változását: többek között kiegészítette az orvosi kannabisz termelését illető szabályokat, és nem vonatkoztatja azokra a büntetést, akik orvosi igazolással bizonyítani tudják a szer felhasználási célját.

Koto Goro (ártalomcsökkentő aktivista, a Harm Reduction Tokyo alapítója és társelnöke, a Japan Advocacy Network for Drug Policy (NYAN) igazgatója) szerint bár jó, hogy lett lehetőség az orvosi kannabisz használatára, továbbra is fontos lesz arra összpontosítani, hogy az MHLW (Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium) Felügyeleti és Kábítószer-ellenőrzési Osztálya hogyan fog intézkedni a kábítószerrel kapcsolatos letartóztatások tekintetében:

Japán drogpolitikájának középpontjában az MHLW Felügyeleti és Kábítószer-ellenőrzési Osztálya áll. Az osztály nem egészségügyre szakosodott, hanem kábítószer-ellenőrzésre/szabályozásra specializálódott, és hatékonynak látja a meglévő büntető intézkedéseket. Azzal, hogy az ENSZ a kannabiszt medikális státuszba helyezte, Japán módosította törvényeit, hogy részben jóváhagyja azt, ugyanakkor egyensúlyt teremtsen azzal az állásponttal, hogy a kannabisz rekreációs használata nem legalizált.

​​A rendőrség által kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt letartóztatott emberek többsége metamfetamint használó volt. A népesség elöregedésével azonban a metamfetamin használat a teljes népesség csökkenésével arányosan csökken minden generációban. Egyes szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az MHLW Felügyeleti és Kábítószer-ellenőrzési Osztálya úgy próbálta megakadályozni a letartóztatások számának csökkenését a költségvetése biztosítása érdekében kannabiszt használó személyeket tartóztat le – miközben a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatti letartóztatások száma hivatalosan csökken.

Az illegális szerekkel kapcsolatos intézkedések sikerességét sokszor abban mérik, hogy a rendőrségi és jogi intézkedések száma mekkora. Ez kicsit skizoid helyzetet állít elő, mert másrészről az egésznek ugyebár az lenne a lényege, hogy a vélt/valós ön- és másokat károsító viselkedéseket mérsékeljék.

A kannabiszbirtoklás miatt letartóztatottak száma már a kannabiszhasználat kriminalizálásának törvénybe iktatása előtt is nőtt, az elmúlt évtizedben évi 13 000-14 000 fő körül mozgott. A letartóztatások megoszlása ​​azonban megváltozott: a metamfetaminnal kapcsolatos letartóztatások évről évre csökkentek, a kannabisz miatti letartóztatások száma pedig nőtt.

Fontos lesz, hogy a kannabiszhasználat kriminalizálásával mennyivel nő a kábítószer-bűnözők letartóztatásainak száma. Feltételezik, hogy a letartóztatások összlétszáma valószínűleg nem fog sokat változni: A metamfetaminnal kapcsolatos letartóztatások száma tovább csökken, a kannabisz miatti letartóztatások száma pedig tovább növekszik. Másrészt, ha a kannabisz miatti letartóztatások száma növekszik, az várhatóan az igazságszolgáltatást arra kényszeríti majd a kannabiszhasználat miatt letartóztatottakat, hogy a kognitív viselkedésterápián alapuló programot alkalmazzák a függőség, vagy dependencia kezelésére, ahogyan azt eddig is tette olyan emberekkel, akiket a múltban letartóztattak metamfetamin miatt. A kannabiszt használó emberek kognitív-viselkedési terápián való részvételre kényszerítése, egészségi állapotuktól függetlenül, és nem az egyén önszántából, emberi jogokat sértő módja a probléma kezelésének, és aggodalomra ad okot, hogy ez a megközelítés tovább romlik. A kormány ugyanis csak a megvalósítás eredményeit értékeli, az eredményességet tudományosan nem méri.

Törvénymódosítás és üzleti modell

A most beiktatott módosító törvény kifejezett célja, hogy a Japánban tradicionális kendertermelés jelenlegi csökkenő tendenciáját megállítsa és megfordítsa. Idáig a növénynek kizárólag a szárát használhatták fel, ezen túl viszont az egész növényt feldolgozhatják CBD és THC tartalmú készítmények előállítására. Még ezzel is az orvosi felhasználásra termelt kannabisz engedélyezett THC-tartalmának legfelső határa 0.001% marad, ami lényegesen kevesebb a Kínában vagy Európában engedélyezett 0.3%-nál. 

Rekreációs használatot tekintve az általános globális trendekkel szemben ez a törvénymódosítás egyfajta visszalépés. Ennek okai párhuzamba vonhatók a magyarországi kannabisz-szabályozást akadályozó tényezőkkel: a politikai aktorok és társadalmi többség félre- vagy alulinformáltsága, és az ebből eredő stigmatizáló attitűd nem veszi figyelembe a gyakorlati megközelítéseket és a felmerülő krízisek ténylegesen helyzetre szabott megoldási lehetőségeit. Az állam által biztosított edukációs programok egyoldalúan közelítik meg a témát, összemosva elkülönítendő faktorokat, és már meghaladott elméleti megközelítéseket. A tudományos eredményekre alapozó kritikai gondolkodást pedig sok esetben elvből söprik a szőnyeg alá. Ma Japánban nagyon veszélyes az MHLW-vel szembeni ilyen kritikák nyilvánosságra hozatala. A kormány ellenségesnek tekintené, és egy absztinencia-orientált társadalom nem feltétlenül értené meg.

Vermes Ráhel

Források:

Shimane T, Qiu D, Wada K. (2020) Current Situation of Cannabis Use in Japan: Based on Data from the Nationwide General Population Survey on Drug Use in Japan 2017]. Yakugaku Zasshi. 2020;140(2):173-178. Japanese. doi: 10.1248/yakushi.19-00195-1. PMID: 32009041.

Rose Inoue (2024) Japan Bans Cannabis Use Yet Opens Medical Cannabis Industry. talkingdrugs.org

Mills, James H. (2022) Colonialism, Consumption, and Drug Control in Modern Asia, in Paul Gootenberg (ed.), The Oxford Handbook of Global Drug History (2022; online edn, Oxford Academic, 18 Mar. 2022), https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780190842642.013.14